VadászFórum

Lajos  :Emel

Engedd meg, hogy csak az én pici környezetemből hagy ejtsek egy pár szót...

Annak idején (apai ágról) Nagymamám tszcs-ben dolgozott, és mikor egy másik "dimenzióba költözött" a három gyermekére hagyott egy kis földecskét.  A kilencvenes évek közepén a három gyermek közül kettő eladta az ő kis 3,5 aranykorona értékű szántóját "hatalmas összegekért" (valami 2500ft-ért), mondván, hogy ők úgy sem foglalkoznának vele... Én Édesapámnak nem engedtem, hogy eladja az Ő részét, mert úgy gondoltam, talán szükségem lehet rá egyszer, (értékesebb lesz) meg az akkori párom erősködött, hogy ő ültetni akar bele, mert az alföldön a szülei a dohányból, meg a tökmagból "rengeteg" pénzt kerestek. Mondogatta is, hogy mennyit gürizett, de megvolt az eredménye. Gondoltam, miért ne... :fejv, kis paraszt szórakozás, kis testi torna...stb a kellemes oldalára próbáltam gondolni,  család is összejön, válogatjuk a tökmagot, beszélgetünk, iszogatunk, tiszta havaj  :epl lesz minden  :Vvon Hát mint utólag kiderült eléggé hülyén gondoltam. Szóval kimérték a  földterületet egy patak szélén felszántattuk, megkapáltuk a földek, túrtuk kegyetlenül a megélhetés édes reményében. A többi emberke is szépen ültetgetett mellettünk minden félét, ki krumplit, ki kukoricát, a dohány akkoriban már nem nagyon ment, nem tudom miért, csak gondolom... (nehogy már a kis hülye paraszt jól járjon...) Mindegy a lényeg, az első évben jött egy iszonyat nagy árvíz a tökből, szósz lett...  :epl befektetett munkának annyi. Nembaj következő évben mittudommár mit ültettünk akkora szárazság volt, hogy szinte semmi termésünk nem volt... De a környező földek mind így jártak... Később azért nem érte már meg, mert a szántás és minden más költség többe került volna minta  bevétel. Sokan kitalálták, hogy kiadják bérbe (kis péz is jó) egy gazdának, egy traktorosnak aki lekaszálja, jó lesz neki az állatoknak, majd picit mégkésőbb már könyörögtünk neki, majdnem mi fizettünk, hogy kaszálja le a füvet, hogy ne büntessenek meg bennünket a parlagfű miatt... Vagy ne vegyék el az örökölt termőföldet, mert nem műveljük... Tudod miről van szó polgármester voltál... Na most ott tart mindenki, hogy próbálja megtartani a kicsi földecskéjét, sőt retteg, hogy ne gazosodjon, hogy mindig lekaszálja a traktoros ember, mert ha valami baja lesz csóró emberkének, akkor mindenkinek jön a nagy büntetés a parlagfű miatt! A TERMŐFÖLD MÁRA MÁR NAGY NYŰG LETT!

De mondhatod, hogy megkell művelni, de hogyan? Felkell szántatni 15 ezer, de az még édeskevés... Aztán mit ültessél bele ami megéri? Mit lehet jó pénzé eladni és ki veszi meg...  :Vvon  Meg azzal foglalkozni kell, elkellene keríteni, hogy a benszülöttek mega  vadak ne arassák le a termést stb, stb,stb... Nem lehet belőle megélni, nyűg a családok hátán, legalábbis azoknak akik nem adták még el valami földspekulátornak...

Ha mégis belefognál egy közepes, vagy inkább kisebb  családi vállalkozást csinálnál simán belebuknál, ha nem így volna itt virágoznának a földek mint régen... Kinek adnád el a  terméked? a tecskónak? kiröhögne az áron amit mondanál neki... stb ... áááá  kizavarnám ezeket a roh-... nagy pénzéhes 9 999 ft-os kapitalista multicégeket, akik megbénítják az országot, a vérkeringést a cserekereskedelmet....

Szóval ez volt "régen, régebben" kicsiben, mára már mindenki belenyugodott, hogy parlagon állnak a földek, a fiatalok, meg a számítógépen kívül, meg a valóvilág betelefonálgatásán kívül mással nem foglalkoznak, azt sem tudják mi az a kapa meg ásó...

Még kisebb tételt nézzük, családon belül... A falvakban a kertekben sincs már semmi ültetve, mert már az sem éri meg... Édesanyámnak van vagy harminc csirkéje, tyúkja  mert kell a tojás a gyermekeimnek. ::)  Múltkor összeszámoltam egy év alatt kb 200 000 ft-ot zabáltak fel a jószágok... nevelőtáp a városból, tojótáp, búza, kukorícát hozni... stb... De úgy örül neki szegénykém, (mintha az legalább ingyen lenne) hogy 40-50 db tojás is van a spajzba néha mikor összegyűlik... Qrvára megéri...  :epl :epl :epl

Mi éri már meg ebben az országban?  :Vvon

Ha nagyobb tételeket nézünk, mi az a nagy tétel ahol már a mezőgazdálkodás is megéri?  :Vvon és ha elértük azt a tételt és most akarunk elindulni, vállalkozni, mennyi lóvé kell hozzá!!!! Ha megvan a rávaló ki engedi meg neked, hogy elindulj ebben a sz@r bonyolult hierarhikus, bürokratikus rendszerben?

Ahhoz megy a lehetőség és a pénz, ahol már van, lefelé meglőve mindenki...  :alu 

jajj de elkanyarodtam a vadászat helyzetétől...  :St bocsi... de az se sokkal rózsásabb... de sok példát tudnék írni minden itt elhagzó dologra, de gondolom mindenki...  :Emel

Elaccc, amit leírtál, az valós probléma, sokakat érint. DE a mezőgazdaság is egy szakma. Volt olyan politikai elképzelés, hogy majd itt levezetjük a munkanélküliséget. Ez egyrészt az agrárszakma lenézése (mintha ahhoz mindenki értene), másrészt van olyan kis üzemméret, ahol soha az életben nem lehet rentábilisan gazdálkodni. Szántóföldi növénytermesztésből 20 hektáron senki nem él meg és nem is fog. Ehhez - szerintem - minimum 100 hektár kell egy családnak és akkor még annak földnek 20-25 AK felettinek kell lennie. De e feletti üzemméret már képes eltartani egy családot, ha megfelelő szinten (!) gazdálkodik.
A korábbi tsz háztájikból befolyt pénzekre sokan nosztalgiával emlékeznek, de elfelejtik, hogy ott volt a tsz amelyik segített az értékesítésben és a művelésben. Most ilyen nem nagyon van. A TÉSZ-ek nem igazán sikeresen vették át ezt a szerepet

Azért ez is túlzás. Ha hektáronként csak 100.000 Ft tiszta nyereséget tud realizálni egy családi gazdálkodó minden egyéb költséggel együtt, akkor 50 hektár az már évi 5 millió tiszta hasznot jelent. Ami azért valljuk be, elég a tisztes megélhetéshez egy családnak. Megjegyzem, nagyon szűken számoltam, a hektáronkénti tiszta nyereség azért általában több, mint 100 ezer Ft.

Támogatással vagy anélkül?
Aszályos évben vagy csapadékosban?
Hány év átlagában gondolkodsz?

Elacc valahol a bőrömön érzem én mindazt, amit leírtál.
Gazdálkodom kicsiben, TSZ-es vagyok nagyban.
Pontosan ezért mondom azt (Janicsárral egyetértve), hogy bizonyos üzemméret, szakértelem és tapasztalat nélkül nem szabad nekifogni. Azt is tudni kell, hogy nagy a tőkeigény és nagy a kockázat. De nagyon szép mesterség, nagyon lehet szeretni.

70-80 hektár az, amiből egy család már tisztességesen meg tud élni. Nem nagyzolni, megélni.

egy ezer hektáros vállalkozásnál, megfelelő gépparkkal lehet 100 ezer/hektár akár évi átlagban, de egy 50 hektárosban, ahol sok a bérmunka, csak  jó évben és nincs tartalék, hogy túlélje a rosszat

ok, engedek huszat

Húúú, a gondolatok a mezőgazdaság helyzetéről is megérne egy külön topicot,de annyit azért mindenképpen hozzátennék,hogy általánosítani ebben a témában sem érdemes. Elaccc-nak igaza van abban,hogy kicsiben nem éri meg a földdel foglalkozni. Ugyanakkor bizonyos területnagyság felett,igenis érdemes. Felénk (na ez a felénk érdekes mert rögtön kétlaki vagyok)-tehát ahol születtem ott minden egyes művelhető négyzetmétert felszántanak,szaggatják az ekét az évszázadok óta terméketlen földekbe is csak ,hogy nagyobb legyen a művelt terület. Ezerhektáros gazdák is akadnak,akik vagy a földből,ha jó a termés---vagy a támogatásokból (ha rossz) megélnek. Ami föld parlagon lett hagyva az a belvíznek köszönhető. Hogy kapcsoljam az eredeti témához,szegény apróvad nem is tudott itt felszaporodni,mert igaz ,hogy évek óta nem művelt a terület,de vizes. A récék örülnek persze. A másik hazámban pedig annak ellenére,hogy négy év alatt 3-szor fagyott le a termés,mindenki gyümölcsöst telepít aki él és mozog,valószínüleg azért mert megélnek belőle. (Megélnek tudom.) Ennek meg annyi hatása van a vadra és a vadászatra,hogy rengeteg et szűkül az élőhely ,mert a legtöbb kert be lesz kerítve...

Akkor hogy lehet az , hogy régen egy bolgár család 3-4 ha -n nagyon jól megélt , zöldség + virág ? Ráadásul nem voltak drágábbak mint
a tszcs - zöldség !  :fejv  :Emel a mai bió elbújhat melette  :rohog :rohog

Ahhoz, hogy elinduljon egy családi vállalkozás, egy gazdálkodás, milliós nagyságrendű kezdő tőkére van szükséged. DE NAGYON SOKAN VANNAK AKIKNEK ÖNHIBÁJUKON KÍVÜL NINCS! Gépekre, emberekre...stb Soha nem csináltam, de gondolom, ahhoz, hogy támogatást kapj, kell magán, saját tőke is. Ha odaállsz, hogy eddig 150 000 ft-ból éltünk ketten, nem tudtunk félretenni, mert hónap végre feléljük, csórók vagyunk, de aggyanak má  :Q 10 milla, visszanemtérítőt, mert vállalkozni, dolgozni (esetleg dolgoztatni) akarunk, hát először így csinálnak   :o :o :o utána így csinálnak :rohog :rohog :rohog utána meg így csinálnak :  :NON :NON :NON

Szóval aki akar, vagy akart vállalkozni, gazdálkodni az már megtette, és megy csődbe rengeteg... bár lehet, hogy rosszul csinálják azért  :Vvon nem tudom, semmit nem konyítok hozzá...  :Sam6

Ha nekem lenne rávalóm, nem mernék belefogni, mégha szeretném, vagy értenék hozzá se... Pedig ez egy mezőgazdasági ország! Erdő, Mező, vad, ezekbe kellene pumpálni, ebből simán megélhetne az ország!!!

Ha totál egyedül maradnánk, példát statuálna az unió, mindenkinek a kezébe kapát, meg ásót adnék és indulhatna az újrakezdés...  :fejv  :vad  :Sam6 :WA :OO

Mondjuk az utóbbi 5 évben ez biztosan. De amit írtam, a 100 ezer/ hektár, az higyjétel, felénk a lehető legkevesebbek közé tartozik. Sok gazdának van évi 300 ezer/ hektár tiszta haszna is. Támogatással együtt, de mindegy honnan van a pénz, ha egyszer van......

Fekénk az 1000 hektáros gazdának a bérelt földön is több tiszta nyeresége van, mint 100.000 Ft.

Az idei kukoricás év extraprofitot termelt, aki most is sír az nem őszinte.

Ahhoz kell:
-megfelelő termőföld
-generációs szakértelem
-rengeteg élőmunka
-és végül az, hogy ne csinálják sokan, legyen az áru eladható.

Lacus, a kertészet teljesen más tészta, az egy kézimunkaigényes ágazat, nagyon magas hektáronkénti árbevétellel.
A kertészet produktumát muszáj megfizetni, mert a munkaműveletek nem, vagy csak kisebb mértékben gépesíthetők, mint a szántóföldi veteményé.

Amikor hektáronkénti tiszta nyereségről beszéltek, soha ne feledkezzetek meg a tőkeigényről. Nagyon szépen hangzik, hogy 100 e ft/ha a tiszta pénz, adott évben ennyi a bevétel és a ráfodítás közötti különbség. Csakhogy a gazdálkodók közül kevesen számolnak amortizációval. A traktort, munkagépet meg kellett venni, aztán pár év múlva majd újra meg kell venni. Ennek erre is fedezetet kell nyújtani, és ezek bizony horribilis pénzek.

Akinek nem égett ki, akinek nem verte el a jég, aki nem kötötte le xar áron, aki nem takarmánynak termelte, az jól járt.

Bérelt földön, de gondolom nem bérmunkában. És nem 20 AK alatti  ;)

Asszem' ott a helyem, nem Canadában!  :Q
Mi ezt átlagos árbevételként is elfogadnánk, nemhogy tiszta haszonként.

 :OKO :OKO :OKO

Boar pedig sokan csinálták Pesten és környékén  :TAPSol Több termés = több fogyasztás / persze reális áron ! / ráadásul minőségi  :OKO
 Abban meg fején találtad a szeget " generációs tapasztalat " amit nem pótol semmilyen egyetem !  :Emel

A mezőgazdaság ilyen téren egy lutri,de errefelé a kukorica  idén mindenkinek bejött. (a gyümölcs jól lefagyott az viszont tény)

 ..."hogy 40-50 db tojás is van a spajzba néha mikor összegyűlik... Qrvára megéri..."-persze,hogy nem éri meg! Meg az otthon hízlalt sertés sem éri meg...de legalább tudod,hogy mit eszel!

Ez is jogos észrevétel: a háztáji gazdaságnak már csak a saját jól felfogott érdekünk az étrelme. -Ahogy lehet én is beállítok vagy 10 magyar tyúkot,mert ez a bolti tojás-némelyik-olyan tápszagú ,hogy behányok tőle.

értelme

Jager74 :Emel ! . Qrvára megéri..."-persze,hogy nem éri meg! Meg az otthon hízlalt sertés sem éri meg...de legalább tudod,hogy mit eszel! " Ezt már többször hallottam és felállt a szőr a hátamon  :ba Egy választási malac pl. vegyük 8000 Ft. 12000 mázsa takarmány természetesen kombájn-ról , nem a terményestől  :rohog akkor ez mennyi is ,. az élő munka nem sok naponta / kimarad valamelyik sorozat a tv.ben ! / Egy rendes 4 személyes család elfogyaszt pl. 100  kg vastag kolbászt évente . + ugye még marad egy két dolog a disznóból.  :OKO A piacon 1kg . vastag kolbász kb. 2800 Ft.  :riii akkor az pontosan számolva ha megvennénk 280000 Ft-t tenni ki !!
Akkor mi nem éri meg ?  :fejv  Tisztelettel !:Emel

Lacus, azért ez így kicsit meredek. Mi a 12000 mázsa takarmány? 12000 Ft / mázsa? Az 120 Ft/kiló, annyiért dióval is etetheted  :Q

S.Fox  :Emel 100kg disznó hús előállítása kb 6000 kg vagy 6q takarmány felkerekítve  .   :Emel

Bocs az elírás  :rohog 12 másza  :St :St :St

S.Fox  :Emel ! :fejv ebben mi a meredek ? Nem jól számoltam ?  :Emel

a 12000 Ft-ra gondoltam

Lacus, számoljunk egy kicsit.
Egy választási malac nagyjából 15 ezer.
Egy mázsa takarmány az áfásan 6000, ha van egy kis szerencséd. Ha nincs, akkor valamivel drágább.
Háztáji körülmények között  egy kiló húst 5 kiló takarmány alatt nem nagyon tudsz előállítani.
Tehát az egy mázsás elősúlyú hízód kb. 45 rugóban van, nem számoltam kiegészítőkkel, állatorvossal, ivóvízzel.
450 Ft/kg, nagyjából ennyi a jelenlegi piaci ára is, kis tételben.
Levágod, kibelezed, eldobod a csontokat, meg még sok mindent, nem lesz nagy pénzügyi csoda, majdnem ott vagy, mintha boltban vennéd. Legfeljebb a felvállalt munka, rizikó meg a szomszédok pörölése fejében tényleg olyan húst ehetsz, amilyet neveltél.

Tisztelt Lajos  :Emel Láttam hirdetést 8000 ft db malac ,. Azt mondod kombájn-ról számlával 6000ft mázsája ?
Én 6kg tak. /1kg húst átlagot számoltam . Akkor szerinted jobb megvenni 280000 ft.-ért  a hentesnél  kobászt  :fejv
Erre nem is gondoltam !

Ez valami irónia lesz?

Voldemort Miért lenne irónia ? Termelőtől nem vehetek takarmányt ? Ezt nem tudtam bocsánat ,.  :St

Lacus, a malac ára nagyon függ attól, hogy mennyire eladó. Elképzelhető, hogy már nagyon szorítja a gazdát a cipő és mindenáron szabadulna. Meg az sem mindegy, hogy milyen az a malac, valami jól fejlett "majdnemsüldő", vagy egy visszamaradt vakarék, szűk bőrrel. /A szűk bőr, az olyasmi, mint a Tiéd, meg az enyém. Minket még szopósmalac korunkban agyoncsaptak volna a füles lapáttal, mert kár lett volna belénk a drága takarmány, úgysem hízunk meg időben./
Nem kizárt a 8 ezres malacka sem, de nagy csodát azért attól ne várj.

Kombájn alól? Most mit mondjak erre? Nyári gabonát is rizikós, kukoricát meg pláne. Hol szárítod meg a kukoricát? Tisztítatlanul, rostálatlanul adod oda a jószágnak? Baromfinál még nem gond, mert kiválogatja, de disznónál azért nem kéne. Amit írtam, az a jelenlegi Áfa-s piaci ár, kicsit még barátságosan is számolva. Nagy tételben. Kicsiben, zsákolva ennél is drágább.
Azért is fals a számításod, mert egy 100 kilós élősúlyú disznóból nem lesz 100 kiló kolbász.
Vaddisznónál méregettem, 35-40 százaléka jött ki színhúsban a zsigerelt súlynak úgy, hogy az oldalascsontokat színhúsnak vettem. Ismétlem, nem élő, zsigerelt súly.
A házidisznó azért jócskán jobb kihozatallal rendelkezik, nem esik le belőle akkora súlyú bőr, meg talán a feje is kisebb valamivel a testéhez képest, de azt hiszem, ott sem lesz több 50 %-nál a színhús az élősúlyhoz képest. Abból sem mindből lesz kolbász, szárad is, fűszer iskell, füstölni is kell. stb. stb.

Lajos 12q takarmánnyal számoltam . Jó esetben az kb ,. 180-200 kg -s disznó .
Persze függ milyen választási malacot sikerül venni . A másik megint csak szerintem ha picit tovább neveli az ember
akkor lesz jó érett húsa  :OKO Én így tanultam az idősektől .

Mi úgy csináljuk, hogy veszünk egy 110 kilós hízót, úgy 45000-ért és abból csinálunk kolbászt. 1500 Ft/kiló bőven megállítja

Ezt mondtam volna?

Irónia a kombájnosnál a számla tömb! Sőt, életszerű!

Újat kezdek, mert ha kiérek az üzenődobozból, nem látom az alját, aztán tele van hibával.
Nézd, én házidisznó kolbászra nem csináltam számításokat.
Szarvaskolbászra igen, egészen frisset. Kilónként 3000 alatt nem csinálnám meg eladásra.

Adott egy 45 kilós zsigerelt gím. Megveszem 700 ft/kg-ért.  
Megnyúzom, fejét, bőrét csontjait, nagyon csúnya véres húst, hártyát eldobom, marad 20-22 kg.
15 kiló megy kolbászba, a lábszár, pár szebb szelet meg az oldalas hűtőbe.
A kolbászhúsra jut 23.000 Ft szarvasbeszerzési költség.
Veszek hozzá 10 kiló lapockát, (10.000,-), meg 5 kg zsírszalonnát. (3000,-), bél, fűszerek újabb 3000,-.
39.000 Ft-nál tartunk alapanyagköltségben.
Ha magamnak csinálom, ugyebár hobbi, nincs munkadíj. De eladásnál az élőmunkával is számolni kell. Egy személy eldolgozgat ezzel 3 napot, egyet a szarvas előkészítésével, egyet a keveréssel, töltéssel, egyet a füstöléssel, számoljunk 15 e Ft munkadíjjal.
Kapunk 30 kiló nyerskolbászt. Amire megérik, lesz belőle 22-23 kg. Az 54 e Ft költséget elosztjuk 22 kilóval, kijön egy közel 2500 Forintos önköltség.
Feltételeztem, hogy húsdaráló, kolbásztöltő, rendfa, bontószék, edények, füstölő készen van, ezért nem számítunk fel semmit, a szarvas meg a többi magától kerül haza, tehát útiköltség sincs, a fűrészpor ingyen van, az edények, eszközök maguktól és ingyenesen elmosogatódnak.  
Lacus, összevetve mindent, nem olcsó a minőségi töltelékárú.

