Kösz. A kérdésem leginkább arra vonatkozott, hogy az előtted lévő növényen hogy állapítod meg a károsítást? Tehát egy kukoricánál a letört csövek, lefektetett növények, vetésnél a kitúrt sorok egyértelműek de egy, a fejlődés korai stádiumában lévő növénykén mi az, ami alapján forintot mondasz? Végülis a sértetlen(ebb) kontrollparcellával megadtad a választ.
A szóját eszi a vad? Nyers állapotban nem mérgező?
Egyébként abban igazad van, hogy ezek drága termények, viszont a hozamuk kisebb mint az olcsóbb kukoricáé vagy kalászosoké, tehát a hektáronkénti tíz százalékos terméskiesés ha nem is megegyező de nincs annyira messze egymástól mintha azt nézzük, hogy megettek öt mázsa kukoricát vagy kiesett öt mázsa szójatermés...
Jó évben akár kukoricából, akár hibridbúzából illik tíz tonna felett termelni hektáronként(errefelé), szójából, repcéből 25 mázsát mernek lekötni a partnerek, 30 biztosan megterem de a csillagok kedvező együttállása esetén lehet 40 is. Betakarításnál a kukorica 40-45 ezer forint körül volt 2017-ben, a repcét 100 ezer körül vettük, szójánk nem volt, annak az árát nem tudom. Mondjuk 2017 nem volt egy fényes esztendő...
Kukorica vetés utáni túrást, ha újra kell vetni, akkor egyszerűbb, mert az újravetés teljes költsége a kártérítés, ezt általában egymás között lejátsszák a felek.
Ha olyan a túrás, hogy mozaikosan, itt-ott beletúrtak, de nem érdemes újra vetni, akkor kelés után mintaterületes tőszámlálás van és az ad egy kárhányadot.
Ezt még korrigálni kell azzal a kísérletek során megállapított regenerációs tényezővel, amit a megmaradt növények pótolni tudnak a rendelkezésre álló tápanyag készletből,
és a végén kijön egy % szám, amit a betakarításkori mennyiséghez viszonyítva kell értékelni.
Tehát pl. van 10% kitúrt tő, ami a gyakorlatban 5% konkrét terméskiesést jelent, a betakarításkor van 11t/ha termés, akkor az a termés 95%-a és az elmaradt termés 0,579t/ha.
Siklókukoricában szintén mintateres mérés van, 75 cm sortáv esetén 13,33 m sorhosszokat jelölök ki, térképen előre megtervezett mintatér sorrenddel, GPS-szel haladva.
A mintatéren megszámolom a látható összes növényt, ami a termés szempontjából számításba jöhet (a rágott, csonkolt, csőhiányos növényeket és a jól kivehető gyökér torzsákat is), ebből lesz egy tő/ha számom a végén.
Megszámolom a károsított növények számát, a teljes károsított növényt 1 db-nak, a cső felett elrágottat 0,5 db-nak, a csőhiányost 0,8 db-nak véve összesítem. Ez adja a kárhányadot. Termésbecsléshez minden mintatéren a talajszint felett levágok 5 db nem károsított növényt, asztalos szorítócsipesszel összefogom őket és húzós mérlegen lemérem.
Szemes árukukoricánál ugyan ez a módszer, csak a termésbecslés a gyűjtött csőminták alapján történik.
Napraforgó ugyan az, mint a kukorica.
Szójánál nem mindegy, hogy duplagabonára vagy akár 40-60 cm-re van-e vetve, ahol jól látható és mérhető sorok vannak, vagy gabona távra vetik, ahol nincsenek sorok.
Előbbinél a sortávnak megfelelő hosszban kijelölt mintatér a mérés alapja, utóbbinál a négyzetméteres keret.
A kár mértékéről még csak annyit, hogy dolgozom egy magángazdaságnak, akik nagyban állítanak elő szója vetőmagot. Annak az ára 200-240eFt/t és nem ritka a 3,8-4 t/ha termésük.
A szarvasok pedig valamiért igen szeretnek az érésben lévő szójában tombolni. Hogy miért kedves nekik, azt nem tudom, de képesek egyetlen éjszaka több hektárt a földdel egyenlővé tenni.
Voltam olyan helyen, ahol a vezértehén többször kinézett az erdőből, hogy ott vagyok-e még, aztán amikor még világosban kora este elhagytam a pályát és visszatávcsöveztem egy híd magaslatáról, már közel száz szarvas volt a 40 hektáros táblában. Ilyen helyen nagyon gyorsan pörögnek a számlálón a milliós tételek.