Biztos, hogy kolbásznak jobb, mint a mázsás, meg a malacvásárlás kilóra vetített költsége is alacsonyabb így. A másik oldala, hogy a hús-zsír arány azért jelentősen romlani fog, ekkora disznó azért jócskán tartalékol már. Ha zsírral főzöl, meg szereted a töpörtyűt, akkor ez persze nem gond.  ;D

Lajos imádom ! A liba tepertőt is  :T Elismerem nagyon finom a szarvaskolbász ,
 de hosszú távon nekem száraznak tűnik .  :Emel

Ozmózisos , sejtüregi vízmegkötéssel , 1kg színhús nagyjából 1,4 kg a pulton . . . !  :epl  Kémiai vízmegkötést is alkalmazva , meg alig marad valami a tepsi alján . . . !   :Q :Q :Q

 :WA :kalapemel

Elolvastam két nap termését, és látom, hogy rendesen elkanyarodtatok a témától! Nevelünk disznót, tartunk csirkét, bezzeg a haltenyésztésről egy szó sem esik. Pedig Széchenyi is leírta, hogy  kell etetni a disznót hallal, és a halat disznóval!  :Q


Visszatérve a vadászat, a vad helyzetére, a legnagyobb problémát az "egyik napról a másikra való élésben", a bizonytalanságban látom. Anno egy nagybirtokos évtizedekre, generációkra gondolkodott előre, tervezett, és nem főzte meg az aranytojást tojó tyúkját. Mi az elmúlt pár emberöltő alatt megtanulhattuk, hogy itt semmi nem állandó, minden (tulajdonviszonyok is) egyik napról a másikra megváltozhatnak, és addig kell ?? mindent kihasználni amíg lehetőség van rá. Magyarul mindenki egyszerre akar meggazdagodni, gyorsan megteremteni azt amit régen generációk alatt sikerült. Érvényes ez szinte a gazdaság egészére, és sajnos nem kivételek ezek alól a vadásztársaságok sem.
Ez a szemlélet fokozottan érvényes a vadászatra. A vad élettere egyre szűkül, száma egyre csökken, a vadászok száma pedig egyre nő. Szeretnének sokan minél hamarabb (és lehetőleg minél olcsóbban) élményekhez jutni, meglőni mindazt rövid idő alatt amit mások egy élet alatt értek el. Ez pedig csak még nagyobb minőségi és mennyiségi romláshoz vezet.  Nem tudom máshoz hasonlítani a vadállományt sem, mint a fához. Fát sem tíz évben gondolkodva ültetünk, vadat sem tíz évben gondolkodva nevelünk,  ezért tartom elcseszettnek a tíz éves ciklusokat. (Az évenkénti bérletekről már ne is beszéljünk, mert arra is van egyre több példa!. )
Megértem én a piacgazdaság szükségességét, és szabályozó szerepét, de ezt még jó pár évig csak kóstolgatjuk, tanulgatjuk. Nem hiszem, hogy ezt a vadállomány hosszú távon nem sínyli meg visszavonhatatlanul. Ezért tartanám szükségesnek egy egész régiókra, vagy akár országos szinten egy szakmailag rendesen alátámasztott közös koncepció kidolgozását, és végrehajtatását. Így még lehetne remény, hogy az unokáink is látnak vadat az állatkerteken, és vadaskerteken kívül is.
 Ez ami most meg, nem más mint rablógazdálkodás minden téren!

A házidisznó témához!

A disznó tartási költségét azért lehet jelentősen csökkenteni zöldlucernaetetéssel, mezőgazdasági melléktermékek etetésével. Egyik barátom 20 ft-ért (/kg) vette most a télen a kukoricaocsut, ami 80-90 %-ban törtszemből állt. Természetesen szárazon, nem penészesen. Jó az a disznónak! És még lehetne folytatni a sort. De ha csak ezt a két tételt nézzük, már az is jelentős.
Vaddisznónál ott van a vágóhídi hulladék, egyéb friss állati hulla, stb. ,mert állati fehérjére szüksége van.Hullott gyümölcs, különböző ocsuk és a zöld!

Nem a Purinászsákból kell etetni, mert akkor hamar le lehet húzni a rolót!

Az biztos, hogy csökkenti a költségeket a melléktermékek etetése, de akkor nem 5 kilóból lesz egy kiló hús, hanem cca nyolcból. Nagyüzemben 3 kiló takarmány / kg súlygyarapodás már "csak" átlagos, úgyhogy lineárisan nem csökken az előállítási költség. Hollandiában 2,5 kilónál járnak

Pár hónapig. Késő télen, tavasszal már kockázatos, mert hajlamos a megromlásra. Az egyik vadásztársnak pár éve több tucat birkája döglött meg, aztán a boncolásnál kiderült, hogy valószínűleg a törtszemben elindult folyamatok okozták. A teljes értékű szemet védi a levegőtől a sárga burok, a törtszemet nem. Többek között ezért is van a kukoricaszabványban korlátozva a törtszem aránya.
Ugyanez igaz akkor is, ha szóróra visszük ki - hogy kicsit azért vadászati témakört is érintsünk.  :Q

Ez elmélet, a gyakorlat engem igazol...

Hidd el, "valami" közöm van hozzá.

A kicsiben történő állattartás sok olyat enged meg, amit nagyüzemben nem tudsz megoldani akár több ezer sertésre.

Az biztos, hogy rövidebb ideig eltartható. Eleve a liszt, a maghéj, pelyva jobban beszívja a légnedvességet. De így is fél évig gond nélkül is eltartható! Egyszerű érzékszervi vizsgálattal eldönthető a fogyaszthatóság és a tisztaság kérdése is.

Egy külföldi vadtartót különben az vitt a csőd szélére, hogy  tele volt gyommagokkal az olcsón megkapott szemestakarmány (pl. Csattanó maszlag), jópár értékes tenyészállata feldobta a pacskert.

Viszont attól még, hogy mellékterméket használ fel az ember, az nem azt jelenti, hogy az rossz minőségű! A sz.r takarmány a legdrágább...
Egyik munkahelyemen a főnököm 900 Ft-ért vett (régebben) nagy körbálás lucernát..."kicsit" penészes, - mondta.  :FAL

Utána kb. 50 000 Ft-ban volt a kezelés, és heteimbe került még lábraállítottam egy értékes tenyészbikát!

Én nem vonom kétségbe, de a nagyüzemi gyakorlatról van némi fogalmam testközelből (a kisüzemiről is)

Bérelt földön igen. De azért azt is tegyük hozzá, hogy 50 hektáron már nem mindent bérmunkába csináltat a gazda. Leginkább csak a betakarítás szokott bérmunkában menni ilyen üzemnagyságnál, legalábbis felénk. És mivel ezen kívül minden egyéb műveletet meg tud oldani saját géppel, így a haszna is nagyobb, nem kell bérbe csináltatni minden műveletet.
Biztosan szerepe van ennek abban is, hogy itt a mezőföldön jó minőségűek a termőtalajok, de a 120 mázsa feletti kukorica az idén sem volt ritka, és nem csak tábla, hanem üzemi szinten is volt ilyen! 6000 Ft körüli áron adott túl rajta legtöbbje. Szóval azért sírva ne fakadjunk  :-X
Annyit szeretnék még mondani, hogy ha gyengébb adottságú a talaj, és esetleg a technológián is spórol, akkor is lehetett neki 50-60 mázsa hektáronként, ami 5000 ft- al számolva 250-300 ezer Ft. között van. És annyiból már ki lehet hozni simán 100 ezer Ft tiszta hasznot. És ebben nincs benne a támogatás.....
Biztos, hogy nem minden évben ilyen magas a termény ára, de valljuk be őszintén, hogy pl. a kukoricának nem valószínű hogy mostanában újra 1500 ft lesz mázsája......
És attól tartok, a magas terményárnak is a vad issza meg a levét.

 :OKO  :WA

Csodálkozom, hogy ez egyáltalán vita tárgya lehet. Egy kisgazdaságban tudsz lucernát, csalánt kaszálni a disznóknak, hullott gyümölcsöt adni, a szemestakarmány jelentős részét ki tudod váltani jó minőségű ocsúval (kukorica, búza, borsó, arról nem is szólva, ha van saját termesztésű kukoricád és a szétcseszett szárított kukorica helyett jó minőségű csöves kukoricát tudsz etetni. A háztartási maradékokról nem is beszélve (bár ez nem egy jelentős tétel).
A disznód, ha jól tartod, mozog, napon van, húsának víztartalma kevesebb, mint a vizes husú szar kutricás disznónak. Tehát 1 kg vizes nagyüzemi hús nem felel meg 1 kg háztáji disznóhúsnak.

De abbahagyom már...de azért az megfontolandó, hogy a mezőgazdasági melléktermékeket nagyon hasznosan fel lehetne használni a vadetetésben is (pl. borsós-napraforgóocsús-zabos...takarmány jobb agancsfelrakást eredményezne az őzeknél is, mint az odakupacolt kukorica, az emésztésélettani veszélyekről nem beszélve.  Ez utóbbi a Radírpók miatt. :Q

A kialakult helyzetet szemlélve tisztelettel javaslom a már létező "kertészkedjünk" topik mintájára a "sertéskedjünk" című megnyitását!  ;D
 :St

(Vagy valami hasonlót, de komolyan! Nekem sikerült azért ebből az eszmecseréből is tanulni ezt-azt.)

Már zajlanak róla a többpárti egyeztetések  ;)

Az én tavalyi disznóm ,  vaddisznó - mangalica - csüngőhasú keverék volt ... !   ;D ;D ;D

 :kalapemel

Meg is lőtte a böllér! /ez már majdnem vadászat/ :St

Na, ti csak ne disznólkodjatok... :alu
Majd a Boar :Wildboar  :Q :Q :Q

Pár gondolat, csak úgy csapongva.
Idén már volt helyem, egy betonfödémes százas istálló padlása. A téli szórókra szánt kukoricát nem száríttattam, hanem olyan 5 centi vastagon elterítettük, aztán eleinte minden nap, aztán kétnaponta, majd egy héten egyszer vasgereblyével végighúzkodtam. Szépen kiszárad, ami maradt belőle, azt pár hete felmertük hombárba.
Igaz, aratáskor is elég száraz volt nem érte el a 20 %-ot. Kicsit szemetesebb, mint a szárított és megrostált, de ez a szórón nem téma, a beltartalma viszont biztosan jobb és főleg olcsóbb.
Ha lesz csőtörőm, csövesen fogom szárítani, egyelőre nincs, ezért kombájnoltuk.

Abban teljesen igazad van, hogy az a disznó, ami változatos zöldtakarmányt, gyümölcsöt is eszik, nem csak a tudományosan megkevert monodiétán hízik, más minőségű húst nevel. Nem kell nagy dolgokra gondolni, ahogy mondod, pl. a csalán. Gyerekkoromban a háziállat nevelés alaptakarmánya volt.
Megvágták, rászórták a darált abrakot, megkeverték aztán ment disznónak, kacsának, libának.
Az állattartók kertjének egy részében mindig volt lucerna. Elkezdte a végén vágni a gazda, minden délután néhány kaszavágást, amit aznap frissen megetetett disznóval, baromfival. Mire a végére ért, az eleje már újra sarjadt.
Fontos volt az is, hogy a disznó minden este fusson egyet az udvaron. Amíg a gazda az ólat almolta, a disznó szaladgált egyet.
Ilyenféle állattartásnak lenne értelme napjainkban is. Nem azért mert lényegesen olcsóbb húst kapna a gazda, hanem mert más minőséget.
Annak, hogy táppal hizlaljon, nem sok teteje van, mert a végeredmény ugyanaz lesz, mint a futószalagos hizlaldában.

Üdv ! Attila kedvéért  :rohog :St Haltenyésztésben  :rohog dolgozva , ráérő időnkben kaszáltuk a gátakat
/ igen jó minőségű , illatos széna /karbantartás céljából .,  mikor megszáradt ledaráltuk / luc. liszt /
korpával - darával egész jó táplálék kiegészítő a sertésnek .  :Emel

Lacus! Megvan még az a daráló, amelyik szénából lucernalisztet őröl? Megvenném, ha nem túl drága!  :Q

"Fontos volt az is, hogy a disznó minden este fusson egyet az udvaron. Amíg a gazda az ólat almolta, a disznó szaladgált egyet."

A sógorom így csinál minden este, és a disznói közben vidáman ropogtatják a tyuksz@rt!
 Mit szóltok ehhez?
 Gondolom különféle ásványi anyagok miatt eszik meg, de az Ő disznói soha nem betegek, és úgy esznek, hogy öröm nézni.

A baromfi nagyon rossz hatásfokkal hasznosítja az abrakot. A tyúkszar jelentős része emésztetlen abraktakarmány.

Annak idején, amikor még csirkehizlalással is foglalkoztak a TSz-ben, voltak kísérletek, hogy a tyúkszart feletessék a hízómarhákkal. Bajuk nem lett tőle, de nem nagy ízlett nekik.
Ekkor jött az isteni szikra, a tyúkszart megkeverték fagylaltporral. Így már egy kicsit vidámabban ették.

A kutyák is ész nélkül zabálják, ha beszabadulnak. Foszfor?   :Vvon

Olvastam egy útleírást egy íjász sráctól aki mindenféle primitív törzseket járt végig. Valahol Polinéziában megérkezett egy törzshöz, magasház, vidáman szaladgáló disznók, minden ami kell egy ilyen helyre. Wc? A ház végében van egy lyuk a padlón.
Lenn a talajszinten pedig a disznók várták izgatottan, hogy lepottyanjon valami. A tiszteletére disznót vágtak ;D
Nagyon udvariasan úgy fogalmazott, hogy "minden vadász tudja, hogy amelyik disznót hallal etették, annak halíze van" :Q

Egy kis közmunka, egy kis háztáji, egy kis szarevés, és ha szerényen is, de szépen meg tudnak élni. Nem sokára itt is ez lesz, érdemes tanulni!  :OO

A KGST-ről született annak idején az a vicc, hogy kb. úgy működik, mint az egyszeri arab, aki egy hónapig bolyongott a sivatagban, mire csontig lesoványodva egy oázishoz ért.
Kérdezik tőle, hogyan élte túl.
- Én ettem a teve szarát, a teve ette az én szaromat, de csak kijutottunk.

Soma  :rohog a daráló biztos megvan valahol / nem akartam írni , mikor pihen a tó lucernával van bevetve pár évig /  :rohog

    Ennek a viccnek van igazi régi PARASZT változata ami talán nem is annyira vicc.
   Ha a paraszt nem sz....@...ik az úr nem eszik.
   Néhány hónappal ezelőtt a Dél-Alföldön, a fővárosban élő egyetemistákat láttak vendégül
   állat tartó és zöldséget termelő gazdák.
   Bekapcsolódtak az ottani munkákba,és csodálkoztak mennyi járulékos munka árán kerül tej,hús,zöldség a boltok polcaira.
    :Emel

A disznóhús nem veszi át annyira a hallisztes takarmány ízét, az inkább a baromfira jellemző, de mostanában a hallisztet teljesen kiváltotta a szója.
Az egyik tanyasi gazda a szomszéd faluban a nem messze lévő baromfi vágóhídról hordta a belet és azzal etette a mangalicáit. Nagyon szépen fejlődtek az állatok.
Az egyik maszek hentes haverom szólt nyáron, hogy mangalicát vág, kell-e belőle valami. természetesen kellett. Délután mentem a húsért, akkor sütötte pont a zsírt.
Már a kapuban megcsapott valami iszonyatos bűz, ami baromfi vágóhidak húslisztüzemére emlékeztetett. A zsír bent sült az épületben a haver meg kint az udvaron :HH.
A lényeg, hogy az említett tanyasi gazdától vette a mangalicát. Az érdekes az volt, hogy sem a húson, sem a szalonnán nem lehetett érezni a csirkebél szagot, de a zsír
sütése közben olyan mennyiségben szabadult föl, hogy edzett haverom sem bírta. Természetesen nem kértem a húsból sem, a töpörtyűről nem is beszélve.
A tyúkszar felhasználása a takarmányba egyébként teljesen elfogadott dolog Lajos által említett okok miatt, de bevált gyakorlat volt valaha a nagy halastavakon, hogy a felszínen
kacsát a víz alatt halat neveltek és csak a kacsákat takarmányozták. Abban az időben még a halnak is halliszt íze volt :Q.
A falusi portákon felnevelkedő ifjú nemzedékek az udvaron a baromfik között botladozva jó pár kiló tyúkszart elfogyasztottak, kiváltva ezzel a mellékhatásoktól nem mentes védőoltásokat
és a manapság divatos mindenféle immunerősítő drága csodaszereket.

Hogy ettem volna arra nem emlékszem de ,beletenyerelni és lépni is egy élmény volt. csak annyi szerencsém legyen az életben! ;D
Még valakinek ötletet adunk: Tyúkszart tesz egy szép dobozba és eladja csodaszerként a civilizációs betegségek ellen. :Q

Tegnap írtam a tojások tápszagáról,de igazából mindenen meg lehet érezni mivel táplálják. Disznó,csirke egyre megy. Büdös és kész. A gyerekkori  disznóvágásokon feldolgozott húsokkal nem volt semmi probléma,akkor még a disznósajtot is meg mertem enni...

Soma " a halnak is halliszt íze volt " ez nem volt jellemző gyakorlat , .a halak kaptak előnevelő tápokat , utána dara , később már csak kukorica és búza ,. esetleg ha volt betegség akkor gyógytáp ,.  :OKO vettem ha volt selejt kacsát . A házi koszt rendbe hozta  :OKO
alig bírtak totyogni  :TAPSol  :OO nagyon finom lett  :OO

Kérdezd meg a szüleidet. Ők biztosan emlékeznek rá.
A saját fogyasztásomra én sem emlékszem, a gyerekeimére igen.  :rohog

2 méter és 130 kiló vagyok. Szerinted....? :Q(van a családban aki tuti ,hogy evett:63 évesen még minden foga megvan és nincs közte lyukas...immunrendszere pedig tuti. Megtaláltuk a magyar aloeverát.  Tixar néven lehetne forgalmazni... :rohog

 :rohog

Az aranytojást szaró tyúk...
Érzem, újabb hungarikum a palettán!   :Q

http://index.hu/x.php?id=inxcl&url=http%3A%2F%2Findex.hu%2Fbelfold%2F2012%2F03%2F07%2Fangyan_egy_hos_vagy_egy_bolond%2F

Szavazni kell rá ?

Kis mezőgazdasági kérdesem volna...
Meg tudná írni nekem valaki, mekkora a (takarmány)kukorica vetőmagszükséglete hektáronként, kb.?
Nem találtam semmi ilyen irányú infót, persze biztos hogy rossz helyen kerestem.

Köszönöm!  :Emel

Talaj minőségtől függően 60-80.000  szem.

Talaj minőségtől függően 60-80.000 szem. Általában 80.000 szemes kiszerelést lehet kapni.
Ha kg-ban akarod tudni, akkor megmérsz 100 szemet /gr pontosságú mérlegen/
és kiszámolod, hogy mennyi a tömege adott fajtából 80.000 szemnek.

Köszönöm a segítséged, Soma!

 :Emel

 :Emel

Sziasztok!

Évek óta kacérkodunk a gondolattal, hogy leköltözzünk vidékre.
A kislány miatt nem mozdultunk, az iskolája (hála istennek szinte kitűnő tanuló...most érettségizik, közgázon menne tovább...bár semmit nem ér vele, mert tovább tanulás szinte elképzelhetetlenné vált a felsőoktatásban) ide kötött, meg a munkahelyem is.

Jöttömben-mentemben azért érdeklődtem, itt ott.

Nincs eladó földterület, ha van az arany árban, nem művelik szinte,de nem válik meg tőle, lehetetlen hozzájutni, nem lehet megélni belőle...stb.

Mondjuk egy 80-100 hektár földet, még is megtud valaki venni.
Elkezd gazdálkodni (tegyük fel ért is hozzá, a megfelelő szinten végzi a munkát)
A vételár, a kezdeti befektetések, a folyamatos beinvesztálások, a járulékos költségek...mikorra térülnek meg, és mikor kezdd hasznot hozni, havi olyan szinten (nyilván itt , éves szinten), hogy elkezdjen egy család megélni belőle.

Addig miből él meg napi szinten?...és teremti elő a pluszban jelentkező folyamatos befektetéshez szükséges pénzösszeget?

Vagy ez úgy működik, hogy kell 50-500 millió, földet vesz, beruház, gazdálkodik,...és egyszer csak azt mondja, hogy már hoz havi szinten 100 ezer tiszta hasznot, mikor a minimál bér is addigra 200 ezer lesz? :)

Szóval csak azt nem látom és érzem, hogy rengeteg kihasználatlan terület van (mert nem éri meg, nem ért hozzá, örökölte és nem az ő világa), és vagyonokért juthatsz hozzá, és nagyon jó anyagi háttér kell ahhoz, hogy betudd indítani, fenntartani és esetlegesen valami nyereséget kihozva, majd...egyszer, anno megélni belőle....és addig?

Ez nem vélemény, (hisz nem élek benne, tehát nem is alkothatok hozzáértő véleményt) inkább érdeklődés...én így látom (nem gazda szemmel)...csak megérteni szeretném, illetve, hogy tisztán lássak ezen a területen.

Egybefüggő földterületen nem nagyon tudsz venni. Ami van, az tényleg nagyon drága.
Én azt csináltam, hogy apránként, (15 évvel ezelőtt elkezdve) részaránytulajdonokat veszegetek néhány kiszemelt helyrajzi számból.
Ma még nem eladó, holnap gondol egyet, hogy autót akar venni, eladná. Meghal a tulaj, az örökös már szabadul tőle,stb.stb. . Így lehet még manapság is elfogadható áron (5-600 e Ft/ha) földterületet vásárolni.
Hogy mennyire éri meg?
Könnyen kiszámolható. 100 hektár szántóföld az mondjuk 70 millió. A minimális gépszükséglet, tároló, szárító, kombájn nélkül kétszer ennyi. Kerekítsük 200 millára.
A várható éves nyereség 100 e Ft/ha (fele a tevékenységen, fele a földalapú támogatásból és szerintem nagyon optimista voltam) 10 millió/év.
5 %-os hozamszintet realizálsz a befektetés után. Ennyit simán, láblógatva, fotelból is kapsz a pénzedért, ha bankban tartod.

A földbérleti díjak valahol 20 és 40 e Ft/ha/év között mozognak, ez nagyon-nagyon földminőségfüggő. Számoljunk 28 e Ft-tal. Ha a 700 e Ft-os hektáronkénti vételárral hasonlítod össze, akkor 4 %-os "kamat". A földár a várakozások szerint növekszik, bár most nem nagyon látszik igazolódni ez a várakozás.

Mindez amit írtam zalai viszonylatban értendő, az Alföldön, vagy mondjuk Bólyban teljesen mások is lehetnek az arányok.  

Köszönöm  :Emel

 :Emel  ""A földár a várakozások szerint növekszik, bár most nem nagyon látszik igazolódni ez a várakozás. ""
Szerintem már így is drága nagyon ! Emlékezzünk a 90-s évek elején már dörzsölték a markukat az emberek  :NON
Jó drágán majd ellehet adni a külföldieknek  :NON Aki eladja kintinek a Haza egy darabját is  , az ........... !
 :Emel

Aki eladja az is, de aki egyáltalán lehetővé teszi, hogy el lehessen adni az méginkább...
Az ilyesmi még civilizált országokban is 10 év tarkónlövés, nálunk meg...

Nyugat-Európa szerintem elég civilizált és nem hiszem, hogy ott nem vehet külföldi földet.

A nyugat-európai földkérdést nem ismerem, de ne akarjunk olyan "civilizáltak" lenni! Szerintem.

De ha a külföldiek vehetnének itt földet, és lenne is rá kereslet, a termőföld felértékelődne. Így a hazai földtulajdonosok hirtelen vagyonosabbá válnának, mehetnének a bankokhoz hitelért, lehetne fejleszteni, beruházni, szövetkezni - beindulni, gyarapodni. Vagy nem?   :Vvon
A földet meg amúgy sem tudja senki a hóna alá csapni, és hazavinni, az marad itt.

Zsolt68  :Emel ! A termőföld mindenképpen felértékelődik ! Túl népesedés , éghajlat változások !
Kincs lesz a föld' mint a víz ,. a gazda meg lesz.... ja hogy lesz -e pénzünk kajára ! Ott adja el a termést ahol többet kap !
Igaz most is .  :Emel

Szerintem meg lenne hová fejlődnünk

Visszafelé? Mint az elmúlt 20 évben? :(

Ha eladjuk a földet lesz jó sok pénzünk! Kurva jó lesz! Ehetünk pénzt!

Ajánlom nézz utána a régi történetnek:"Rothschild futár/Waterloo-i csata".   Amúgy megnyugodhatsz, vitya sem szavazta a Magyar Termőföld védelmére benyújtott törvényjavaslatot.

erről nem vitatkozom, nincs értelme

Sanyooo  :Emel ! Igen vissza  :TAPSol :TAPSol :TAPSol 40 éve még Budapest körzetében
szinte minden megtermett vagy neveltek marhát ,  disznót stb. ha történik valami ,
és nem lesz szállítás mit eszünk ? Lóval meg a közeli termelő ellátná egész Pestet és környékét .
Erre nem gondolnak fent ?
 :Emel

Itt az a probléma, hogy sajna nekünk már a nyugat/németek/ mondja meg a frankót!

Lacika!  Szlovák cukrot kaptam csak a boltban!!!! Miről beszélünk???? Egyébként értem én, a havas hegyek jó répatermő területek! :(

Sanyooo nem a cukorról beszélek , hanem alapvető élelmiszerről !

"ha történik valami ,
és nem lesz szállítás mit eszünk ? "------Eladjuk a földjeinket búzáért!  A vizet már eladtuk, a Fővárosi Vízművek francia tulajdon, nem tudtad???

Jó! Akkor legalább mi ketten ne vitatkozzunk, akik egy nézeten vagyunk!  ;D

De , tudtam . Amikor régen mondtam jó üzlet lesz a víz , kinevettek a fiatalok  :rohog .
Azután jó öt éve igazat adtak .  :Emel

Sajnálom, a Rothschild-furfang nem ad választ a kérdésemre. Lehet, hogy fáradt vagyok. De az értékesebb föld lehet fedezet fejlesztésre, feldolgozó, tároló stb építésre, míg egy olyan ígérettel, hogy "5 évig biztosan szép idő lesz a tökömre, és becsszó vissza tudom fizetni a kölcsönt" nemigen mehetsz a bankhoz.

Tudsz olyan bankról ami magyar tulajdonú?

Minek Saját  tároló , feldolgozó , meg aranyárban gépek  :fejv
Ez csak a nagyzolás ! Egy kisközségnek elég lenne egy ember aki csak gépesít ,. + 1 tároló és feldolgozó / kicsi vágóhíd / .
Itt volt régen óriási föld éhség most meg pénz ... !  
De a fórumnál maradva , az esetleges új gazda nem nekünk adná a vadászati lehetőséget .

 :Emel

Próbáld meg...
Mert törvények nem tiltják, de hogy te németországban nem fogsz földet vásárolni, az tuti. Ők ugyanis nem adják el neked, nem olyanok, mint ez a buzi magyar aki az anyját is eladná két forintért.
Nem kellene itt aggódnunk a földkérdés miatt, ha a nyugati határszélen már nem fojtották volna meg a magyar termelőket az osztrák, szlovén gazdálkodók. És ők ezt azért tudták megtenni, mert több pénzük volt, mint a magyaroknak, drágajó honfitársaink pedig-akik amúgy könnyes szemmel dajdajozzák a székely himnuszt amikor bebasztak a kannásfröccstől és kitört rajtuk a magyarság, szemrebbenés nélkül adták el mindenféle zsebszerződésekkel nekik a földet...és persze mindig akadt valami fasza jogász aki ezeket az üzleteket tető alá hozta.
Van több külföldi partnerünk is. Van, amelyik mintaszerű gazdálkodást végez, van amelyik olyan, mint valami gyarmatosító.

Jelenleg másfélszer annyi tároló és kétszer annyi szárító kapacitás van mint a termőterület indokolná, a túlgépesítésről nem is beszélve.
Mert amit adnak, azt e' kő' fogadni, mondta az öreg paraszt akinek se kutyája, se macskája, fia nincs, veje nincs, alkalmazottja nincs de KÉT hatalmas traktor ott figyel az udvarban...
Mer' ha a szomszédnak van, akkor neköm is köll... És a tizenöthektáros gazda a parlament előtti tüntetésre a húszmilliós traktorral vonul ki oszt sír a szája, hogy nem győzi fizetni a részleteket-mert persze a minimális önrész is hitelből volt.

Papírforma szerint lehet venni termőföldet nyugaton, de nem tudod megfizetni. Ausztriában, Németországban gyakorlatilag minimális a földforgalom, akinek van, az körömszakadtáig ragaszkodik hozzá, ha véletlenül kerül is eladásra birtok, száz helyi vásárló esik rá és a miénkhez képest horror árat adnak érte.

Abban teljesen igazad van, hogy akié a föld, azé az ország - s bizony a trianoni döntésben vastagon benne lehetett az, hogy Erdély termőföldjeinek jelentős hányada a múlt század elején már román tulajdonban volt. Nem elvették- eladtuk, elkártyáztuk, Bécsben, Párizsban elmulattuk, stb. Olvassatok Wass Albertet. (Mire a fák megnőnek. - A kastély árnyékában.)
A termőföld igazi értéke abban van, hogy pótolhatatlan. Gépet, szárítót, tejüzemet, toronyórát lánccal bármikor tudunk csinálni, de a termőföld adott és egyre csak fogy. Stratégiai kincs, amelyet birtokolnunk kell, ha itt akarunk élni. Csak azt tudom mondani mindnyájatoknak, hogy vegyetek, ha tudtok, mert bár rövid távon bizonyára jövedelmezőbb üzletek is vannak, de távlatilag minden élet (és vadászat) létalapja.

Lacus, ez nem ennyire egyszerű! Vannak arányok. X hektárhoz kell Y erő és munkagép, meg Z élő munkaerő.
Vannak munkaműveletek, amik elvégeztethetők szolgáltatásban, de sok olyan munkafolyamat van (pl. vetés, vegyszerzés, bizonyos talajmunkák, szénakaszálás, gyűjtés, stb.) , amit szinte csak abban az órában célszerű végrehajtani, amikor optimálisak a körülmények. 

"mint ez a buzi magyar aki az anyját is eladná két forintért."    Feri! Ha annak a "buzi magyar"-nak az apeh rátette a lakóházára a jelzálogot, és megkapta az ajánlott levelet, hogy 30 nap múlva árvereznek, akkor eladja, igen. Kívánom, hogy sohase kerülj ilyen helyzetbe.  Bizonyára van olyan is, amit Te mondtál, de én az ellenkezőjét tapasztaltam. :(

Van néhány, (pl. az OTP, vagy a Széchenyi Hitelszövetkezet) de attól, hogy magyar tulajdonban vannak, ugyanúgy bankárok irányítják őket.
Magyarul profitorientált vállalkozás valamennyi.

"Próbáld meg...
Mert törvények nem tiltják, de hogy te németországban nem fogsz földet vásárolni, az tuti. Ők ugyanis nem adják el neked, nem olyanok, mint ez a buzi magyar aki az anyját is eladná két forintért."

És erre, hogy hozol törvényt? Törvénybe foglalod, hogy nem adhatja el 2 forintért az anyját?
Az EU tagországok közös törvényei előbb-utóbb mindenkire vonatkoznak, ha tetszik, ha nem. Én sem örülnék, ha külföldi tulajdonban lenne a termőföld, de ezt törvényekkel hosszabb távon nem tudjuk megakadályozni, különben ugrik a támogatás, mint most is, akár tetszik vityának, akár nem.

Erről beszéltem egyébként, OTT kicsit civilizáltabbak az emberek úgy általában, mert képesek két évnél hosszabb távon is gondolkodni.

Sanyooo,
egyáltalán nem erről van szó. És nem tudom, tapasztalataidat hol gyűjtötted, de gyanítom, nem Zala és Vas megyében...
Ne szakadjon meg a szíved mert egyszerűen arról volt szó, hogy a külföldi vevő többet kínált. Annyival többet, hogy megérje az ügyvédnek, a magyar strómannak meg az eladónak is. A másik szempont pedig az volt, hogy igaz, a falubelije is megvette volna a földjét, de nehogy már annak legyen jó...magyarok vagyunk. A nagy nemzetiszínű érzelmek közt néha nem árt megismerkedni a valósággal...

Na ez fullos volt  :OKO

"Az EU tagországok közös törvényei előbb-utóbb mindenkire vonatkoznak, ha tetszik, ha nem."--------Az eu az érdekérvényesítés legmagasabb formája, ahol dúl a kettős mérce! Amit szabad Jupiternek, nem szabad Magyarországnak! ha nézted a tv-t mostanában, tudhatod! Ne bízzon senki olyan nagyon az eu-ban. :(

Van jelentősége, kié? Egyébként van, OTP, FHB, Takszövök. Ha elmondod, mi a különbség (előny) az ügyfél számára köztük és a külföldi tulajdonúak között, kíváncsivá teszel. Mindegyik vállalkozás, egy bank nem jóléti intézmény, hanem a tulajdonosok elvárása szerint profitot termel. Mint bármely Kft, Zrt vagy egyéni vállakozás

Ezzel a mentalitással párszor én is találkoztam. Nem mondhatom, hogy általános jelenség, de olykor-olykor felbukkan.

Én bízom. Jobban mint a saját politikusainkban. Az EU-t lehet szidni, meg a hátrányairól beszélni, de majd nevezz meg olyan európai országot, amelyik nem akar a tagja lenni Svájcon és Norvégián kívül. Biztos mindenhol hülyék laknak, akik ki karnak cseszni magukkal

Nem kell birkamódra tűrni. Ha kellünk nekik(kellünk), akkor kellünk úgy is, ha korlátozunk.
Mert ugyanez amit elmondtál, vonatkozik a feldolgozóiparunkra is...arra a valamikor híres feldolgozóiparra amiről már csak múltidőben lehet beszélni...
Igaz, az is vonatkozik rá, amit én írtam. Az a pár "buzi magyar" akit hazaárulásért ki kellene végezni mert eladta és úgy adta el az iparunkat hogy a vevő gyakorlatilag napok bezárhatott mindent, emberek ezreit tehették utcára és földel tették egyenlővé a gyárakat, nehogy újra be tudjuk indítani.
Ha gyarmatnak, gazemberek játékszerének kellünk csak, akkor igenis az asztalra kell csapni mert az utolsó pillanatokat éljük.

Na ebben is van igazság. A fél családnak L200-ast, a másik felének meg Ml Mercit akkor kell venni, ha futja rá.

Nem hiszem, hogy így van, de lehet.
De ha így van is, abban "sok munka van", ahogy Fábry szokta mondani. Mi olyan országban élünk, ahol sok évtizede büntetik a nemzeti érzést, most éppen az eu-ban, tehát népünkön ezek után számon kérni, hogy nem vagyunk "eléggé öntudatos magyarok", enyhén szólva nem ildomos.
Részemről befejezem, mert most veszem be a vérnyomáscsökkentőt és a gyógyszer, meg ez a vita nem fér össze! :)

A külföldi tulajdonú bankok működésébe beleszólhat a saját kormányuk. És ha nekik az az érdekük, hogy itt behúzzák a kéziféket, akkor a bank be fogja húzni. Gondolj az Erste bankra.

Feri, igazad van. De mit érünk a keménykedéssel? Úgy ahogy eddig is, semmit. A kiskutyák az erősebb kutyára hasonlítanak és ez nem fog változni.

Gondolok. A kézifék behúzásában nem csak a saját kormányuk keze van benne, hanem a miénk is. Olyan helyen dolgozom, hogy minden bankkal kapcsolatban vagyunk. A többi bank sem hitelez

Ez nem hit kérdése, a hiteddel nem kívánok vitatkozni... :Vvon

Egy sincs!
Rettenetes nagy jelentősége van! Tudod a XX. században volt egy magyar politikus, EGY  aki ki merte mondani és törvényt mert hozni arra, hogy a magyar földet adósság fejében nem lehet elvenni! Sokáig még a nevét sem volt szabad kimondani ennek az embernek!
De már tényleg abba hagyom. :)

Sanyooo, örülök, hogy így ismered a bankok tulajdonosi szerkezetét, de amiket írtam magyar tulajdonban vannak

Én is olyan helyen dolgozok, hogy sok bankal kapcsolatban vagyunk és nagyon eltérőek a tendenciák.
Átrendeződött a piac, az agrárhitelezésben az otp és a budapest bank beerősített, az erste és a raiffeisen pedig behúzták a kéziféket. A cibnél nem tapasztaltam változást(ugyanolyan görények mint voltak), a kis takszövök meg sokszor meglepően rugalmasan kezelik a problémákat. Nekik sokkal kevésbé sablonos a viselkedésük, sokkal személyreszabottabban intézik az ügyeiket.

Nem hiszem. Az eu-s támogatás olyan dolog, amit bármikor és bármilyen ürüggyel be lehet fagyasztani. Amink van, amit megtermelünk, az viszont érték.
Ezen kellene elgondolkodni.

Eltekintve némi off-shore beütéstől... :NON

A Jézusszíve takszöv kifejezetten az offshore lovagok kedvenc befektetési célpontja

Nem a takszövökre gondoltam... ;D

Jó, akkor elfogadom  :Q. Mondjuk az OTP-ről amúgy is van véleményem  :riii

Tisztelt Lajos  :Emel ! Z élő munka , van egymillió munkanélküli ! Napszámos mindig volt , van és lesz / egész eu-ban + a nagy vízen túl is /  ! Itt nem messze volt a D. tsz. , betakarításkor  busszal hozták a dolgozókat / még az oroszok is jöttek Tökölről / ,. Vegyszerezés anno külön ágazat volt erre jól képzett szakmunkásokkal ,. Azt a gazdát kell támogatni aki közmunkásokat foglalkoztat ! 4 órát fizet az önkormányzat 4-t a gazda ,. és mindenki jól jár !  :Emel

Lacus és mit csinálna a napszámos? A New Holland után nem sok munka marad

Az OTP nyomul, ezt érezzük, a BB-vel nincs kapcsolatunk.
Egyébként szerintem Csányi ismét jól szimatol, mert cifrázhatjuk jobbról-balról, az agrárium, meg a hozzá kötődő kereskedelem érezte meg talán legkevésbé a válságot.
Bizonyos szempontból én is sokkal inkább bírom a Hitelszövetkezetet, mint a nagybankokat. Legföképpen, mert Kanizsán szépek a lányok a bankfiókban.

:Q

S,Fox lenne mit termelni kézi erővel ! Pl. zöldséget  :OKO ami ehető  :rohog / sárga répa  :rohog bárd kell hozzá hogy fel vágd , de a burgonya se különb / ! Nem tudom készült-e mostanában rendes felmérés ? Miből mennyit fogyasztunk , de hogy gyümölcs és a zöldség /hús   :OO / biztos vissza esett nem kevéssel !  :Emel

Ez a gondolat bennem is megfordult egyébként. Kéne vetni 4-5 hektár uborkát. Gyerekkoromban (szerintem írtam már) az egész falu ezzel foglalkozott. Volt olyan 5 tagú család, amely egy nyáron egy Zsiguli árárt szedte össze belőle.
Az fog vissza egy kicsikét, hogy elbeszélgettem egy erdésszel, akire rábízták a közhasznúakat, csemeteápolás céljából. A pszichiátrián futottunk össze  :Q.

A "közhasznúak" akiket az állam vezényelt, nem jó munkaerők.
Sajnos felnőtt egy generáció ami már nem is akar dolgozni, a napszámosmunkától, a napon való hajladozástól égnek állna a hajuk.
Pedig tényleg megoldás lenne a búza/kukorica/olajosnövény háromszögből kibújni és munkaigényesebb kultúrákat termeszteni. A talajnak is jót tenne.

Lajos! :Emel

Csak nem? Most már tudom, miért más az IP címed!;D

Lacus, ezek kisgazdaságokban termesztett növények. Ott van napszámos most is, de a foglalkoztatási gondokat nemigen oldja meg. A közmunkásokról (tisztelet a kivételnek) meg van tapasztalata fórumtársainknak is

 "" A pszichiátrián futottunk össze  . ""  :rohog Lajos azért ha rendes bért kapnak a közhasznúak , már lehetne válogatni !
/ esetleg a háttérben egy kakastoll /  :rohog Véleményem szerint kialakulnának jól dolgozó összetartó brigádok .  :Emel

Ne gondolt, hogy csak kis gazdaságokban lehet ezeket termeszteni.  Nyilván nem csinál senki egy százötven hektáros sárgarépaültetvényt, de megfelelő támogatási rendszerreel lehetne ösztönözni a gazdálkodókat, hogy be-beszúrjanak pár hektárt a rendszerbe.

Azt hittem, arra kérdezel rá, mit keresett Lajos a pszichiátrián? :Q

Régen a téeszben volt, nekünk több bevételt hozott a háztáji, mint szüleim együttes fizetése. Mondjuk nemigen kellett azon agyalnom, hogy mivel töltöm a nyarat  :Q

A Közhaszontalanoktól mentsen meg a Jóisten mindenkit, aki szeretne érdemben termelő munkát végeztetni az embereivel!!!!!!!!!!!!

És milyen rendesek a fehér köpenyes bácsik, hogy hagyják netezni. Csak azt nem értem, a muszájdzsekiben hogy éri el a klaviatúrát... :Q

Hátul kidugja, aztán tükörből gépel  ;D

Tegnap este az AKG-s szaktanácsadónkkal volt dolgunk, utána fehér asztal mellett hosszasan beszélgettünk, többnyire szakmai dolgokról.
A precíziós gazdálkodástól elkezdve a palántázott csemegekukoricán át az éti csigáig bezáróan sok minden terítékre került.
Bizony, még sokat kell spekulálnunk, kísérleteznünk, amire ebből a háromszögből kitörünk.

B+, a kézamputált ember is megnyomta a csengőt valamivel.

Lehet termelni nagyban is  :OKO pl. itt száz ha. felül volt káposzta , nem beszélve a kellbimbóról  :OKO  :TAPSol / a nyugati piac mindet
átvette , igaz sok vele a munka + vízigényes / Itthon és Bulgáriában termelték a legjobb minőséget ! A konzervgyár mindig előre vette a feldolgozást , hadd fusson a kamion ! Karfiolt vittem egyszer le nagymamáékhoz , csak néztek  :OO mekkora és milyen jó íze van nyersen is ,.  :Emel

Lajos, ehhez kellene egy normális támogatási rendszer.
Olyan ez, mint a tsz melléküzemág. Veszteséget termel, de az államnak azon is kell gondolkozni, hogy mi az olcsóbb, megtolni pár millióval és élni hagyni, vagy a piaci körülmények közt hagyni megdögleni aztán fizetni a segélyt az utcára került embereknek.

Na ez pontosan így van

Néhány (pénzügyi területen kívüli ) gondolat a témában.
Van ezért ennek a szektornak egy, a jövedelmezőségen túlmutató, mondjuk úgy lélektani oldala is. A sikerélmény. Az, hogy szinte szempillantásnyi gyorsasággal képes reagálni bármilyen beavatkozásra.
Ülsz a traktorban, hátranézel és szaporodik mögötted a barázda, vagy a lekaszált, megtisztított terület. Beoltasz egy csemetét, megfogan és szépen növekszik. Elveted a makkot, tavasszal erdő sarjad belőle.
Ez a kézzel fogható, látható eredmény hiányzott nekem "előző életemben", mert azért - valljuk be - egy egyező főkönyvi kivonat, egy eredménykimutatás esetleg egy szépen megírt könyvvizsgálói záradék messze nem hozta azt a lelki örömet, mint egy egyenletesen kikelt zabvetés.

"....esetleg egy szépen megírt könyvvizsgálói záradék messze nem hozta azt a lelki örömet,...."

Akkor képzeld el azt, aki kapja! :fejv Na, annak sem az öröm ül ki legtöbbször az arcára! ;D

Szia Lajos!

Én gazdászként kezdtem, pontosabban állattenyésztőként és most tartok a főkönyvi kivonatnál. 66-ban születtem és az én korosztályomat rakta helyre a rendszerváltás a kárpótlás és Józsi bácsi. TSZ - Állami Gazdaság - utca volt az út. Se pénz, se örökölt föld, se esély csak a rabszolgaság lehetett volna, fiatal szakemberként ha maradok a szakmámban. A mai napig nem tellik el hét, hogy ne jutna eszembe az istálló és arról álmodozom, hogy egyszer még fordul a kerék! A szívem ott maradt! Talán lesz még egyszer 365 napos és 24 órás "munkaidőm"! Dolgozom rajta. Vagyunk még páran így!

Üdv!

Topi

Vagyunk, én 70-es vagyok és egy téesz marhatelepen nőttem fel (tudom, látszik  ;D ). Mégsem akartam volna sehol máshol lenni.
Józsibát ne emlegesd annyira kedveltem, hogy róla neveztem el egyik kutyámat. Így senki nem szólt ha azt mondtam, hogy ne ugass T!

Lajos, nagyon irigyellek. Sosem éreztem még olyan örömet, hogy milyen f.sza gyerek vagyok, mert 180 millát hoztam a cégnek 150 helyett, bezzeg, mikor átvették a hibrid kukoricát címerezés után  :TAPSol . Aki ezt nem élhette át, sosem tudja meg, miről maradt le. Rabszolga munka volt, de láttam az eredményét, itt meg egy csavar vagyok a gépben, ami bármikor lecserélhető

Testközelben tapasztaltam meg, amikor a huszonéves kedves kollegina egyenesen fel volt háborodva, amikor a főnöke valami munkát osztott neki (hetente úgy 3x fél óra). Pedig nem volt más dolga csak válogatni a wellness hétvégék, az órák meg a táskák, gyűrűk között. Meg hogy éppen milyen alkalomra milyen ruhát varrasson, sminket, frizurát csináltasson. Mert az apja korú férje alátolt mindent, annyi volt az elvárás, hogy legyen egy munkahelye. Még fénymásolni se szívesen emelte fel a valogát!!!! "Nincs valakinek valami dolga a folyosón, nem akarja ezt lefénymásolni nekem?" Na ezekre szokták mondani megboldogult nagyszüleim, hogy "Ki a napra vele, aztán hadd kapálja meg azt a kateszter répát!"

Hogy az eredeti témához is hozzá szóljak, amit Forma feldobott, sajnos nekem sincsenek jó tapasztalataim. Nekem ugyan nincs sok pénzem, de közbe összejön annyi, hogy 1-1 hektárt meg tudna venni az ember. De megvan a környéken az a pár gazdálkodó, akik vérre menő küzdelmet folytatnak a földért. Béreltem 2.3ha földet 10 évig, mindig meg akartam venni. Amikor végre eladó lett 2.5m-nál szálltam ki a licitből. Az erdőt szerintem könnyebb megszerezni, de az már egy másik téma.