Repcében előzetes felmérésben a tél közepén mért tő/ha a legstabilabb kiindulási alap. Aztán kora- és késő tavasszal 1-1 szemlét szoktam tartani, amikor először értékelni lehet az áttelelést, majd azt, hogy a megmaradó tövek hány %-ban képesek benőni a szabad helyeket. Ha legalább 7-8 tő stabilan megmarad/m2, akkor nem lehet nagy baj. Ha ennél kevesebb, akkor jön a becslés, hogy a m2-es keretet rátéve, annak hány%-át borítja növény, és mennyi a kopaszon maradt terület? Ezt a már leírt korrekciós számmal érdemes számolni, mert akkor járunk valahol az igazság környékén.
Repcénél, szójánál és még gabonánál is, a legjobb, ha a táblán belül ki ehet alakítani kontrollparcellákat, akár stabil kerítéssel, akár villanypásztorral és azokat külön betakarítva kapjuk a legpontosabb eltérést, de ehhez nagy üzemméret kell és fogadókészség a gazdálkodó részéről.
Ennek a mintaterületes felmérési módszernek az alapja a kellő számú minta és a nagyon fegyelmezetten betartott módszertan.
Mivel az egész matematika, aminek az alap számait az ember szolgáltatja a mérések alapján, így a leggyengébb láncszem is maga az ember a rendszerben.
Ha adott táblaméretre pl. 35 mintatér van előírva, akkor az csak több lehet, kevesebb nem!
De nagyon túl sem szabad menni a szükségesség határán, mert nem olcsó játék a korrekt vadkárfelmérés, és a megrendelő pénztárcájával nem érdemes könnyelműen bánni.
Már, ha a vadkárszakértő a jövőben is munkára számít a nagyérdemű kundschafttól.
Aztán van amikor olyan felkérés érkezik, hogy csináljuk meg csak úgy tessék-lássék, fele mintatérrel a spórolás miatt, aztán majd valahogyan megegyezünk.....ilyent nem vállalok.
Ahogyan olyant sem, ahol előre közli a gazda, hogy ha XX% feletti kárt hozok ki, akkor nem lesz hálátlan....
De néha vadászati meghívást kell visszautasítanom, mert ugyan ezt szeretné a vadászatra jogosult is, nyilván egy kisebb kárhányadért...szintén
Ilyenkor leszögezem, hogy amit most mondott, az ugye nem is hangzott el, mert ellenkező esetben a törvény engem arra kötelez, hogy vesztegetés kísérlete miatt megtegyem a feljelentést.
Ettől függetlenül szeretem ezt a munkát csinálni, mert úgy érzem, hogy van értelme, néha kicsit oldja a feszültséget a felek között, ha részrehajlás nélküli számokat kapnak.
Persze mindig lesznek elégedetlen ügyfelek is, mert parasztnak túl sok, vadásznak túl kevés vadkárt lehetetlen kihozni a végére
A témában ajánlom beszerzésre a Dr. Király István és Dr. Marosán Miklós által kiadott "Szántóföldi növények vadkár- és termésbecslése" könyvet.
Ez eredendően a tervezett vadkárprotolkoll törvényi alapjaként készült munka, ami aztán magánkiadásban szakkönyvként kellett napvilágot lásson, mivel a törvényalkotói szándék
miatt nem került egységes eljárás meghatározásra.
A könyvben leírt módszerek és adatok hosszú kísérletek eredményeit tartalmazzák, több nagy Mg. üzemegység segítette a létrejöttét, teret adva a módszerek kidolgozásának, rengeteg adattal és területtel, türelemmel segítve a munkát. Hozzájárulva ahhoz, hogy a "felállunk a platóra és belenézünk a táblába, aztán jól megegyezünk valamiben és adunk még rá egy borjút disznóvágáskor" saccolástól eljusson a történet egy mérésekkel megalapozott matematikai becslésig, aminek a végeredménye a konkrét visszamérések alapján a korábbi mérhetetlen szélsőértékű módszerekhez képest akár pár %, de mindenképp +/- 10-15 % alá hozta be a becslési pontosságot.
Zajlanak kísérletek modern drónra szerelt speciális kamerás felvételekkel is, ennek a használhatósága még sok kérdést vet fel, de érdemes vele foglalkozni, mert lesz ugyan olyan munka, amit soha nem lehet a terepi, talajszinten végzett kézi módszerek nélkül elvégezni, de van amiben többen látjuk benne a fantáziát, pl a repce korrektebb felmérésénél, ahol jó lenne elrugaszkodni a kontrollparcellás dologtól egy egyszerűbb módszer irányába, ha az tényleg kielégítő pontosságú és megbízható eredményeket ad.
De ehhez még sok összehasonlító szinkronmunka és komoly szoftveres fejlesztés van hátra.