Minden tiszteletem azé aki rázatja(?) magát a trakeszban, de azért az a "kis" támogatás is jól jön a gazdáknak a szépen viruló vetés látványa mellé!
Más ágazatok nem is mernek álmodni akkora pénzekről amit a gazdák mostanában a semmiért (terület alapú támogatás,stb) kapnak!

Álszentség lenne mindezt tagadni, de írtam is erről két oldallal ezelőtt, amikor a tevékenység jövedelmezőségéről beszélgettünk.
Az idézett hsz. az érem egy másik oldalát próbálta bemutatni.
Aztán hidd el, hogy egy jól menő könyvelő-könyvvizsgáló iroda (pláne a 90-es évek elején-derekán) reálértéken jóval nagyobb pénzt hozott, mint ma a földalapú támogatás. Majdhogynem befektetés és kockázat nélkül. De a lelkem mélyén sohasem szerettem. És pontosan amiatt a szemmel látható, kézzel fogható eredmény nélküli taposómalom miatt, amiről alább szóltam.
 

Most fejeztem be Fekete István Gyeplő nélkül című regényének olvasását. A két háború közötti időszakban játszódik,de el sem hinnétek milyen hátborzongatóan ismerős és napjainkban újra aktuális egy-egy szituáció. Javaslom mindenkinek olvasásra és aki ebben a topikban eddig hozzászólt, rájöhet majd arra,hogy tényleg nincs új a nap alatt... :Emel

Utána meg a Zsellérek-et!

...és így tovább az összeset  ;)

" Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széles körű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint - teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSZ-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre."

"Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással -amely meggyőződésem szerint Dél-Amerikába vezet - jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem akarok!"

Részlet a lemondását benyújtó Ángyán József leveléből, Aki a VM politikai államtitkára volt, és Akit arra nem tartott érdemesnek Orbán Viktor, hogy személyesen meghallgassa a lemondásával kapcsolatban.... :-[

Anti, szerintem ez legyen a határvonal a politikai témában, ne vigyük tovább ezt a gondolatot. Jogos, igaza van Ángyánnak, ide is tartozik de nem kellene belemélyednünk a politizálásba.

 :OKO

A minap csináltam egy képet egy olyan területről amit gyakran látok és úgy vélem évről évre romlik a helyzet.
A legjobb években is csak vegetál itt a szántóföldi kultúra , viszont az út másik oldalán szépen fejlődik az akác. Gondolom hogy az állami támogatásra megy itt a játék mert anélkül lehetetlen hogy megérje ezt a homokot forgatni. Ezzel csak az a bajom hogy még jobban tönkremegy a talaj , valóságos homokviharok lesznek ha fúj a szél és végérvényesen elsivatagosodik a terület. Szerintem a mezőgazdasági szakigazgatás azt is kéne hogy tatakarja hogy az ilyet nem engedik meg. Adjanak ugyan annyi támogatást az erdőre , erdőtelepítsére mert itt a növénytermesztés csak smafu. Kíváncsi vagyok a mezőgazdászok véleményére ezzel kapcsolatban.      :Emel

Adnak szinte ugyanannyit, igaz, csak időlegesen, a telepítést követő 15 évig. Jövedelem pótló támogatásnak hívják.
Ez ösztönözhet arra, hogy egyes területeket vonjanak ki a szántóföldi művelésből.
Valamelyest a felvehető telepítési támogatás is lehet ösztönző, mert a felmerülő költségeken felül azon is maradhat valami.
No persze, nem akácra adják, hanem tölgyre, legalábbis Zalában.
Aztán azt is tudni kell, hogy az erdőtelepítés azért nem kis kaland, költségben, élőmunkában és kockázatban.
Ha kizárólag állami támogatásra gyúr a manus, egyszerűbb bevetni fűmaggal, átminősíttetni gyeppé, aztán  évente egyszer megkaszálni. A területalapú támogatás pillanatnyilag ugyanannyi, mint a szántóé.
Mindemellett, ha az enyém lenne a terület, bizonyára már kocsányos tölgyek sorakoznának rajta. 

 :OKO
A dédunokáknak is megvan a lagzira való egy gyérítés után, a gazdaság is jól jár vele, és közvetve ugyan, de még a városiak is jobb levegőt szívnak.
 :Emel

Ilyen talajon tölggyel főleg. Én meg sem próbálnám.

Az akác mégiscsak olcsóbb megoldás lehetne,ráadásul a talajra sem igényes,sőt.

A dédunokáknak meg abból is fialna bőven...

Csabi Te vagy a szakember, de állítólag Somogyban homoktalajokon nagyon szép eredményt érnek el a tölggyel, fele időben záródik, mint itt nálunk az agyagon.
Én személy szerint nem láttam, a szakirányítóm volt egy ilyen tanulmányi kiránduláson a szomszédban.

Majd pár év múlva megnézzük a tavaly őszi egyik telepítést, mert a teteje ehhez hasonló futóhomok. A tavalyi száraz-meleg nyarat meglepően jól viselte az első éves KTT. Az ősszel kapott némi csermakkot fészkes vetésben elegynek, majd jön bele még vagy négyféle elegy. (Úgy megbonyolította a tervező, hogy ihaj, de Ő sem tudta előre, mi válik majd be ezen a lemosódott dombtetőn.

Nem biztos, hogy az akác csemetével olcsóbb a makkvetésnél.
Aztán rossz talajon az is csak "köszörül" ám!
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy mi lesz a 3. generáció akác után. Degenerált sarjak, tuskókkal tele, kiélt talaj.
A tölgy - elvileg - az idők végezetéig a helyén maradhat.

Így van, ezeket láttam én is. No, de ott nem olyan homoktalajok vannak, mint a fotón.
Az Somogy, ez a fotó meg az Alföldön, a Tengelici homokvidéken készülhetett.
(ezt abból gondolom, mert Stefi nagydorogi, de majd kijavít, ha tévedek)
Szóval ezen esetleg akác.

Nem is a fafajjal van a baj, mert valóban az őshonos fajokat jobban kell támogatni.
De sokan bebukták azzal, hogy a nagyobb támogatás miatt nem jó termőhelyre telepítették a tölgyet, és nem tudják 10 év alatt befejezni az erdősítést.
És ezek most fognak majd előjönni, mert ugye 2004-től van EU-s támogatás és most fog majd letelni az első telepítéseknél a 10 év.

Nahát, itt válik el a szakértelem és a lelkes amatőrizmus. ;)

Pedig elvileg mindet szakember tervezte.
Igaz, hogy a földbe a szakember sem lát bele, minden négyzetméterről meg nem lehet talajmintát venni.
Azon a területen amit mindketten ismerünk is vannak olyan foltok, amin nem akar erdő lenni. Máshol 2-3 méter magas a KTT, foltokban meg 20 centis. Ugyanaz a mag, ugyanakkori vetés, ugyanazt az ápolást kapta. 

Ilyen viszonylag kis területű talajhibákkal nem lehet mit kezdeni, ha nem ott ássák a gödröt, nem derülnek ki.

Mondom én ,hogy az akác lesz a jó megoldás...Amúgy meg őshonos: láttam a Honfoglalásban. ;D :epl

 :Q

Ez jó duma!!! :rohog

A tölgy még véletlenül se jutott eszembe . Egyáltalán nem értek hozzá de itt Nagydorog környékén csak a mélyebb nedvesebb részeken van tölgy. Az akác viszont rendkívül jól viseli ezt a homokos talajt ahol letermelték ott gyökérszaggatással telepítik újra és azt látom hogy nagyon szépen fejlődik ebből nem az unoka hanem a telepítő vagy a gyereke húzhat hasznot.

 :Emel

Azt nem tudom, akácra van-e támogatás.
Felénk biztosan nincs, de ez más termőhely. Zalában terjeszkedik magától is, esetenként inkább a megfékezése jelent problémát.

Gyökérről jól sarjad, olcsó felújítási mód is ez, de igencsak korlátozott. 3 generáció után degenerálódik és nagyon nehéz mással kiváltani. Tudom, hogy ez a cca. 100 év a mai embernek szinte beláthatatlan idő, de erdő esetén más léptékekben kell gondolkodni.
Van a környéken pár ilyen többedik generációs sarjaztatás, bizony nem irigylem a gazdáját. És ez a probléma egyre fokozódik, pár évtized múlva szinte megoldhatatlan probléma elé állítja majd az erdőgazdálkodókat. 

Persze, hogy van. A rendelet (88/2007. FVM) melléklete tartalmazza, hogy hol mire lehet támogatást igényelni.
Akácnál az első kivitelre 810 Euro + 5 évig jövedelempótló + 5 évig ápolási támogatás.

Szabolcsban mindenhol szép állományokat nevelnek,szerte a homokdombokon. A tűzifa meg jól megy, így szerintem kifizetődő. 12 ftért kínálnak egy tövet származásigazolással,de telepítgetnek maszek módon, otthon-nevelt töveket is.Vadmegtartó képessége a sorközművelés függvénye lehet. Az újrasarjadó állomány kitűnő rejtekhelyet adhat. (A nyúl kifejezetten szereti,a friss akácosok környékét.)

Elméletileg értem. De gyakorlatilag!
Van egy pontrendszere a pályázatnak. Benne van az őshonosságtól, pályázó által kezelt összes erdőterülettől, a termőhelyig, annak átlagos erdősültségéig és az elegyességig bezárólag ezerféle szempont. (De Te ezt sokkal jobban tudod, mint én!  ;D)
Azt sem tudom, hogy vétójoga van-e még a felügyeletnek, de a hazai finanszírozású telepítéseknél (az első mutatványom így működött) még volt, itt akkor sem engedtek akácot annak ellenére, hogy az akkori jogszabály is tartalmazta.

A szarvas is. Bár az nem a környékét, hanem a belvilágát. Talán Wildheger nem talál ide, mert úgyis leb.sz, hogy hülyeséget írok, de amíg a sarj tövise meg nem fásodik, rá sem néz se borsóra, se lucernára.

A pontozási rendszernek akkor volt jelentősége, amikor "több volt a vadász, mint a fóka".
Mostanság ha beadod a pályázatod, megnyered. (persze, nem minden rendben van vele, Natura 2000 szokott buktató lenni)
Felügyelet nem szól bele, ha az adott tájegységben támogatható az adott fafaj.
A lényeg, hogy a célállomány "Az egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok” című kiadvány szerint (ÁESZ Bp. 2005) összhangban legyen a termőhellyel.

Köszi az infókat! Az biztos, hogy a tavalyelőtti telepítésem pályázata a maximalizmus jegyében íródott. Az persze nem biztos, hogy feltétlenül így kellett volna íródnia, de ez a beadáskor még nem volt egyértelmű.
Az is igaz, hogy a jelenlegi támogatási pénzhez képest a 2005 körüli összegek nagyságrenddel vonzóbbak voltak, ezért érthető, hogy megcsappant a telepítési kedv.

Aztán félreértés ne essen, nem útálom ám én az akácot!
Sőt, ez az egyetlen fafaj jelenleg, amelyből némi jövedelmre is szert teszek.
Csak a vele kapcsolatos képet igyekszem kissé kerekebbre formálni.

Tisztelt Urak! Látom, hogy ti nagyon jól informáltak vagytok pályázatok meg az erdészeti eljárások tekintetében. Eddig csak osztatlan közösben volt erdőrészem, tavaly viszont sikerült venni 100% saját tulajdonba három hektárt. Ebből kettő Ha. akácerdő, egy pedig nyaras. Az akácost szeretném kigyéríteni, mert bár nem vagyok szakértője, szabad szemmel is látni, hogy megfullad mert annyi fa van benne. A növekedés-serkentő gyérítéshez gondolom ugyanúgy meg kell kérni az erdészet engedélyét mint egy osztatlan közös tulajdonban lévőnél? Most elég gazdátlanul néz ki, de szeretném rendbe tenni. Nem elsődlegesen a bevétel a cél (nem is adnám el a fát).
A nyarasnál már bonyolultabb a helyzet. Egy ellipszis alakot képzeljetek el, melynek a két széle 05-05 Ha. erdő, a közepe meg egy tanya. Illetve nem is annyira tanya. 100 nm ház melléképületekkel, udvarral. Ebben egy öreg alkoholista lakik, egyszer majd szeretném tőle megvenni és rendbe tenni. Csodálatos folyóparti helyen van, közel egy településhez. Csendes, zajmentes környezet, mégis minden kapható 4 km-en belül, könnyen megközelíthetően. Még terepjáró sem kell. egyszer jó lenne ide költözni. Na vissza az erdőhöz. A nyaras egyik fele hatalmas fákból áll, kb két felnőtt ember éri át őket. A másik rész az 20-30 cm átmérőjű fa, alatta pedig tele van újulattal (ezek kb 3-5 méteres fák). Van esetleg valami tippetek, hogy ezekkel mit lenne érdemes kezdeni?

Ha most vetted meg, akkor az első lépés: az erdészeti hatóságnál nyilvántartásba vetetned Magadat erdőgazdálkodóként. Ehhez szükséged lesz egy erdész végzettségű szakirányítóra is. Ha ez megtörtént, akkor a területekre vonatkozó erdőterv határozatot kell ugyanitt kikérned. Ez meghatározza. hogy a üzemtervi ciklusban (10 év) milyen munkákat végezhetsz az erdőben. (ha olyan sűrű, akkor biztosan van rajt gyérítési előírás, a nyárason lehet, hogy tarvágási előírás van) Aztán már csinálhatod is.

Köszönöm az instrukciókat Pyrus! A közeljövőben úgyis mennem kell a megyeszékhelyre az iparkamarába, de akkor meglátogatom az erdészetet is. Mégy egyszer köszönöm!

Itt azt is meg tudod nézni, hogy hová kell menned, ill. konkrétan kit kell keresned:

http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdofelugyelok (http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdofelugyelok)

Jövök eggyel!

Az ilyeneket sosem fogom megérteni: http://www.origo.hu/itthon/20120327-szemetdombon-egettek-el-allatokat-unyban.html (http://www.origo.hu/itthon/20120327-szemetdombon-egettek-el-allatokat-unyban.html)

Nem vagy egyedül...  :fejv

Ma elvetettük a kukoricámat. Holnap jöhet rá az eső  :)

(http://imagerz.com/QEBBDktvAwMHUQkeEQVR)

(http://imagerz.com/QEBBDktvAwMHUQkeEAVR)

Hány fokos talajba kell vetni azt a kukoricát?

Úgy emlékszem tanulmányaimból, hogy az egyenletes keléshez és a kellő erélyű növekedéshez tartós min. 12-14 C fok szükséges.
Itt még nem veti senki, most a napraforgót kezdték eldugdozni a föld alá. Persze a disznók azt is megtalálták azonnal, éppen indulok is riogatni őket (csak a Hold sajnos felhők mögött bújkál :riii).
Talán a jövő hét vége felé mennek rá a kukoricára, legalább is ezt a választ kaptam ma több nagygazdától, akiket hívtam a vadkárelháratás tervezése miatt. 
 :Emel

Mifelénk ilyenkor csak az "újparasztok" vetik, akik az internetről tanulják a gazdálkodást. :Q

Érdekes dolog ez, Soma!
Tavaly, nálunk, aki megvárta az ideális talajhőmérsékletet, az 35-40 mázsás kukoricát aratott.
Mi elvetettük április közepén, 80 mázsás átlaggal takarítottuk be.
Nagyon sok kőbe vésett szabályt újraír a klímaváltozás és a szárazság. Mire jön a nagy meleg, össze kell borulnia a leveleknek és ez a zöld sátor rengeteg nedvességet megtart. Ehhez korai vetés kell.
Mindemellett egy kicsit még én is korállom, a mieink is a napraforgónál tartanak még, majd Húsvét után kezdjük a kukoricát.

Úgy van az leginkább,hogy a szakirodalom meg a tudomány akkor áll félre amikor a gazdában felpezsdül a vethetnék,aztán látja ezt a szomszéd gazda neki áll ő is ,meg a másik, a harmadik és végül kiürül a gázolajtartály a falusi kis kúton mert mindenki elérkezettnek látja az időt...mert tavasz van végre.

Ha nem jön a vetés után egy hirtelen lehűlés, miután megdagadt a szem, akkor nem gond, de ha a beindult szem
"megfázik", akkor abból nem lesz jó termés. Ezért jobb még egy kicsit várni.
Néhai tanárom, azt mondta, hogy akkor kell vetni a kukoricát, amikor az egyik kezed bedugod a talajba, a másikat a seggedbe,
és ha egyformának érzed, akkor vetheted. :Q

Itt a nagy parasztkodás közben eszembe jutott egy nagyapámtól hallott mondás.
"Előbb kaszálj, később szánts!"
Tudja valaki, mit jelent?

Csak nem mindegy melyik érzékszervedet használod... ;)

A jelenleg használatos hibrid fajták már 9 fokos talajhőmérsékletnél is vethetők. Ezelőtt tíz évvel még nekem is azt mondták, 14 fok kell ahhoz, hogy beinduljon a szem.
A szűk keresztmetszet most inkább a talaj nedvességtartalma, tíz centiig csak por van mifelénk...

És alatta mi van?  :Q

(http://img2.indafoto.hu/10/7/98027_9fded3b27e1ec2a48d42e084506daced/15035203_4a6815a7112c71d333db401d9df84e27_m.jpg)

Valami olyasmit,hogy be kell tartani a sorrendet. Előbb a betakarítás, aztán az őszi szántás. Kb. ezt jelentheti.

Azt is mondták, hogy olyan mélyre kell vetni, hogy ne hallja meg a harangszót.
Ha ezt egy mai hibriddel megteszed, sose kel ki.
Ezelőtt 15-20 évvel elképzelhetetlen volt pl. az is, hogy a mai vetőmagadaggal vessük a repcét. 6-8-10 kiló is kiment hektáronként. 22 mázsás termmésátlagnál már tapsoltunk, hogy milyen jó.
Most felével-negyedével vetünk, fele műtrágyadózissal, a termés meg másfélszerese-duplája.
Sok minden változik, nem feltétlenül állnak már meg a negyedszázados egyetemi tanulmányok.

Vigyázni kell az újparasztokkal, mert a végén még betartják a legújabb jogszabályokat, tilalmi időket, tiszteletben tartják a vadászható fajokra vonatkozó előírásokat. Tisztára döbbenet.

Van olyan, aki élből tudja s már régóta tudja hogyan kell felállítani a vidravasat meg merre lehet a legtöbb vetési varjút lőnni és az e szerint cselekszik.

A magyar piacon kapható olyan kukoricahibrid, amely vetése a talaj 5-6 fokos hőmérsékleténél ajánlott. A relatíve kicsi cég hozta be vagy három éve. Ez által velószínűleg több nedvességhez fog jutni a korábbi vetésidővel, korábbra tevődik a virágzása, ami segíthet egy picit a termékenyülésen, illetve elég masszív gyökérzete lesz a növénynek, mire a kukoricabogár lárvái kezdik a gyökerek fogyasztását. Azaz, kevésbé szenvedi meg száraz évben a lárvakártételt, mert marad elég gyökere. Csapadékos évben mindegy neki. Van még egy előnye, de ezt minden gazdálkodó kitalálja, a többieket pedig úgysem érdekli.
Az idei év újdonságaként harangozta be a legnagyobb kukoricás cég (vagy egyik legnagyobb - ne legyen belőle harag), hogy olyan hibridet hoz a piacra, amelyik szemben a korábbi magas talajhőmérsékletet igényő hibridekkel már 7 fokos talajba vethető / vetendő. A mellette felsorolt érvek ugyanazok, mint fent.


Jelenleg a talaj hőmérséklete 10 cm mélységben (2012. április 04. 08:36) 9,7 C . Az utóbbi jónéhány nap 7 és 11 fok C között mozgott a talaj hőmérséklet 10 centi mélységben, mármint a napi ingadozás. Nagyon kötött talajon mérve.

Mifelénk (Mátraalja) úgy járja,hogy a kukoricavetés ideje egybeesik a kökényvirágzással.Jelenleg bimbós állapotban van,cca.1 hét múlva nyílik.
Egyébként érdekes jelzőnövény ez a kökény,ugyanis a régi öregek a rókabőr minőségét is ehhez kötötték,úgy tartották,hogy kökény éréstől virágzásig érdemes kikészíteni a ravaszdi kabátját.

Zalában a múlt hét végén volt még bimbós állapotú bokor is, meg olyan is, amin már barnult le a virág. Egymástól kb. 200 méterre. Rá is csodálkoztam.
A talaj és a fekvés jelentősen befolyásolja ezt is.

Szia Soma!

Nincs értelme várni, a hibrid amit vetettem korai vetésre ajánlott, 8 fokos talajhőmérséklettől már mehet a talajba. Felénk már az összes csemegekukoricát és a takarmányból is több száz hektárt elvetettek és ők nem internetes újparasztok.
A korai vetésnek az előnye az őszi gyors vízleadási képesség, a tapasztalat az, hogy a korainál mindig alacsonyabb a betakarítási szemnedvesség, ergo kevesebbet költök a szárításra. A kelés előtti gyomirtást is most nagy biztonsággal meg lehetett csinálni (ami olcsóbb mint állományba), hiszen ha minden igaz csapadékos napoknak nézünk elébe és a szükséges bemosó csapadék meglesz. Ősszel búza lesz vetve, igaz korai a fajtám, de sokáig nem tökölhettem, mindig április elején szoktam vetni a kukoricát (ha az idő engedi persze).
Ja, és felénk virágzik már a kökény!  :WA

Üdv. bferi

Szia Feri!

A csemege egy részét én is elvetettem, de a takarmánnyal várok még, igaz mifelénk nincs kökény. :Q Valami azért ragadt rám Gödöllőn a
növénytermesztésből is, csak azt írtam le, amit anno tanultam. Bár én könnyen pofázok! Ha nem sikerül az a két hektárnyi kukoricán, akkor cserélek ősszel pálinkát kukoricára,
hogy az a 8-10 malacka szépen gömbölyödjön az ólban. :WA

Ugye nem mondod, hogy Göndöllőn tanították, hogy kukoricavetés előtt dugd az ujjad a seggedbe!  :St
Ha nem lesz mit enni a malackáidnak ősszel, adok én kukoricát cserébe pálinkáért, egy az egybe ha megfelel?  :St

De, ott tanították. A növénytermesztésből erre emlékszem, meg a kukorica, meg a búza latin nevére, oszt ki is merült az emlékező tehetségem.
Pálinka-árpa csere szóba jöhet, mert még tele van a góré tavalyi kukoricával, de az árpám elfogyott. A búzám meg kitúrták a disznók, a pétisót meg megvettem, most szórhatom a hajamra! :Q

Mentségemre legyen szólva, Gödöllőn a gépészmérnöki karra jártam. :St

Én is,csak 16 évvel később... :WA

Járok Pécsre szakmérnökire, és az energiagazdálkodást Barótfi tanítja. Nagyon jó előadásokat tart 70 évesen. Sok suttyó elbújhatna mellette!

Előbb kaszálj, mint a szomszéd, mert akkor nem tudja a tiédet elkaszálni, és
később szánts, mert ha elszántott valamekkora területet, visszaszánthatod.
Fél holdas kisparcelláknál nagy jelentősége volt pár négyzetméternek is.

No én is elvetettem a kukoricát, mert jó beázott a föld.  :Q

Valóban ez lehet az értelme és nem, az amit én próbáltam kihallani belőle. Így viszont jellegzetes,magyar viszonyokat tükröző.Az öreg szomszéd nekem is mindig átkapar a mezsgyébe (!)ültetett szőlője alatt a kapával, és húzza át a földet tőlem rendületlenül...hogy mit akar vele? :Vvon Magával nem viszi az biztos...
 

Érdemes végigkísérni a farmerhölgy gondolatfonalát szerintem. Bár nagyüzemben nem megvalósítható, egy-egy dologban sántít is, de mindenképpen hasznos. Hasonló dolgokat, gondolatokat (is) próbált annak idején Ángyán József a fejünkbe verni. Tudatos környezetgazdálokdás!  :OKO

A jövő farmja (Hun) (http://www.youtube.com/watch?v=garu8VUuEI4#)  A jövő farmja

Nagyon érdekes.
Abban valószínűleg teljesen igaza van, hogy a jelenleg működő, fosszilis energiára alapozott mezőgazdaság ennek az energiának a mennyiségi csökkenésével összeomlik. A kérés csak az, hogy mikor.

Egy brit-szigeti egész éves kint legeltetés elképzelhető. Kontinentális éghajlat mellett ez nehezen megvalósítható. Illetve lehetséges, csak külteljes állatfajtákkal.
Azoknak a hozama pedig minimális. Bár, amennyi tejterméket fogyasztunk, lehet, hogy elegendő is lenne...
A sertés és a baromfi tartása pillanatnyilag elképzelhetetlen jelentős gabonafelhasználás nélkül.
Igaz az is, hogy a disznó kényszerhelyzetben máson is felnőne. (makk, gesztenye, csicsóka, zöldségtermesztési melléktermék és hulladék, gyümölcshulladék)
Baromfit is lehetne tartani jóval kevesebb takarmánnyal, ha kedvére legelhet és ehet tücsköt-bogarat.
Működhet ez, csak nem nagyüzemi méretekben.
Dióban, extenzív gyümölcsben, mézben én is nagyon nagy fantáziát látok.
Kár, hogy a szelidgesztenye kéregrákja gyakorlatilag még kezelhetetlen (vagy legalábbis nehezen kezelhető) probléma, mert ez bizony egy csodafa. Jól mézel, a gyümölcse nagy érték és a fája "olyan könnyű, mint a fenyő, olyan szilárd, mint a tölgy". Bár év végén az OEE-től kaptam egy kiadványt, amiben van egy nagyon érdekes cikk a betegség kísérleti kezeléséről és ígéretes eredményekről számolt be a szerző. Ha paraszt agyammal jól értelmeztem, akkor egy himlő elleni emberi oltáshoz hasonló, immunrendszert mozgósító szérummal kísérleteznek.

A szántóföldi gazdálkodás a repce révén lehetne egyébként önellátó olajilag. Egy hektár repce több év átlagában képes 1000-1200 liter biodízelre.
Ez 10-12 hektár termelés olajszükséglete. Ha tehát a terület egytizedét repcével vetjük el, a maradékot ennek terméséből megművelhetjük a jelenlegi pazarló energiaszint mellett is. Spórolósabb felhasználás mellett jobb is lehetne ez az arány.

Sajnos ezeket a nagyüzemet kiváltó reformelképzeléseket úgy kellene kezdeni, hogy tíz emberből lőj le nyolcat.
Lehet, hogy ez a reformgazdálkodás európában el tudná látni az európaiakat. Csak éppen az elsivatagosodó, amúgy is fejletlen térségek lakói egy darabig még éheznének aztán elindulnának. Nem illegális bevándorlóként, hanem hódítóként. A végeredmény ugyanaz.

Nálam az verte ki a biztositékot, mikor egy szakértő kifejtette, hogy a bio üzemanyag csak azért olcsó és "JÓ" mert adókedvezménnyel gyártják és forgalmazzák.1 LITER ÜZEMANYAGHOZ KB 1,5 LITER DIZELT VAGY BENYÁT KELL ELÉGETNI!!!(Traktor stb.) ennyit az ilyen környezetvédelemről. :riii :fejv

Az igaz, hogy azért olcsóbb, mert adókedvezményes. Az, hogy 1,5 liter gázolajjal lehet előállítani 1 litert, az szerintem egy kicsit sántít. Bár van egypár művelet, mire a vetőmagból olaj lesz. Szántás, műtrágyázás, magágykészítés, vetés, gyomirtás, növényvédelem, betakarítás, magszállítás, tarlóhántás, magszárítás, tisztítás, raktározás, olaj kinyerés, olaj kezelés és még idejön a műtrágya valamint a növényvédő szerek előállításánál, szállításánál felhasznált gázolaj, benzin, földgáz. Pontosan ez mennyi azt nem tudom, de biztosan van pár száz liter. A végelszámolásnál viszont az olaj gyártás "melléktermékét" is figyelembe kell venni, mint fehérje kiegészítő takarmány.
Jelenleg, szerintem úgy érdemes vele foglalkozni, mint ahogy Lajos írta. Saját felhasználásra a terület x %-án repcét termelni, és a kinyert olajat a teljes terület megművelésére felhasználni. Itt azért olyan traktor motorok kellenek amik hosszú távon károsodás nélkül működnek repce olajjal. A fentiek miatt biodízelnek csak azt az olajat lehetne nevezni, amit már úgy állítunk elő, hogy az előállítás során sem használunk fel fosszilis energiát.
Ha ezen a gondolat meneten tovább hasogatjuk a szőrt, akkor még a traktorok, egyéb eszközök gyártásánál a traktoros reggelijének /pálinkát sem kihagyva/ előállításánál felhasznált fosszilis energiát is figyelembe kéne venni! :Q

Tegyünk azért különbséget fosszilis és fosszilis között.
Ami jelenleg és a jövőben nagyon nagy gond, és egyre inkább az lesz, az a kőolaj alapú energiahordozók.
A földgáz azért kevésbé szűkös. A műtrágyagyártás pedig zömmel földgázon alapul.
Most nincs kedvem előkeresni az ezzel kapcsolatos szakcikket, de a repceolaj energiamérlege mindent összevetve is pozitív, de ha csak a kőolajos cuccokat vesszük számításba, akkor nagyon is az.
Nem egy nagy durranás egyébként a biodízel előállítás, ki kell préselni a repcemagból az olajat (villannyal), aztán egy észterező reaktorban ki kell belőle venni a glicerint. Ez úgy működik, hogy hozzáadnak x mennyiségű metilalkoholt, keverik-kutyulják és a végén nagyjából annyi glicerin jön ki, mint amennyi a faszesz volt és majdnem annyi biodízel, amennyi a repceolaj volt. Villany és némi hő kell hozzá. Megmarad még egy jelentős mennyiségű, nagy fehérjetartalmú un. pogácsa, ami állattartási célra felhasználható.

A villany egy jelentős része átállítható más forrásokra (szél, napfény, biomassza, de akár kőszén vagy urán).
A közlekedés, szállítás komoly szemléletváltással jelentős részben átterelhető villanybázisra (villanyvasút, elektromos autó).
Ami szinte kivitelezhetetlen, az a szántóföldi növénytermesztés energiaigényének csökkentése. Szántani, vetni nem lehet villannyal. Lóval, ökörrel esetleg lehet, de ez egyrészt hatalmas élőmunka igényű, másrészt az igavonók tartása több energiát emészt fel, mint a holtidőben álló traktorokkal történő művelés.
A film elsősorban állattartásra kihegyezett. Azt azért tudni kell, hogy a kaszálás, gyűjtés, bálázás energiaigénye viszonylag csekély. A gabonafélék megtermelése igényel hatalmas energiát, és ezek mennyiségének világméretű, jelentős csökkenése valóban oda vezet, amiről Boar írt. Komoly, nehéz döntések lesznek ezek, amikkel gyerekeink, unokáink szembe kell hogy nézzenek. 

Jelenleg 150 Ft körül lehet 1 liter gázolaj önköltsége. Ennyiért biztosan nem lehet kihozni a repce olajat.
"Szántani, vetni nem lehet villannyal"
Szerintem a valamikori gőzeke mintájára sok helyen /ahol közel van a 20kV-os vezeték/ ezt is meglehetne oldani.

Számoljunk. Egy kiló repce jelenleg 135 FT. Ebből kipréselhető 4 dl biodízel. 337 Ft literenkénti nettó ár, úgy, hogy az előállítás, forgalmazás költségeire egy fillért sem számoltunk az államnak egy fillér adót nem fizettünk.
Senki nem állította, hogy a bioüzemanyag olcsó. Nagyon drága. Sokkal olcsóbb a földből kiszívni azt, ami ott felhalmozódott. Amíg van mit.
 

Gondolatban sokat törpöltem ezen.
Biztos, hogy jó lenne a földnek is, ha nem taposná soktonnás traktor. Biztosan jóval kevesebb energia kéne a szántáshoz, hiszen a traktort nem kéne "átcipelni" ezerszer oda-vissza a táblán. Csakhogy a ki és bepakolás macerája, az energiaszolgáltatóval való mindennapos harc szerintem ellehetetleníti az egészet.

http://www.elemzeskozpont.hu/content/befejezt%C3%A9k-az-els%C5%91-energiaerd%C5%91-learat%C3%A1s%C3%A1t-sefag-zrt-%C3%BCltetv%C3%A9nyein (http://www.elemzeskozpont.hu/content/befejezt%C3%A9k-az-els%C5%91-energiaerd%C5%91-learat%C3%A1s%C3%A1t-sefag-zrt-%C3%BCltetv%C3%A9nyein)

Aszongya': 20-140 q/ha. Az 2-14 tonna. Átlagban 8 tonna. Vagyis cca. 10-11 m3, ha akáccal számolunk.
Ennyit egy snassz akácerdő is tud, ha a gyérítéseket is beleszámoljuk. Aztán ahhoz nem kell különleges, méregdrága szecskázó, csak egy motorfűrész.
Arról nem beszélve, hogy 1 tonna tűzifa nagyjából 20.000 Ft, ez az apríték meg csupán a fele. Ha némi ipari fa is kikerül belőle, az még jobb áron eladható.
Ja és az erdő ad vadbúvóhelyet, tápláléksarjat, ad több mázsa nektárt évente.
Szóval nem egészen értem mi ebben a buli, a támogatás felnyalásán kívül, bár szerintem a támogatás sem kompenzálja az árkülönbözetből származó kieső bevételt és a többletköltséget.

Annak idején arról volt szó,hogy a kedvezőtlen adottságú területeken lesz ez nagy buli,de azt nem értem,hogy ahol lehet mást is termeszteni minek ez a "gizgaz"... Valóban járhatóbbnak tűnik az akácos út... ;)

Néhány kép:

(http://up.picr.de/10536683kb.jpg)

(http://up.picr.de/10536684tu.jpg)

(http://up.picr.de/10536685vc.jpg)

(http://up.picr.de/10536686if.jpg)

(http://up.picr.de/10536938nc.jpg)

(http://up.picr.de/10536939gk.jpg)

 :Emel

Annakidején minden tsz-telepen állt egy-egy legendás darab,még a fentieknél is régebbiek. Ahogy megszűntek a tszek ezek is eltűntek. Nagy részük a MÉH telepen végezte,pedig ma megbecsült példányai lennének minden gyűjteménynek.

A mi szövetkezetünk irodájának udvarán még ma is áll egy gumikerekes Hoffer (legalábbis tegnap még megvolt  :Q) egy cséplőgéppel.
Pacsán egy körmös változat van egy négyes ekével.

Na , csak ezt tudja meg egyszer Tompi! :)

Sziasztok!
A zalaegerszegi skanzen műhelye előtt is évek óta árválkodik egy öreg Hoffer. Évről-évre rosszabb állapotban.
Kár érte!
A Fiam nagy traktorimádó, így már az is megfordult a fejemben, hogy jó lenne megvenni.
Aztán jobban belegondolva csak a szállítása és az esztétikai felújítása is egy kisebb vagyonba kerülne. :Q
Üdv: J. vadász

Beszélgettünk itt két hónapja a kukorica vetéséről.
Készítettem tegnap két képet, az elsőn egy ráérős gazdálkodó táblája látható, aki kivárta a klasszikus talajhőmérsékletet.

(http://kepfeltoltes.hu/120604/kalap_cs_002_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Aztán itt a "hirtelenkezű" gazdálkodó, aki április közepe táján elvetett.

(http://kepfeltoltes.hu/120604/kalap_cs_003_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Ha bejön a nyári monszun (Medárd), az elsőből is lehet még jó kukorica. De ha nem?

És nem fagyott meg neki...

Érdekes ez a fagyás, helyenként barnult le kukorica május közepén. Elsősorban a mélyebb részeken és a táblaszéleken látszott.
De mára egészen jól kiheverte. A lebarnult levél lepottyant, de a "szíve" újrahajtott. Kicsit visszamaradtak persze.

http://www.origo.hu/idojaras/20120702-kormanyrendelet-faultetes-korlatozasarol-feher-akac-balvanyfa-invaziv-noveny-fafaj.html (http://www.origo.hu/idojaras/20120702-kormanyrendelet-faultetes-korlatozasarol-feher-akac-balvanyfa-invaziv-noveny-fafaj.html)

De ugye ez csak belterületekre vonatkozik??? :fejv

"Nagyfokú várostűrése az egyedüli erénye, de könnyen kivadul. Fűtőértéke csekély."
Az akác fűtőértéke csekély? Gratulálok...
Nomeg van egy olyan "mellékes", szinte említésre sem méltó tulajdonsága, hogy világhíres mézet ad...
De ha a kormány aszongya, hogy ellenség, akkor ellenség... :fejv

A bálványfa jellemzője a csekély fűtőérték és a várostűrés. Ez a cikk elején, a 6 fafajta tulajdonságainak zanzája.

Én is ezt olvastam ki belőle.
Szerintem vihar a biliben.
Ha a lakott területeken az összes akácot kivágják, az a külterületi 400 e hektár akkor is terjed ezerrel. Eddig sem a városi néhány fa okozott inváziót.

Röhej!

A házunk előtt nem régen kivágtak három szép nyárfát (kb.20éveseket) ,hogy veszélyesek.(önkormányzat)
Ültettek helyette két akácot.
Az a jó ,hogy a helyi környezetvédelmis aki a fákat kivágatta ennyire képben van.

Üdv
Laci

https://www.youtube.com/watch?v=p8bPnfUuoZk&feature=related (https://www.youtube.com/watch?v=p8bPnfUuoZk&feature=related)

Hány politikusnak van "borászata és szőlő " gazdasága ? :fejv
Hány politikusnak van paradicsom érdekeltsége ?  :fejv
Szóval nem értem ? :Vvon  :fejv
Akkor mit is akarunk ?
 :Emel

 :St
Ez lemaradt ! ;D

Forma4, ne hülyítsük már egymást! Ezt a reklámot senki nem tiltotta be. Bulgáriában készült, egy kanadai reklámfilm koppintásaként.  ;)  :WA

http://amindenit.blog.hu/2012/01/05/az_europai_unio_altal_betiltott_magyar_reklam_1 (http://amindenit.blog.hu/2012/01/05/az_europai_unio_altal_betiltott_magyar_reklam_1)

(http://imagerz.com/QEASC0tvAwMAVlxJQgVR)

 :epl :epl   :kalapemel

:TAPSol :Emel

..biztos igazad van  ;)

Elaccc -nak!
Az őszi káliumtartalmú műtrágyázás sokat segíthet,de ha tényleg kiszipolyozott az a föld akkor meg szerves trágyát neki vastagon!

Gyakran terítékre kerülnek a mezőgazdasági gépcsodák, időnként (most nem Robi legutóbbi hozzászólására gondolok, csupán ennek apropóján jutott eszembe) olyan felhanggal, hogy ezek nagyrészt szomszédbosszantás céljából kerültek megvételre.
Amellett, hogy szórványosan ilyen motiváció is felbukkanhat, ez azért az esetek zömében nem igaz.
A magyar mezőgazdaság kőkemény piacon dolgozik, egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között. A még megfizethető, legmodernebb technika egyszerűen a túlélés záloga.
Nem engedheti meg magának napjainkban a gazdálkodó, hogy veszni hagyja azt a pár napot, amikor a föld állapota megengedi a talajmunkát, a gép a műhelyben álljon javításon. Nem engedheti meg magának azt sem, hogy pl. egy magágykészítést mondjuk négy menetben végezzen el.
Egy szója gyomirtás optimálisan 2-3 nap alatt végezhető el. Ha előbb csinálod meg, a gyomok egy része még nem kelt ki ezért hatástalan, ha később, akkor meg már nem bír velük a vegyszer. Ha ebben az időszakban a traktor, a permetező éppen üzemképtelen, (vagy esik az eső) nyugodtan kitárcsázhatod a vetést, mert abból termés nem lesz, csak parlagfűbírság.
Betakarításnál ugyanez a helyzet. Egy kalászban megázott sörárpa, vagy étkezési búza óráról-órára romlik minőségben, a repce vagy a szója úgy tud pörögni, hogy akár a fele termés is a földön lehet pár nap alatt.
Kihegyezett mutatvány a mezőgazdálkodás, nagyon könnyen fejre lehet állni, ha Pató Pálként kezeli valaki.
Nagyon drága az emberi tényező is. Azok az idők elmúltak, amikor a négy Rába 250-esből kettő szántott, kettő meg - mellette 4 szerelővel -  széthúzva várta a pótalkatrészt.
Kicsit elkanyarodva, de hasonló szitu. Amikor a szövetkezethez kerültem, az irányító szakemberi gárda használatában volt egy Nysa, egy Niva, meg 3 db UAZ.
Ez az öt autó folyamatosan munkát adott 1 szerelőnek.
Most 3 db L-200-as van, egyenként 300 e km körüli futásteljesítménnyel cca. 10 év alatt, ezek még nem látták a saját gépműhelyt belülről, időszaki szakszervizben természetesen voltak. A fizetett szolgáltatási díj jóval kevesebb, mint 1 fő szerelő bére és járulékai, alkatrészről, műhelyrezsiről nem is beszélek.
Összefoglalva: nem szabad lepukkant technikával ekecselni az agráriumban, mely első látásra olcsóbbnak tűnik, de végül többe kerül.

Még egy gondolat az emberi tényezőről. Aki ült már traktoron, ilyenen és olyanon is, az tud különbsége tenni közöttük ergonómiai oldalról. Ha egy napot végigdolgozok az MTZ-vel, úgy szállok ki belőle este, hogy remeg mindenem, alig tudok a lábamon megállni. A JD-ből - mondhatni - pihenten lehet kiszállni egy műszak után. Vagy képzeljetek el egy egész napos nyári vegyszerezést nyitott ajtajú és ablakú MTZ-ben (zárt ajtónál kb. 55 fok van a kabinban) kontra egy légkondicionált, porszűrővel ellátott vezetőfülkében.

És még legyen rajtad az előírt védőfelszerelés is.  :Q

Amúgy mi nem ezt az utat követtük, a "régi" eszközöket modernizáltuk, azaz az MTZ és a Rába is kapott légrugós ülést meg légkondit, nem azt akarom ezzel mondani, hogy JD-k lettek, de már elviselhető dolgozni bennük. A javításokat pedig "előregondolkozva" tesszük, azaz ami kezd elromlani, azt inkább kicseréljük (megjavítjuk) munka előtt, sokkal olcsóbb, mint a szántóföldön szerelni. Ezt egyébként az elején nehéz volt efogadtatni. Konkrét példa: egy csapágyat nem akkor kell cserélni amikor szétesik és esetleg mást is tönkretesz, hanem akkor, amikor elkezd "lógni". Itt ugye nagy szerepe van az emberi tényezőnek, aki odafigyel a technikára, amivel dolgozik, mert gyakorlatilag az adja neki a kenyeret.

Ez is járható út, ha magadnak dolgozol, van füled a géphez, meg sok mindent magad is meg tudsz javítani.

Egyik ismerősöm előző munkahelyén megcsinálta, hogy amikor eljött a Deutz-ba az olajcsere periódusa, szólt, hogy kéne olaj meg olajszűrő, maj hozzák, majd hozzák, csak nem érkezett meg, erre leengedte az olajat, kiszúrta a szűrőt, így másnapra már ott volt. Nem a sajátja, de úgy kezelte. Na ilyen embert nehéz találni, ha viszont találtál, nagyon meg kell becsülni.

Mennyibe kerül egy John Deere traktor? Tudom sokféle van! :)
Régen azt hallottam, hogy egy kukorica kombájn 35 millió forint! Lehet, hogy nem csak az igénytelenség miatt nem gondolkoznak sokan ilyen technikában?

Pati  :Emel ! Minek légrugó  :fejv :fejv A te tömeged nem pattog az ülésen mint az enyém  :rohog :rohog :rohog
Egyébként nem is olyan meleg nyáron az MTZ -fülke  :rohog :St / mielőtt szól valaki ültem benne eleget ./
Erről a nagy gép beruházásról eszembe jut a váltás ,. Nálunk ugye jött minden luxus traktor , fent az északi szomszédunknál
meg elővették a lovat !!!  :OKO :OKO

Kedves Lajos ! Nem értem én ezt a nagy gépesítést  :fejv A háború előtt nem volt gép
mégis termeltek Jó búzát  ma meg  :riii 

Sanyooo, öt éve, az öt éves egyik legkisebb JD kombájn volt 17 milla kukoricaasztallal, repcetoldattal. De ez ugye erősen márkafüggő, egy Sampo sokkal olcsóbb mint egy JD, meghát nem is egyformán tartják az árukat.

Régebben 1 LE kb. 1000 márka volt traktorszinten. Most majdnem ennyi euro, meg ugye felszereltség függő is. A legmodernebbekben a "traktorosnak" már majdnem csak ellenörző szerepe van, mert "magától" is eltalál a földön.

"Kihegyezett mutatvány a mezőgazdálkodás"
Tesznek a "verejtéked gyümölcséhez" ilyeneket :

Színezőanyagok
Tartósítószerek
Antioxidánsok
Állományjavító és -módosító anyagok
Savasság szabályozók
Ízfokozók és módosítók
Édesítőszerek
Egyéb kiegészítő- és segédanyagok

aztán lesz belőle vagy valamilyen felvágott , vagy kenyér , vagy tej , vagy Schnaps ... !   :epl :epl :epl

 :WA :WA :WA

Lacus!
Picit változott a világ azóta, tudom nem midig előnyére, de változott! Nem lehet a 80 évvel ezelőtti állapotokat vissza hozni, talán nem is lenne jó! Akkor például nem volt net, nem tudnánk ilyen okosan beszélgetni vasárnap ebéd helyett!  :Q
 :Emel

Értem, köszönöm! Nagy summa pénz az! :(

Döbbenetes technikával bír ma a mezőgazdaság. Ha GPS-es a gép, gyakorlatilag fölösleges bele a pilóta, ill. ""csak"" "humán faktornak" van ott.

Íme néhány látványos példa.

Krone Big X önjáró silózó (http://www.youtube.com/watch?v=Otjim1RneRU#ws)

Kb. ebből.:

A silókukorica betakarítás gépesítése-1959 (http://www.youtube.com/watch?v=nV9F3p9pje0#)

 :Emel

Esetleg az én terepjárós hozzászólásom ihletett?
Való igaz szóról-szóra amit leírtál...de! Momentán egy Claas Challenger 55-ösről van szó,amelyet 2002-ben vásároltunk 25 M körül.Elsődleges célja lett volna a szőlő/gyümölcs alá való fordítás rigol ekével 70-80 cm mélységben.(A telephelytől való trélerezést akartuk elkerülni,ezzel kiváltva a lánctalpas műútra gyakorolt hatását.)Nem tudta!Vagyis nagyon el kellett találni azt az ideális talajnedvesség állapotot,amikor a gumiheveder még tudott fogni de nem kapart el.Aztán beállt tarlóthántani meg magágyelőkészíteni.De arra a 20 ha-os átlag táblaméret mellett nem volt gazdaságos.A gyári hevedereket 5 év és 6000 üó után cseréltük, 2,5 M oldalanként. Idén aratáskor megadta magát.10év 10.000 üó után a kuplung és váltó között egy tengelyről lement a borda,ezért a feltett fotó szerinti állapotra kellett bontani.A szétszerelés 2 embernek 5 napig
adott munkát (várhatóan ennyi lesz az összeszerelés is),de az alkatrészre már 3.hónapja várunk és 1,5 M körül fizetünk. A gép állása miatti munkát 2 db New Holland TM-155 traktorral pótoltam,ennek a ktg-ét már nem is számolom (pedig kellene)! Ezt egy szövetkezetben meg tudom tenni,de egy magángazdálkodó igen csak  :fejv :fejv :fejv....

Más világ volt, Lacus.
Többször említettem már azt a példát, hogy feleségem nagyapjának a pincéjét 3.5 mázsa búzáért építette meg az építőmester. 1923 vagy 1932, nem tudom már, melyik dátum szerepelt a mestergerendán. Most ez kb. 20.000 Ft. Egy kőművesnek, meg egy culágernak egy napi bére. A gépesítés és a kemikáliák használata leértékelte a mezőgazdasági produktumokat világszerte.
Gondolt csak meg, hány embert tartott el az ántikvilágban' a termőföld. Milliónyit. Most pár tízezer műveli meg ugyanazt a felületet.
Lóval, kézi munkával egy család, ha beleszakad sem tud 8-10 hektárnál többet ellátni. Ez nagyjából 2.5 millió Ft-nyi termény. Felét megeszik a lovak, csak kell valamit eszközökre is költeni, ha befizeti a járulékokat csak másodmaga után,  számold ki, mi marad neki. Nagyjából egy munkanélküli segély úgy, hogy ha elveri a jég, elviszi az aszály a termést, nincs még betevő falatja sem.
A világ kerekét nem tudjuk visszaforgatni mi sem, itt a Kárpát-medencében.

Az bizony régen volt, amikor 35 millióért minőségi új kombájnt lehetett venni. Nagyjából 15 éve. Akkor vettük a Claas Megákat körülbelül ennyiért.
Néhány nagyságrendi, új gép ár:

Claas Lexion kombájn :  60-70 millió.
JD 6000-es kategória (100-150 lóerő) 16-22 millió.
JD 7000-es kategória (200-250 lóerő)  30 fölött.
Ugyanezek a lóerő kategóriák Fendt-ben úgy 10 %-kal magasabbak.
MF 100 lovas            13 körül.
MTZ 82 (80 lóerős)    5-7 körül, kiviteltől függően.

Ha konkrét típusra vagy kíváncsi, legegyszerűbb megnézni az MVH honlapján a Gépkatalógust. A tényleges árak ettől azért eltérhetnek, de hozzávetőleg kalkulációra alkalmasak az ott szereplő összegek.

Köszönöm, de nem akarok traktort venni, sem kombájnt! Nekem egy cserép földem sincs! Csak arra utaltam, hogy 35 milliót nem tud minden "farmer" egy gépre költeni, pláne a dupláját! És az is csak egy gép, hol a többi???  :(

"A világ kerekét nem tudjuk visszaforgatni mi sem, itt a Kárpát-medencében."----Azért nagyon el van keverve a kalapács nyele, ezt Te sem tagadhatod Lajos! Nem a mezőgazdaságra gondolok, vagyis nem csak arra! Persze ez már megint politika!  :NON
 :Emel

A gazdálkodást nem feltétlenül kombájnvásárlással kell kezdeni. Mi például 2 éve adtuk el a 3 db Megát, azóta bérmunkában arattatunk.
Volt némi kényszer is a dologban, ugyanis akkor momentán nem volt 130 milliónk két új Lexionra  :Q, de akárhogyan számolom, olcsóbban jövünk ki így, mintha saját géppel dolgoznánk.  

A világ szerintem is rossz irányba megy, de ahhoz mi kismacskák vagyunk, hogy ezt megfordítsuk. Az olajkészletek kimerülése alapvető változásokat fog hozni, addig nem nagyon lehet kikerülni ebből a sodrásból.

Látod tudunk mi egyet érteni! :)  Kár, hogy nem bízzák ránk a világ irányítását! :(
 :Emel

És akkor megint 3,60 lesz a kenyér !!!   :T :T :T       :Q ;D

 :WA

3,60 EUR    :-X

Nem! 1 kiló kenyér 0,1 munkaegység! (Na most lehet hisztizni!  :Q :Q :Q )

Az jövőre lesz, ne félj Te semmit!

Lajos üdv ! Arra akartam utalni hogy nem régen egyik müsorban elhangzott
: a malmok gyenge minőségű lisztet adnak ; tavaly pedig valamelyik gazdász
adásban pl.- a takarmány búza keverve jó étkezési búzával = malmi búza  :alu   :Emel
Van egyáltalán ebben a kis országban olyan gazda aki azt mondja inkább a minőség ,
 mint a mennyiség  :fejv   :Emel

Mert a "Németh & Sanyooo Bank"  képzi (!) a végső árakat ... !    :riii

 ;D :WA

A bankok jó lenne, ha elmennének innen a ferde f@szba! Már bocsánatot kérek!

Lacus, a búza minősége nagyságrendekkel nem rosszabb manapság sem, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt.
Valamelyest biztosan más a beltartalma, hiszen a műtrágyától nem lesz olyan, mint amikor tonnaszámra ment ki hektáronként és évente a ganyé', a növényvédő szerek sem a minőségjavulást segítik, de a tömegkenyér alapjában véve nem emiatt ehetetlen.
Az igazi disznóság a pékségekben következik be, a különböző adalékanyagokkal.
Ezeknek az a célja, hogy felgyorsítsák a kelés folyamatát, magyarul egységnyi idő alatt a természetes kovásszal megkelő kenyértészta sokszorosa legyen előállítható.
Manapság is lehet sima, kereskedelemben kapható lisztből egészen öreganyám sütéséhez hasonló kenyeret produkálni, csak rá kell szánni az időt, energiát.
Némely pékség is forgalmaz hagyományos technológiával készült kenyeret, Király Laci barátom is, Voldi is szokott hozni Győrből olyat, hogy még negyednap is kenyér formája van.

Létezik az un. javító minőségű búza, termeljük mi is, ennek a hagyományos fajtáknál jóval magasabb némelyik beltartalmi értéke, pl. a fehérjetartalma. Ez, keverve egy alacsonyabb minőségű búzával hozhatja azt az átlagot, ami megüti a kenyérgabona minőséget. Erről hallhattál a műsorban. Ez nem feltétlenül az ördögtől való dolog, lehetne ebből jó kenyér is.
Aztán az, hogy a búza minőség milyen, az nem csak, sőt nem is elsősorban a gazda döntése. Idén a javítónak szánt búzánk alig-alig érte el a sima malmi minőséget.
Egyszerűen megsült. Nem a kemencében, már a kalászban. Utaltam már rá pár hozzászólással előbb, ha meg nem megsül, hanem egyszer-kétszer megázik éretten, az is tönkreteszi napok alatt. Vagy, felüti a fejét valamilyen gomba és időjárás miatt nem tudunk beavatkozni, az is hazavághatja. Sok ismeretlenes egyenlet ez.

Milyen igaz!
Lacus! Nézd meg ezt! Sőt, ha van kedved, csináld meg! Én meg fogom, ha lesz időm! :)

http://www.nosalty.hu/recept/dagasztas-nelkuli-kenyer-ganomamatol (http://www.nosalty.hu/recept/dagasztas-nelkuli-kenyer-ganomamatol)

Sanyooo szoktam sütni kenyeret . 

Lajos valamelyik nap pont a trágya jutott eszembe  :fejv
Kb. mennyivel csökkent az állat tartás 60-70 % -l ? 
 :Emel

Nem tudom. Nálunk, a szövetkezetben 100 %-kal.  :Q

A pontos választ én sem tudom,de 3 éve 50 kilométerről (!) kellett hozatni az istállótrágyát a telepítéshez.Szabolcs megye ezen a részén nem is tudok nagy állattartó telepet...

Régebben beszélgettem az Óbuda Tsz elnökével, ő mondta, hogy a termelő szövetkezetek nem birtokolhatnak földet a törvény szerint. Igaz-e, nem-e, nem tudom, de így mondta. Na akkor valami nagy baj van itt, de ezzel senki nem mer foglalkozni! :(

Ez teljesen igaz, jogi személy jelenleg törvényesen nem szerezhet külterületi  termőföldtulajdont.
Ez a jelenleg tárgyalt földtörvény módosítás alapján, majdnem biztosan így is marad.
Sőt, drasztikusan korlátozni akarják a jogi személyek által bérelhető földterület maximumát is.
De ennek a minősítésébe tényleg ne menjünk bele, mert ez már igencsak napi politika.

Lajos!
A gépesítés témához még annyit,hogy nekem nagyon szúrja a szemem,hogy a különböző növényi szárak energia-hordozóként kezelése még mindig gyerekcipőben jár. Nem csak a szalmaszárból lehetne bálázni,hanem meg kellene oldani a többi (napraforgó,kukorica, venyige,gyümölcsfa-nyesedék)  minél nagyobb arányú hasznosítását. Tudom,látom,hogy vannak mulcsozók, s vannak brikettálók is,de csak helyenként és kevés. Szerintem egy növénytermesztés bármilyen ágából élő gazdálkodónak/szervezetnek meg kellene élnie a saját maga által előállított melléktermékből.

Ezzel az a fő probléma, hogy nem kerülne vissza szerves anyag a talajba.
Régen ugye az történt, hogy a szalma ment az állatok alá, onnét a trágyadombra, amit a paraszt következő szántás előtt kiszórt a földekre.
A kukorica szár felszecskázva, tehen megette, a trágyával az is visszakerült.
Most a szalma és az egyéb száranyagok "tehénátalakítás" nélkül, leszecskázva bomlanak le. Ez rosszabb, mintha közbeiktatnánk a tehenet, mint átalakítót, de még mindig sokkal jobb, mintha elégetnénk az egészet és a talaj szervesanyag nélkül maradna.
A termőtalaj nem ásványi föld, sokkal több annál. Rendkívül összetett talajélet folyik benne, baktériumok, gombák, stb. amelyeknek az életéhez nélkülözhetetlen a szerves anyag.

Próbáld ki egyszer, ha valamilyen mélyebb gödröt ásol. Végy ki egy cserép földet 1 m mélyről, aztán ültess bele mondjuk egy paprikapalántát. Ültess egy másik cserépbe egy másikat, az alá a földfelszínről szedett talajt tegyél. Gondozd mindkettőt teljesen azonos módon, meg fogod látni a különbséget.

Igen ezt értem-parasztgyerek vagyok-egy kis értelmiségi kosz meg ragadt rám... ;) De ha a növényi szárakból csak a vágóasztal alatti rész menne vissza a földbe,a mai műtrágya és baktériumtrágyák mellett,talán elég is lehetne.

 :OKO

Idén sok helyen láttam kukorica bálát. Hogyan csinálták?  :fejv

Úgy, hogy nem volt érdemes ráküldeni a kombájnt... :riii

Az addig oké, de míg egy szalma törékeny "valami" addig a szár más kategória, hogyan vágták le, mivel?
Mert ami bálákat láttam gyakorlatilag egész szárokból állt.

Láttam amit aratás után báláztak, itt Zanat határában......

Azt mivel aratták?
Mert a kombájn után már nem igazán van mit bálázni... :Vvon

Aratás-szárzúzás-rendsodrás-bálázás. Ha 10 q alatt volt a termés, akkor a kombájnolás helyett egyből a szárzúzással kezdtek.
Az idén jó takarmány a kukoricaszár is.

Szárzúzás után még van mit bálázni? :fejv

Van! Nálunk az egyik nagygazda évek óta nagy kockabálákat csinál aratás után. Most már egyre többen szólnak neki, mert a nagyobb darabokról teljesen letakarítják a levél, szár maradványokat és meglepően sok nagy bála lesz! Azt mondják és ez igaz is, hogy sokkal könnyebb utána a talajmunkát elvégezni.
Aztán hogy a földnek ez jó-e? Mármint, hogy a szerves anyag nem kerül vissza a talajba. Szerintem nem az igazi, viszont minden hasznosítva van!

A környékünkön a kukoricaszárbála így készül:

aratás, a vágóasztali szártépő kikapcsolva
kaszálás
rendsodrózás
bálakészítés

Legszívesebben egy új topikot nyitnék neki: Mutassuk meg mit művelünk... címmel,de a lényeg:tegnap hazafelé 6 helyen égett a nádas,közte természetvédelmi területen is. Megkezdődött, és egész évben folytatódni fog ez a barbár munka.  :HH

Jól elírogatok itt magamnak- (így legalább nincs gond a társaságra  :epl)-de ma rájöttem,hogy mire jó ez a mindent felégetni hozzáállás: az őzek rejtőszíne értelmét vesztette,csak úgy világítottak a koromfekete háttérben... :NON (Hajrá közmunka!)

Nem egészen. Csak ehhez a barbársághoz már nemigen van kedve hozzászólni az embernek. Nálunk is népszokás, ráadásul olyan emberek gyújtogatnak, akiknek semmi köze a területhez. Csak azért, mert úgy "szép, rendes".
Egy ilyen akcióval ment le pár ha fenyves is pár éve. Még mi ültettük az osztálytársaimmal, ki voltunk kérve az általános iskolából... :(

Tavaly annyit elértem,hogy volt egy cikk egy vadászújságban,de azt nem olvassák a "pogromosok". (Némelyik gazda sem...)

 Hétvégén Szilárd barátom háza és csibefarmja esett egy ilyen piromán áldozatául. 15 ezres csibekeltető kapacitás, a család lakása (két kisgyerekük van) és a biztosító persze csak vakaródzik. A cimbora párszor már kapott komoly pofonokat az élettől, de ez most mindent überel. A feleségét a pogány is megszánta volna amikor a az üszkök között kotorászott. És akkor arról hallgatok, hogy a nádból kizavart fácánok most a szabad mezőn grasszálnak minden kocalégpuskás örömére.

Üdv Urak!

A segítségeteket kérném!

Vadföldet akarunk csinálni a faterral és szükségem lenne vagy 10 - 15 kg ültetni való zabra. Sajnos felénk senkinek nincs és a takarmány boltok sem tudnak szerezni, a szárított meg nem jó.
Akinek esetleg lenne feleslegbe ennyi, azt szívesen megvenném.

Segítségeteket előre is köszönöm!

Sok szó esik arról, hogy a területalapú támogatások összege tagállamonként különböző. Ennek leginkább az az oka, hogy a megállapításnál anno nagy különbségek jöttek létre. A régi tagállamokban nagyságrendekkel több az egy hektárra jutó támogatás – Hollandiában például 450 euró, míg Lettország mindössze 110–130 euró/ha-ban részesül. Ez természetesen óriási vitákat gerjeszt Brüsszelben, ahol az új tagállamok igyekeznek egy igazságosabbnak ítélt elosztást szorgalmazni. Magyarország pozíciója e tekintetben Ausztriáé mellett van, és nagyjából az EU 27-ek átlagát kapjuk. A támogatottságunk nem fog változni, viszont a közvetlen támogatásoknak új rendszere lesz, amelyben lesznek kötelező és önkéntes elemek.

2013 végén megszűnik a SAPS, helyére 2014-től új, ún. Alap Támogatási Rendszer, angol rövidítésével BPS támogatási rendszer lép majd. Az alaptámogatás az AKI modellszámításai szerint a teljes támogatási szintre vonatkozóan 54–60%-a lesz annak a 100%-nak, ami tulajdonképpen 1 ha-ra járna. Kérdés tehát, hol van a különbség, hova tűnik a többi terület. A brüsszeli döntnökök bevezettek egy alaptámogatást, és egyúttal meghatároztak egy zöld komponenst is. A zöldítési elv bevezetésével 30%-nyi támogatási arányt egy zöld komponenshez kötnek, amely elvet muszáj bevezetni. Sok támadás éri egyébként is az EU agrártámogatási rendszerét, amelyet a zöldítési elv bevezetésével lehet elfogadtatni a tagországok adófizetőivel. Ugyancsak kötelező elemként lép be a fiatal gazdáknak juttatott támogatás, és lesznek önkéntes elemek is a termeléshez kötötten.

2014-ben, első ízben kiosztják a támogatási jogosultságot. Ez egy új elem – bár a régi tagok ismerik, mert az SPS rendszerben benne volt, csak annak hazai bevezetése maradt el. A támogatási jogosultság vagyoni értékű jog, amelyet az MVH fog kiosztani a május 15-éig benyújtott kérelmek alapján. A támogatási jogosultságot 2014-ben is a föld használója kapja, és az a mezőgazdasági földek hektár darabszámával lesz egyenlő. A támogatás örökölhető, eladható és megvehető, forgalomképes vagyoni értékű jog lesz – ez egy teljesen új elem. Később, 2015-ben jogosultságot már csak a használatban lévő föld birtokában lehet aktiválni! Ha 2015-ben nem rendelkezik az igénylő földterülettel, akkor a támogatási lehetőség nem aktiválható. Ez stabilizálni fogja a földhasználati rendet, és biztosítja, hogy kizárólag az aktív gazdák jogosultak a támogatásra. Óriási vita van azonban Brüsszelben arról, ki is tekinthető aktív gazdának.

A zöld komponenstől a támogatási pénzek 30%-a függ. Három feltételnek kell megfelelni: diverzifikálás (legalább háromféle növényt kell termeszteni, minimálisan 5%-ban kell lennie mindegyiknek, és egyik sem csökkenthető), állandó legelőt kell fenntartani üzemi szinten, és a benyújtott kérelemben szereplő terület 7%-át ökológiai célterületnek kell fenntartani – vagyis ki kell vonni a termelésből. Ha európai szinten kiszámoljuk, akkor ez a 30% kivonás hektáronként átlagosan 81 euró mínuszt jelentene. Ez a zöldítési kötelezettség csak 3 ha feletti területre vonatkozik, de így is mintegy 35 ezer gazdálkodót érint, a zöldterület kivonása pedig közel 100 ezer gazdálkodóra vonatkozik. Az AKI mintegy 20–30 eurót számolt ki költségtöbbletként hektáronként azért, hogy a 81 megszerezhető legyen!

Valószínű, hogy lesznek fiatal gazdálkodók, akik akkor kívánnak indulni egy vállalkozással, de nincs és nem is lehet még múltjuk (ergo jogosultságuk), ezért 3% tartalékképzést kell beállítani fedezetként a program teljesítéséhez. A termeléshez kötött támogatások az állattartóknak kedveznek majd, de sajnos abból ismét a baromfi- és sertéstenyésztők maradnak ki. Sokakat irritál a nagygazdaságok óriási támogatása, így felmerült, hogy 150 ezer euró/birtok támogatás felett csökkentik akár a teljes elvonásig a támogatás mértékét. Ez mintegy 200 hazai gazdaságot érintene.

Összefoglalásként elmondható, hogy a közvetlen támogatások rendszerének változása Magyarország számára elfogadható, a kistermelők egyszerűsített átalánytámogatása előzetes számítások szerint akár 32 millió eurót is kivehet a nemzeti keretből. A 7%-os ökológiai célterület miatt sok gazdaságnál előfordulhat a jövedelmek csökkenése, a termelési szerkezet a 3 hektárnál nagyobb szántóföldi terület kötelező diverzifikálásra tett javaslat esetében nem nagyon változna. Vagyis a támogatási rendszer megmarad, annak büdzséje biztosított lesz. De fel kell készülni a támogatási jogosultságra, a zöldítésre, és figyelemmel kell kísérni az ezzel kapcsolatban megjelenő híreket.

Megjelent egy összefoglaló írás a várható agrártámogatásokról.
Alább feltettem.
Ez is említi, sőt 7 %-ban számszerűsíti az ugaroltatandó területet.
Jövő évben már téma lesz, apróvad gazdálkodók figyelem! Rá kell mozdulni a parasztságra, közösen, szakmai háttérrel kialakítani azt a bizonyos ökológiai célterületet.

Lassan a gazdálkodók is beállíthatnak a költségvetés oldalára egy új tételt! 
Szakértő háttér költsége! :fejv :fejv :fejv

Az egész rendszer annyira bürokratikus, hogy enélkül bizony nem megy.
Ha jól számolom úgy hirtelen, 9 diploma van a cégnél, de az AKG-hoz mi is felkértünk egy szaktanácsadót.

Lajos, ez a mostani kötelező regisztráció az "új" támogatási rendszert vagy esetleg egy új adót készít elő?

A földhivatalira gondolsz?

Igen.

Szerintem egyiket sem.
A támogatási rendszernek eztán sem nagyon lesz köze a földhasználat földhivatali nyilvántartásához, azt hiszem, továbbra is a fizikai blokkokon fog alapulni.
Új adó? Nem vagyok bennfentes, de talán nem. Két csapást egyszerre nem fog benyelni a parasztság, ugyanis 2014-től az SZJA kedvezményt ( a vélelmezett 40 % költséghányadot) ki kell vezetnie a kormánynak a rendszerből. Előfordulhat persze egy földadó, de most még nem hiszem.
Azt gondolom, hogy azt próbálják összehozni, hogy egy adott személynek országosan mennyi földhasználata van. Ezt a személyi számmal tudják megtenni, ez eddig hiányzott a földhasználati rendszerből.
Nem volt adatkapcsolat a földhivatalok között, elméletileg az is előfordulhatott, hogy valaki minden megyében használjon 300 ha-t.

Egy esetleges földadót a válsztásokig szerintem sem vezetnek be (biztos választási kudarc), de utáni ki tudja, sajnos eléggé rossz a rövidtávú memóriánk. Elég a választások elött egy pici engedmény.

Még azt tudom esetleg elképzelni, hogy pl. parlagfű büntetésnél legyen kit "megszólítani".

Az erdőt ugye most sem kell bejelenteni, abból lehet több mint 300.  :Vvon

Parlagfűnél eddig is megtaláltak. Ha használó nem volt bejelentve, megkenték a tulajdonost.

300 ha, vagy 6000 Ak. A nagyobbik a határérték. Tehát egy 5 aranykoronás átlagú erdőből 1200 hektárt is megszerezhetsz pillanatnilag jogszerűen.
Hogy ez most hogyan változik a parlament előtt lévő földtörvény módosítással, azt nem tudom. Talán még a miniszter sem, hiszen ez teljesen "futballtörvény" lesz, ahhez nagyon ért minden döntéshozó.

Ebben a topikban kérdezem mert hol kérdezzem ?    :Vvon

 Gondolom már tudjátok hogy milyen ára van most a kukoricának ?  Kombájnból és szárítva is érdekel meg a törtszem árát feltehetné valaki .   Kösz .    :MEGH

A teljes értékű, szárított szem 45.000 Ft/t körül van jelenleg.
Ha nagyon meg van szorulva az eladó, szerintem 40-ért odaadja.
Kombájntisztán, nyersen - bár sohasem adunk egy így -  20-30 %-kal olcsóbban gondolnám.  Elég alacsony a víztartalom (legalábbis Zalában) az idén, aránylag olcsón meg lehet úszni a szárítást.
Törtszemet a teljes értékű, szárított szem 60-70 %-án szoktuk számolni. Ez száraz anyag, a száritást és rostálást követően kerül ki a teljes értékű szemből. Tavaszig nem nagyon szokott gond lenni vele, valamennyit folyamatosan veszít a tápértékéből, hiszen hiányzik a "korpa", mint védőburok. A következő aratást viszont már nem illik megvárni vele, tavasz felé már a penészgombák is megjelennek, ami állategészségügyi problémákat okoz.

Hol? :Vvon

Ár most így betakarítás közben változó: a szárított kb. 38-40 ezer + áfa (napi ár 1-2 ezer eltérés előfordul,de most lefelé megy), a törszem 20-25 ezer+áfa (de ez lehet sokkal kevesebb is szárítóüzemtől függ), kombájn alól nem nyilatkoznék, mert nagyban függ a víztartalomtól.
Csöves ha jól halottam 28-30 ezer+áfa

Kösz mindenkinek !  :MEGH

Akkor inkább azt a néhány mázsát amit a bérlet fölé grátiszba kialkudtam kiviszem a szórókra és beásom. had örüljenek a  :Wildboar     
Nagy vagyont úgyse kotornék össze belőle ellentétben néhány benfektessel .   :St  Jobb a szabadlevegőn no !    ;)

Újudvar-Morgánypuszta telephelyen, kamionra rakva.  :Q

Pont ma futott be egy 44 ezres vételi ajánlat, azt gondolom, egy kis gyomrozással rá tudunk fejelni egy ezrest.
Lassan kezdenek kijózanodni a kereskedők is a "hú, de magas termés lesz" című hurráoptimizmusból.

Térj át a "hú,demagasterméslett,demindenkimásnakalacsony" című hurráoptimizmusra!  :Q

Én nem találkoztam ezzel a hurráoptimizmussal. Pláne mert júliustól mindenki sírt mint a fürdőskurva, hogy nem lesz termés, jajmilesz.... Lett termés, nem egy átlagos év, annál gyengébb, de Szerbiában és Horvátországban jó termés volt, emellé száz, száztíz euróért odaadják a kukoricát, a nagy kereskedőink meg inkább ott vásárolnak, egy vámolást megúsznak és olcsóbb is. Persze a hazai felhasználók nem fognak onnan hozni.

Kora nyáron még szinte mindenki ( a NÉBIH-vel az élen) 8 millió tonnás össztermésről álmodott.
Kíváncsi leszek a végére, de nemigen lesz 6-nál több.

Idén is rezgett egyébként a léc, de kicsit szerencsésebben alakult az időjárás, mint a tavalyi. Hosszabban kitartott a csapadékos időszak, meg volt télről jócskán tartalék az altalajban.
Ennek ellenére volt olyan táblarészünk, ahol egyáltalán nem képződött fej. Későbbi vetés, homokosabb talaj.
Érdekes növény ez a kukorica, nagy túlélő, jól tud alkalmazkodni. Képes arra, hogy hetekig vegetáljon, aztán ha csapadékot kap, robban. De két hónapos aszályt nem tud kompenzálni. Olyankor aztán semmi sincs. 2012-ben számos olyan kukoricatábla volt az országban, ahol száz hektáron egyetlen fej sem képződött. Még silózni sem volt érdemes, mert csak "hamisgulás" lett volna belőle. 

 

Viszont a gyümölcsfáknak kedvezett az idő - főleg a tartalékolt téli csapadék .
Igen jó a termés hát tele is vannak a pálinkafőzők udvarai dézsákkal és előjegyzés már lassan csak januárra lesz.  :Q  POHÁRRA MAGYAR !!!!  :rohog
Pedig a házi főzők is kotyognak rendesen . Nekem nem kellett sorba állni így az alma( Calvados ) már kóstolható.   :Q  :PP

A múltkor egy másik fórumon az egyik vadásztárssal keveredtem vitába, bizonyos pálinkacukrozás ügyében.
Azt mondja, hogy tartósítás céljából felesleges emelni a cukor (és ezáltal az alkohol) szintet, hiszen percnyi pontossággal lehet időzíteni a főzővel a lepárlás időpontját.
Biztosan így van, legfeljebb a főzdés azt mondja, hogy január 17-e, reggel hét óra 30 perc.  :rohog 

..amennyiben azt mondta, biztos úgy lehet.  :OO .. :fejv ..
..de az is benne lehet a pakliban, hogy túlságosan szereti a marhahúsból készült ételeket.   ::) ..

Lajos, te is magad főzöd, Jóska is maga főzi. Amikor csak akarjátok. :WA

Igaz nem szántó, hanem erdő, de valaki tán tud segíteni. Van egy kis nyarasom ami 1/1 az enyém, tehát nem osztatlan közös, stb. Nem szeretnék kivágni belőle, de sok bent a kidőlt fa. A kérdés csupán annyi, hogy ezért bemehetek bármikor szó nélkül, vagy erre is engedélyt kell kérni valahol?

Ami kidőlt, és a földön fekszik, azt - úgy tudom - bármikor minden különösebb engedély vagy bejelentés nélkül felkészítheted.
Ez a lábon álló szárazakra nem vonatkozik.

Így van.
De nem árt ha az erdőfelügyelő tud róla, főleg ha üzemtervezett erdő.

Kama, Pyrus! Köszönöm a válaszotokat. Olyat is hallottam, hogy 1ha alatti területnél a tarvágást sem kell bejelenteni, de ma egy ismerősöm ennek konkrétan utánajár az erdészetnél. Bár ahogy mondtam engem csak a faszedés része érdekel, mert vágni nem akarok. Köszönöm még egyszer.

Ez hülyeség.
Ne az erdészeten, hanem az erdőfelügyelőségen járjon utána.

Tegnapelőtt szemléztük az egyik kertünket apósommal. A Mollis Delicius fajtánál fagyhatásra panaszkodott.Amikor megláttam a kárt azt mondtam,hogy ezt nem a fagy csinálta szerintem. A porzók és a termő el voltak csökevényesedve,volt ahol hiányzott.Apósom gyanúja abból igazolást talált,hogy a fagykárnak megfelelően a virágok belseje bebarnult,de nem olyan módon, mint amikor megfagy az alma. Nagyon sok virágot végigvizsgálva megtaláltam a károkozókat: repcefénybogarak fordultak ki az egyik vacokból... :alu (Egy hete permeteztünk.) Nagyon jelentős a kártételük.Vadászismerőssel beszélgetve felkerült a téma,s kiderült,hogy ő is tapasztalta a kártételt,csak ő is fagyra gondolt...Az ő kertjében,ami repcetábla mellett fekszik, a Gála fajtát is kedveli... :WO

Az enyhe tél miatt nagyon sok kártevő áttelelt,a szőlőben is olyan rovarok károsítanak jelenleg,amelyek 30 éve nem fordultak elő.Pl. ékköves araszoló,kendermagbogár,stb.Korán kellett kezdeni a védekezést...

A repcefénybogár mellett rengeteg a cserebogár és a bársonylégy is. A legyek ezrével wellnesseznek a teraszon,a lódarazsak pedig a fenyőfa korlátokat vették birtokba...Családi Chemotox-ot veszek...

400 ml-es féktisztító hatásosabb!

(http://kepfeltoltes.hu/140429/mosz_1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://kepfeltoltes.hu/140429/mosz_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

(http://kepfeltoltes.hu/140429/mosz3_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)

Aszongyák' az öregek, hogy abból az őszi búzából, amiből május 1-én a varnyú' kilát, aligha lesz jó termés.
Hát, az idén a varjúnak nem túl jók a kilátásai.

(http://kepfeltoltes.hu/140430/2014_008_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)


Lassan a tavaszi árpából sem.

(http://kepfeltoltes.hu/140430/2014_004_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)


Az őszi árpa kikalászolt.

(http://kepfeltoltes.hu/140430/2014_001_www.kepfeltoltes.hu_.jpg)


 

  Gratulálok  Lajos!  Nagyon  szépek  a kalászosaitok! 
 A  kalászosokkal  nálunk  sincs eddig baj,  de  a tavaszi  vetésekre  már  nagyon  kellene  az  eső, már  lassan  másfél hónapja összesen 2 mm esett.
       Üdv  Lehel

Nálunk már a búza is hányja a kalászát, és a sok eső miatt - aki nem védekezett bokrosodás után - nagyon erősen kijött a gombafertőzés, főleg rozsda. Tudok olyan gazdáról, aki ki akarta tárcsázni az őszi búzáját, mert olyan sárga a gombától mintha leperzselték volna. A sok eső gondot okoz a kukorica-napraforgó vetéseknél, sok még nincs elvetve, nem tud megszáradni a talaj. Én aránylag korán vetetttem a kukoricát (április 4-én), most négy leveles, de nem tudunk rámenni a földre gyomirtózni és lassan a kukorica kinő, hogy tudjam használni az Adengo-t. A másik darab kukoricámnak háromszor futottunk neki gyomirtózni, mindig jött valami csúnya borulás, dörgés, csapkodó eső ami miatt abba kellett hagyni a munkát, de legalább az már kész. Tegnap az egyik kukoricámra esett kb. 1 mm eső, a másikra kb. 25 mm, a kettő darab közötti távolság légvonalban olyan 3 kilométer.

Használd a Python Optima-t. Bőven jó hat leveles korban is.

Remélem, a fagyosszentek ezen a hétvégén, az ígért +5-7 fokos éjszakai lehűléssel letudják a dolgukat.

Április 10-én kezdtük a kukorica vetést, de a legelső vetésen is talán egy hete láttam először kisorolni a kukoricát.
A gabonának kitűnő hűvös-csapadékos április a kukorica kelését nem segítette.
Ma a vadföldeken is földbe került a kukorica vetőmag.
A borsó ugyanitt meglehetős. Az a bajom, nem tudtam én sem gyomirtást végezni , nem volt három esőtlen nap egymás után.

A mai jeget nem úszta meg az alma sem. Fajtától függően kisebb-nagyobb ütődések keletkeztek rajtuk. Látszik a cseresznyén,meggyen is...

Ebből már esetleg csak cefre lesz !?   :-X

A meggyet és a cseresznyét bánja a...mert esetleg tényleg cefre lesz. (Mondjuk akinek az a fő profilja,valószínűleg kardjába dőlt ma.) De a környék adja a szabolcsi alma jelentős részét... :fejv

A szilváskertek környékén átható a cefreszag,mert a gyümölcs nagy része ottrohadt a kertekben...Most ugyanez vár az almára is. Eladhatatlan mennyiség termett mindenkinek megyeszerte.

Szia! Milyen átlagtermésre számítotok? Mennyivel több, mint a tavalyi, tavalyelőtti évben?
A tavasszal és a nyár elején még az összes média azt harsogta, hogy elfagyott, aztán meg a jég verte agyon az almát. Most meg, hogy annyi, de annyi termett belőle.

Jelenleg a Prima fajtát rázzuk.17 éves fák,homokon 3 mázsa van rajtuk fánként. Az ipari almán (freedom,florina)  általánosságban (15-18 éves fák) 1000 mázsa hektáronként. Idared jégvert,fuszikos szerintem itt is van 1000 mázsa/ha. A mollies delicius on látszik a fagy hatása (meg a repcefénybogáré) de az is termett bőven. Bizonyos fajtákon a megszokottnál 30-50 százalékkal több van. A léalma felvásárlási ára viszont csak 11.50-13.50 ft/kg.

Gyors fejszámolás szerint árbevétel: 1,2-1,3 MFt/ha, a költségek szerintem 700 eFt/ha-tól nem többek, az 5-600 eFt/ha jövedelem pedig nem rossz ipari gyümölcs termesztésénél...Ne panaszkodj,szőlőnél sem rózsásabb a helyzet!

De nem tudod eladni, mert a cég ami felvásárolja, csak a leszerződött mennyiséget veszi meg,de annál jóval több van. Nem panaszkodok,csak elmondom ,hogy mi a helyzet. Haszonnal nem számolunk.

Milyen alanyon vannak?

Nesze nektek környékbeli nagyvadas területek!

Bőgés előtt/alatt sz@ré'-h.gyé' lehet almát venni.

 :St Persze ez a vadgazdálkodókon kívül senkinek se jó...  :St

Itt a szarvasok minden éven almáról f@snak... :Q a környékbeli hűtő és egyéb tárolókból telente kikerül pár ezer mázsa selejt alma.

106-os alanyon vannak.

Akkor vagy nem jó a fejszámolásom,vagy valamit nem jól csináltok! :fejv :Vvon

Így igaz.

Egyrészt: nagyjából 900 000 Ft  körül vannak a költségek-a saját munkánkat nem számolva,de apósom fillérre is megtudná mondani, mert mindent ír.De ne vitatkozzunk rajta mert nem ez a lényeg. Másrészt:elvben szépen kiszámoltad a hasznot,csak nincs benne az,hogy van 5000 mázsa almád meg 3600-ra szerződésed,mivel nem kötött többet a monopol felvásárló cég. Magyarul 1400 mázsát feldughatsz a sgeddbe,megetethetsz a szarvasokkal,megeheted te magad,beszánthatod stb. ...Lényeg,hogy haszon nincs belőle. Az étkezési alma árnyalja valamennyire a képet,de abból is rengeteg van,-lengyel is- ami bedugítja a piacot és van, aki már 45 ft-ért szabadulna az I. osztályú almájától...Ti meg majd megveszitek 200-ért a tecsóba meg osanba...Akciósan.

Az étkezésit ne kavard ide,én sem csemegeszőlőről beszéltem.A felvásárló csak él helyzeti előnyével,dúskál és válogat az általatok termelt tömegáruból.Terméskorlátozásról hallottatok már? Jó ideje már mi sem négy szálvesszőre metszük a szőlőt,csak kettőre.Osztottunk,szoroztunk,aztán rájöttünk,hogy ha-onként kevesebbet,többért. Mondom én,hogy vmit nem jól csináltok!

A terméskorlátozást minálunk a természet végzi általában. Ha visszanézed idekapcsolódó hozzászólásaimat,láthatod,hogy virágzáskor volt fagy,mogyoró nagyságú gyümölcsnél volt jég. Ennek ellenére van soha nem látott rekordtermés. Nemcsak nekünk,az egész megyének. Ha kimegyek a mezőre és ránézek egy csipkebogyó-bokorra azon is látszik,hogy idén minden termésből sok van,sosem láttam még ennyi,bogyót és termést az út menti fákon. (Vadalma,vadszilva szakadnak össze.)
Kérem,hogy senki ne gondolja siránkozásnak,mert csupán tájékoztatlak benneteket, egy érdekes természeti jelenségről, ami most megfektet egy megyét.

:OKO Rendben,nem is kötekedésnek szántam,csupán két hasonló ágazat között vontam párhuzamot.A türelmed előtt  :Emel.
Minden régiónak megvan a maga baja,ezek szerint most Titeket nem szeret a Jóisten! Sok (több) szerencsét az almához!  :WA

Köszönöm,nektek is minden jót!

.   1000 mázsa ?????? Ekkora hülyeséget is rég hallottam. Vagy még szedés közbe is terem az a fa?

Ott voltál? Láttad? Mérted?
Ha nem, ne ítélj látatlanban!
A Tanár úr nem szokott hülyeségeket beszélni.

Balázs tényleg nem szokott a levegőbe beszélni. Az 1000 mázsa  léalma hektáronként elképzelhető - jó évben. De ez jó év?

 Nem tudom manapság mi a helyzet, annak idején a BÁG györgytarlói gyümölcsösében a 63-64 t/ha legnagyobb rekord volt. Pedig ott megvolt minden (termőhely, fák kora, kondíciója, időjárás). Az átlag 30-40 tonnás volt. De azok más idők voltak, a orosz megvett mindent, volt pénz a művelésre, no és kirakat is voltunk... ÉS az nem léalma volt!

Azóta Isten tudja mi van az alma táján, messze kerültem onnan.

Gyere el nézd meg.24 fa alól megvan egy pótkocsi. Átlagos években,az átlagosan termő fáink 5-600 mázsát adnak le. A freedom minden második évben leadja a hektáronkénti ezer mázsát. 400 fa/hektár. Ezek a fák erre vannak kitalálva,nem 3 ágcsoport van,hanem 5-6 is esetenként. Mondjuk a prima kifejezett ritka fa a homokon,de így is van rajta darabonként 3-3,5 mázsa. A gyümölcs ízlés szerint ehető,ha valaki szereti a savanyú almát,az például kedveli a freedomot. Ugyanakkor például a florina személyes kedvencem,bár ez is ipari alma. A prima íze is príma. Ha lesz kedvem teszek fel képeket,elájultam én is,pedig 8 éve vagyok benne.

A teteje- 2 hetes képek.

Óvatosan... :NONO

Ne haragudjatok, én sem haragszom. Ha valaki nem látott még a mieinkhez hasonló fákat,az nem tudja elképzelni,hogy egy fa ennyit teremhet. (zárójelben jegyzem meg,de mérést is megkockáztatok,hogy a legnagyobb gyümölcsösben van olyan fa amin 4 mázsa is van :St)
gabi243! Téged pedig szívesen látlak akár holnap is-mivel úgy tudom szabolcsi vagy-egy kertlátogatásra. (Vonatkozik mindenkire! :WA)

Nem bántásnak szántam, de nekem teljesen más az almával a tapaszlatom. Pedig nagy sok gyümölcsösbe jártam már rövidke életembe.
Nem is a megyei 16 tonnát (igen valóban ennyi az fvm szerint) veszem figyelembe, mert szerintem is tud 40-50-60 tonnát megteremni bármikor (pedig 35-40 tonna is már jó), nagyon jó évbe 70 közelébe is, de túl sok a 100 tonna. Fizikálisan nem bírja el a fa.(lenyomja egymást)
Képek alapján tényleg szép ültetvény!
Ha átdobod egy helyrajziszámot, és a közbe járok komolyan megnézem.

Ezt a mennyiséget azok a fajták adják le kétévenként,amelyek "kihagynak". Ilyen például a fényképezett Prima és az emlegetett Freedom is. A kihagyás ellen lehet tenni-metszéssel-de a léalmázás technológiája,bezavar az elméletbe.(a Prima fákon látom,hogy nem nagyon van rügy, amiből jövőre termés lehetne,illetőleg a rázáskor rengeteg rügy lejön az almával együtt...)
Még egyszer kiemelném,hogy ezek ipari fajták,hatalmas termőképességre lettek kitalálva. 4-5 éves fákon sem ritka a 60-70 kiló gyümölcs. Tényleg megsínylik a fák,de metszéssel és helyesen végzett növényvédelemmel sokat lehet rajtuk segíteni. Némelyik fajta nagyon jó ízű : rebella,reglindis,florina,prima illetve vannak véleményesek-remo,rewena. Természetesen vannak étkezési fáink is,de azokon nincs is ennyi termés,ami a termésméret lényeges volta miatt érthető.

Egy tanúm már van. ;) :WA

Így van! (Eszméletlen mennyiség  :o és még finom is...  :Nyal )

Köszönöm Balázs!  :bari

Mindenkit szeretettel látok,téged meg visszavárlak! :WA

Ha nem olyan messze laknál, akkor eljönnék és csődbe mennél, mert megennék közel egy kiló almát !  :Q

Az tuti.Valami olyan támogatást találtak ki,hogy az kap 600 000 Ft-ot hektáronként aki nem szedi le... :fejv :Vvon

Nem igaz. Rosszul tudtam. :fejv :fejv Túltermelési válság.Nincs tengerünk beleönteni,beszántjuk. Egy év munkáját...
http://www.kormany.hu/download/d/37/10000/TAJEKOZTATO_TERMEL%C5%90K-nek_Atmeneti_rendkivuli_tam_20140904.pdf
 :fejv

Még a kiírás napján betelt a keret.

http://index.hu/gazdasag/2014/09/16/ennyi_almaval_meg_mit_csinaljak/

Ehhez képest 3-400 ft között árulták tegnap az almát a Sparban, kivéve a gálát, amit éppen akcióznak.

Ehhez képest 40 Ft-ért szeretnék tőlünk megvenni,és ennek még örülni is kellene. :fejv

Hát érdekes árképzésekkel találkozhat az ember.
A 40 Ft az lédig étkezési alma felvásárlási ára?

M30 rekeszbe szedve 70-75+ mérettől.
(Mi nem tudjuk ennyiért szedni idén,így nem  is adjuk...)

Homlokrakodóra lenne szükségünk. Bigbag-et kellene emelnie magasított pótkocsira. Ki mit használ?

Terepes.Desta? Az mondjuk targonca, de annyit ér mint egy régebbi homlokrakodó. Ha likvid  a tőke akkor Merlo teleszkópost. Ezek ki vannak próbálva..

Van egy Zetor és egy MTZ traktorunk,azokra illeszkedő homlokrakodót keresünk. Vannak jelöltek,de mivel itt is gazdálkodnak néhányan,szeretnék személyes tapasztalatokat olvasni.

Trac Lift 220 SLX ?
Nálunk 82-es MTZ-n van, működik már vagy 2-3 éve, gabonakanállal, trágyavillával, illetve bálarakóval dolgozik, a gyári első gumik nem bírták, de egyébként maga a rakodó jól működik, nem volt még vele semmi probléma.
 :Emel

Értem, ez így más.

Olcsón, használt PKU.
Dolgoztunk vele az MTZ-n pár évig, elég jó. Másfél tonnát felemelt.
Annyi gondja volt, hogy elég durva az emelése, nem lehet centizni, meg nagy macera a szerszámcsere.

A JD-n egy svéd gyártmányú cucc van, a kaposvári Deraland kft forgalmazza, a neve hirtelen nem jut eszembe.
Ez nagyon precíz műszer, minden szempontból. Kapható hozzá ezerféle szerszám, gyorsan, könnyen lehet cserélni őket.
Mondjuk ennek ára is van.

Ha raklapot is akartok emelni, arra nem az igazi a homlokrakodó, mert vagy két emberes, vagy kell a traktor elejére egy ipari kamera. Nem látni a villát. Ilyenkor jobb egy targoncatorony hátulra, a 3 pontra.
Vannak készen is, meg targoncabontóból egy régi Destáét sem nagy kaland átalakítani.
Egyébként bigbag-ra is megfontolnám ezt a verziót.
Gyorsabb fel és levenni, meg a traki hátulja nagyobb teherbírású.

Egy targoncatorony van az MTZ-n jelenleg,azon meg egy fém tartály,billenőajtóval,ezzel pakoltuk az ipari almát eddig.A gond az,hogy a torony villával nem tud annyit emelni,amennyit nekünk a bigbag kiürítéséhez kellene,ehhez inkább való az homlokrakodó és egy bigbag gém. Láttam dolgozni azt a svéd cuccot a szomszédban (most a miénket is ő rakta meg) tényleg szuper,de kb. a feléből már nagyon megbízható holmit lehetne venni. Mindenesetre a hozzászólásokat köszönöm!

Adott az Isten rekordtermést,és adott hozzá jó időt,hogy be is tudjuk takarítani. A mai napon befejeztük az almaszedést. :WA :PP :TAPSol

Adhatott volna még egy kis Piacot is!

Most már csak el kell tudni adnotok, lehetőleg jó (jobb) áron. :WA
Mi a múlt szombaton szedtük le az utolját( idared).

Az idei almaszedés azt jelentette,hogy leráztuk. Kb. 20 % ment étkezésibe,a többi léalma. Az áprilisi jég az idaredet eladhatatlanná tette.
Lassan indulhat a metszés.

A kukoricatermelők egy része nem ezt mondja! Felénk még jócskán van kint, ami vízben áll és ma ismét jött az eső. Ráadásul itt nem csak a nyúl, meg a fácán csipeget belőle!
Másfelé mi a helyzet a betakarítással? Mostanában nem jártam itthonról 40-50km-nél messzebb, ezért nem tudom.

Az országnak ezen a részén nincs gond a kukorica betakarítással sem. A termés is nagyon jó,csak magas víztartalmú.

A szárítók csak úgy szipkázzák a gázt. A mezőgazdaságnak sajna ez nem jó.

Felénk már egy hete befejezték a kombájnok a kukoricát (Dél-Békés). A búza vetésekkel egy kicsit csúsztak, de már az is földben van. Most jöttem haza Somogyból, hát arrafelé van víz jócskán a földeken. A helyiek mondták, hogy a fele kukorica még kint van, nem is tudják vágni, mert sok vízben áll. Közben a disznó, szarvas csipegeti, néhol már 50 %-os a kár.

ÉLGÉP Colman típusú 80 m3/h, 4 t/h terményszárítás mellett (19 %-ról 13%-ra)

http://www.agroinform.com/gazdasag/utelzarasokkal-tiltakoznak-a-lengyel-gazdalkodok-21212

Disznók itt is a spejzban vannak! :-)

Mezőgazdászokat kérdezem!
Öt éve járok rendszeresen egy szórót.
A les, egy erdő szélén van, mögötte 30 ha-os szántó.
A tábla szélétől 50 méterre van egy fehér kő, amit minden évbe gondosan körbeszántanak.
A télen fogtam magam és könnyűszerrel kb. 30 méterrel odébbvittem.
Most is gondosan körbeszántották.
Van ennek valami kultikus jelentősége?
Mert ha igen, ősszel visszaviszem az eredeti helyére.
Nem szeretném ha miattam esne bele a gabonába a zsizsik. :Q

Géza!  :Emel

Lehet, hogy Te arrább vitted a két tulajdon közötti határkövet? :rohog :rohog :rohog :rohog

"Ebből még szabotázs is lehet!" A szovjet elvtársakat kéne megkérdezni, mit tegyünk?  :rohog

Biztos nem!
Egy cégé az egész föld és az erdő is, meg körbe szinte minden. :Q

Csak vicccőtem! :Emel

Elsőre azt akartam írni, hogy az a velencei sellők csodaköve, melyet nem is lett volna szabad megmozdítani. Ez az a kő melytől jó időre  begyógyul a sokat beszélő anyósok szája! :Q

De a biztonsági őr srác, aki elsikkasztotta a nagylóvét, hát most ő nagy, és izzasztó ásásoknak lesz kitéve,mindhiába... :Q

Mármint cég bérli :)
Vagy nem Magyaro.?
Megyhatár kövek szoktak még ilyenek lenni. Talán.

Megyehatás követ nem szoktak az emberek csak úgy, "könnyűszerrel" odébb vinni, ha csak nem Fekete Lacival állunk szemben :Q

A múltban óriások lakták a környéket és az egyik parittya köve lehetett amivel mamutra vadászott!

 :FAL :FAL :FAL
Nem megyehatár, a parittyakő jól hangzik.
Egy kb 30 kilós fehér mészkő, némi felületi sérüléssel.
Kerülgetik, rongálja a gépeket, néhány perc munkával ki lehetne vinni a mezsgyére.
Ezért gondoltam hogy valami kultikus darab, esetleg vajákosság. :vold
De, most kól megszivattam őket! :rohog

Vélhetően a bérmunkás szemlélet...
Magángazda valószínűleg fogná és kivinné, a traktoron ülő bérmunkás inkább évekig elkerülgeti, mint felemelje a valagát az ülésből. Bár, ha kikerüli az még mindig jobb, mintha ráhúzná a vetőgépet.
Egyszer valaki csak nem veszi majd észre, aztán törni fog valami méregdrága alkatrész.

Egyébként olykor a tisztelt vadász urak zsenialitása kapcsán is kinyílik a parasztbicska a zsebben.
Velem is megtörtént nem egyszer, hogy bedobták a tábla közepébe a kocka sót.
Ha az ember éppen a munkagépre figyel hátrafelé, bizony érdekes dolgokat tud produkálni a disznó által kiásott gödör a sókocka helyén.
Azt már nem is említem, hogy mondjuk egy 6 méteres, alacsony tarlóra eresztett kombájn vágóasztallal mi történik, ha az egyik első kerék hirtelen eltűnik egy ilyen gödörben.

A fakitermelő urak is módfelett szeretnek erdőszéli réteken dolgozni.
Aztán a leeső rönkvégeket hajlamosak ajándékként otthagyni, hadd örüljön neki a paraszt. A fű benövi.
Ha a szárzúzó kardánja kuplungos, akkor csak az füstöl egy kicsit, meg a rotor és a ház közé beszorult fahasábot lehet fél nap munkával, aláfekve kivésni, de ha direkt a hajtás, akkor vagy a szárzúzó hajtáslánca szakad szét, vagy a traktoré.

Naphosszat lehetne sorolni, hogy ostobasággal, önzéssel, nemtörődömséggel vagy szándékosan miként baszunk ki magunkkal és egymással, hogyan lehetetlenítjük el az életet az országban. Oda-vissza persze, mert kölcsönkenyér visszajár. Leslétra fogfűrészelés, lesdöntögetés stb. stb.
 

Szerencsére ezek nem divatoznak felénk ;D
De van helyette gazdagon út-beszántás, amitől néha nagyon elszáll az agyam :WO
Mert a beszűkült agyával az út kétoldalán elterülő két gazda egyike sem képes addig gondolkodni, hogy
"Ha én is elszántok az útból 30 centit, meg a Jóska is, akkor a 2 méteres útból nem marad, csak egynegyven" ??????? :fejv :Vvon
Utána meg megy az anyázás, hogy letapossuk a szélső sort :St

A taposási kár amúgy is parázs téma, főleg a kukorica vetések őrzésének idején.
Mert persze vannak olyan betonfejű vadásztársaink is, akiknek  nem elég az előttük már kitaposott keréknyom a vetésen, önszorgalomból gyártanak még kettő-három nyomvonalat az éjszakai ellenőrző körök alatt.
Minden taggyűlésen előkerül a téma és minden évben megy a harakiri emiatt a gazdákkal, akik jogosan vannak felháborodva, ha a védekezés nagyobb kárral jár, mint a vaddisznók tevékenysége :ba 

Igen, aztán mindenki sértődött és rosszkedvű, haragszik az egész világra.
Pedig nem kéne több, mint feltenni a kérdést magunknak: ha az enyém lenne, akkor is ezt csinálnám?

Lehet, a több kevesebb. Mert ha betonkeményre taposol egy nyomot, ott többé a fű se nő, de ha csak egyszer-kétszer mész el egyen, azon szépen kikel és megnő a kukorica.

Lehet.
Ezt próbáld meg elmagyarázni a parasztoknak :fejv

Nekik azt mondom, hogy a K. Gyula volt kint rabsickodni a szomszéd társaságból, nézzék csak a nyomokat... ;D
Mivel az illetőnek elég rossz híre van, el is hiszik... :Q

http://vadasz-vilag.hu/cikkek/vadelhullas-tortent-pocokmergezes-miatt

http://www.beol.hu/bekes/kozelet/nem-hasznalhato-szantofoldon-a-ragcsaloirtoszer-604696

Nem lesz az egy kicsit kevés? :fejv

Érdekes dolgok ezek. Nem biztos, hogy össze kell veszni a gazdákkal. 17-be meg lehet kuncsorogni, hogy nekem írjatok alá.  :fejv

Már jövő januártól. :Q

Nem ők fogják bérbe adni...

Naaa,te már belelapozhattál??? :o :Q

Hát ki?

Jó kérdés ! Felrebbentek már mindenféle variációk de hogy a földtulajdonost vagy a földön gazdálkodót hogy tudják ebből kihagyni arra arra qrva kíváncsi leszek .                    :Emel

Én is hallottam,  hogy a hivatal fog rajzolni. Az is hallottam, hogy 3000 hektáros területek lesznek, meg azt is, 10000 hektárosak.
Szóvak minden lehet, meg annak az ellenkezője is.
1000 Ft/hetáros bérletek, vadkár megszünése stb.

Bennfentesektől úgy hírlik,hogy a Vadászati Hatóság állapítja meg a területhatárokat (min.3000 ha) és Ők adják haszonbérbe (20 évre) is,Ők szedik be a bérleti díjat,Ők fizetik ki a földtulajdonosokat.Az még elgondolás szintjén is képlékeny,hogy adott vadászterületre licit lesz-e,vagy a "jó gazda" elve érvényesül majd.Vadászattal kapcsolatban nem kell földtulajdonosi gyűléseket szervezni,nem kell meghatalmazásokat gyűjtögetni,ez is a Vadászati Hatóság jogköre és feladata lesz.
Persze mindez csak akkor biztos,ha a Magyar Közlönyben megjelenik.

Ha tőlem a vadásztársaság évi 100000Ft/ha ért bérbe venné akkor azt termelhet rajta amit akar, annyi vaddisznóval  és szarvassal gazdálkodik amennyit nem szégyell és még felveheti az állami támogatást is ami jár utána + még vadkára sem volna!!   :St

Ehhez szerintem az agrárlobbinak is lesz némi hozzáfűzni valója, na de kiszivárgott félinformációk felett felesleges vitát nyitni.

Ma ráértem gondolkodni, mert a vadföldeket kombinátoroztam, magágy készítés céljából.
Van 25 hektár olyan szántóm, ami vadföld volt eddig. 15-öt magam műveltem, 10-et pedig a Vt. használt ingyen.
Ha kinevez a hivatal valami nekem nem tetsző gittegyletet haszonbérlőnek, akkor ez teljes egészében  átavanzsálódik saját művelésű, árunövény termő területté.
Hektáronként 200 e Ft árbevételt éves átlagban simán hozni fog, a földalapú támogatáson felül. Terményben, vadkárban, vagy a kettő kombinációjában. A költséget (saját munka, saját géppark) a földalapú+50 betakarja, tehát megmarad hektáronként 150.
Ez 3750 e Ft. Ha ehhez hozzáadom az évi 100 e Ft tagdíjat, a 200 e Ft szóró fenntartási költséget, meg a 2-400 e Ft vadászatterületi haszonbérleti díjat, akkor vastagon 4 milla felett vagyok.

2 millióba belefér évente egy tisztességes gímbika.
Nem a jelenlegi formációban, „mit képzel magáról ez a geci” felkiáltással, hanem Zalaerdő, bőgés, teljes ellátás, díszkíséret „parancsoljon főkönyvelő úr” felhanggal.
1 millióból kitelik 3-4 disznóhajtás.
A maradék 1 milla pedig elég lesz pár bokrászásra, esetleg egy nagy terítékű apróvad is kifutja belőle.
Ha meg este lesre támadna kedvem, kiülök kukkerral. Az eredmény gyakorlatilag ugyanannyi, mintha puska is lenne nálam.

Tényleg, miért is voltam eddig területes vadász? Kinek, vagy minek égetek el 4 milliót évente, amiért nem kapok mást, csak irigységet és köpkölődést?

Ugye,  hogy ugye.  De 4 milláért már területet is lehet bérelni, szép kis pausále csomaggal.

:OKO :TAPSol

Egyre több főleg kevés szabadidővel és kicsit több pénzel rendelkezőnek jut ez az eszébe .     :Emel

Ilyenekre gondolok én is, ezért sarkítom a dolgokat a végtelenségig!

Szia Lajos! :Emel

Területes azért vagy, hogy ne kísérgessenek, oda és akkor menj ahova akarsz a "saját" területeden, és ha akarsz lősz valamit, ha meg csak nézni akarod a vadat, hát azt csinálod. Nem dirigál senki, te bírálsz, te döntesz.  Kíváncsi lennék, hogy viselnél el egy erőszakos kísérőt akinek csak az a lényeg, hogy "lőjél már végre egy qrva vadat, aztán húzz el innen". ;D

Hogy mit kapsz a munkádért, pénzedért?  Azt a megelégedést, hogy jól csinálod! Azt, hogy a nyúl, a róka, oda járnak a házadhoz, és szinte köszönnek ha meglátnak! Egyébként meg nagyon sokan becsülünk azért amit teszel a vadállomány érdekében!
Ja, azt biztosan tudod, hogy senki sem lehet próféta a saját ...vadászterületén!  ;)

Vadászüdvözlettel: Attila

Lajos nagyon jól megfogalmazza a mezőgazdászok és erdőgazdálkodók problémáját !

:OKO

Majd ha lesz új vadászati törvény, akkor lehet majd agyalni mindenkinek a következő 20 éven, és lehet mindenkinek mérlegelni, miért mit kap, kinek mi éri meg. Tagság vagy tagság nélküli lét.
A gazdák is majd akkor mérik fel, hogy mik  a lehetőségeik.
Nem kevés barátság megy tönkre, és nem kevés "anyázás" lesz, az biztos. Előre látom  :viv
Reméljük a legjobbakat.

Egy biztos: amíg nincs törvény, addig nincs miről beszélni.

Az a baj,hogy nagyon sokfelé már megy a szervezkedés!

Ha már a jövőről beszélgetünk.

Agyalni már most is lehet, sőt kell is! Nagyon sok a változás, és úgy tűnik, igen kevés az ami kedvező lesz!
Több helytől hallani, hogy a földtulajdonosok, főleg akiknek nagyobb földterületük van a vadászatot be akarják vinni a vállalkozásukba, és azon belül bérvadászattal akarják megoldani a vadásztatást! Felénk, több társaság területén is, ez a legújabb terv!  :fejv

De a legkeményebb:
A minap kaptunk egy Alapszabály tervezetet a kamarától. A tervezetet belinkelni nem tudom, de  ugyan az mint az alábbi.

"2013. évi V törvény
IX. cím Az egyesület megszűnése
3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]
(1)13 Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra."

 ::) ::) ::) :o :o :o
 Nem tudom elképzelni, hogy egy társaság vagyonát így kelljen elosztogatni.
Elgondolkodtató, hogy mi lesz azokkal a társaságokkal akik alól kihúzzák a területet? Csinálnak egy bérkilövőt, és elvadásszák a saját vagyonukat?
Mielőtt bárki azt gondolná, hogy akkor most gyorsan meg kell szünni, és elosztani a vagyont, az már elkésett. Ez 2014 márciusától érvényben van!

Mondhatni mindenhol.
Na majd a területek újraosztása fog odavágni a vadnak nem a pocokméreg. Elintézzük mi ezt majd szépen vadászok. Telnek majd a hűtőládák. Itt már úgyse mi vadászunk jövőre felkiáltással.  
Ne így legyen, de erős a gyanúm.

Vadászok ? Nem Politikusok ? 

Nem kell bérkilövőt csinálni, automatikusan azzá válik, ha nincs alatta terület.
Az egyesület egyesület marad attól, hogy esetleg nincs haszonbérelhető területe.
Valóban az a legcélszerűbb ilyen esetben, hogy eladják a piacképes vagyontárgyakat, elvadásszák az árát, majd a végén szűnnek meg.
Hibernálni nincs sok értelme, 15-20 év távlatában felesleges gondolkodni.

Ez még csak hagyján...vannak ettől sokkal durvább megvalósítható elképzelések,nagyon sok helyen 5-6 fő fog vadászni 3000 ha-on!

Ez nem lesz,mert már most is sok van. Csak a környéken tudok 4-et ahol 3-4 ember vadászik 4000 ha-on.

Úgy hallottam ( a kocsmába  :Q ) , hogy a hivatal fog rajzolni. A mai napig vannak területi viták, ami 10 éve nem kerültek napirendre. Ez most megszűnik. Hivatal rajzol, punktum. Aztán, hogy kinek fog kedvezni, az már más kérdés. Állami erdők mennek vissza az erdészetekhez.

Az összefüggők esetében ez lehetséges. A szigetszerűekkel mit tudnak kezdeni?

Nagyvadasban 1000 hektárt nem tud megvadászni egy ember.
100-200 hektár között van az a terület, ami reálisan kézben tartható.

A kis elszigetelt darabok mararadnak " idegenbe" .

Azért most is van olyan, ahol " tagság" meglövi azt a 6-8 érmes bikát, tart 2 disznóhajtást. A többit meg intézze a hivatásos.

Nem emlékszem rá,hogy lettek volna ilyen félelmeik. :Q Testközelből tudom,hogy az egyik ilyen területen 3 fő vadászik, illetve szezonban a privát vendégeik. :Vvon Vegyesvadas terület,szuper adottságokkal,2 földtulajdonosé a terület és az "intézőjük" a harmadik vadász.Szerintem sok ilyen van országszerte.

Az itteni társaságnál is az a helyzet, hogy 3-4 ember vadászik, abból is 1-2 csak szórón, a vadkárra b@sznak rá, 2x kellett volna már megjelenniük a tárgyaláson (a vadkárszakértő 540e Ft-ot állapított meg-->ez kb 25-30 Ha kukorica, az idén több, mint 100 Ha lesz csak a főnökömnek) , egyszer sem jöttek el, amikor meg lest akartam tőlük bérelni, akkor meg nem adnak, mert a főnököm meri őket basztatni a vadkár miatt.
Nagyon remélem, hogy 2017-ben lehet majd ezekkel valamit kezdeni, mert a főnöknek is meg a földek más tulajdonosainak is már a tökük tele van ezekkel a semmirekellőkkel. Még egy darab süldőt sem adnak kompetenciába.

2017-től sokkal több ilyen lesz.

Nem tudom, mennyi ilyen van, de ez nem egészséges folyamat.
A vadászat valahol felelősség is, a kiűzött medvék, farkasok pótlása.
Nem csak abból áll, hogy szórakozunk, hanem létszámbeállításból és szelekcióból. Lehetőleg pozitív szelekcióból, és nem abból, hogy a javát kiszedjük, a hitványa meg szaporodik.
1000 hektár/sportvadász esetén ez nem működik, legalábbis nagyvadason nem.

Ne légy naív Lajos.  Sajnos ez egyre jobban így működik. A " grófok" vadásznak, mi meg majd megnézzük a Nimródba milyen szép bikákat lőttek.  A kis pénzünkből meg elmegyünk egy erdészetekhez és lövünk egy tehenet. Vagy gerófok leszünk, de erre többségünknek kicsi az esélye.

Szerinted érdekli őket?

Egy nógrádi barátom panaszkodott,hogy a márciusi közgyűlésen Alapszabályt módosítottak,miszerint 2017-től csak az lehet tag,akinek min. 100 ha saját tulajdona van.("Könnyítésnek" megszavazták,hogy családon belül -egy generációval lejjebb vagy feljebb- is elég,ha van)
Grófosodás érdekében lehet kezdeni földet vásárolni...ott,ahol a 0 AK-s nádasnak és 1,5 AK-s gyepnek félmilláért mérik hektárját... :fejv

Kiket?

A jelenlegi "nagyurakat" és azokat, akiket a regnáló hatalom "nagyurrá" kíván tenni.

Nem vagyok biztos benne, hogy az erdészeti területeket nem pályáztatják meg. Nagy erdőtömbök, jó nagyvadállomány. Túlságosan csábító falat. Lesz itt pofáraesés egynémely erdészeknek akik most a "sportvadászokat" ostorozzák a "rossz gazdálkodás" miatt.

A vadásztársaság önálló szervezeti egység, tehát szuverén joga házhoz menni a lófaszért... ;D
Ha ez így működne, az ország teljes termőföldterületének a vadászok tulajdonában kellene lennie.
Mindig lesz vadász, akinek nincs földje, mindig lesz földtulajdonos, akit nem érdekel a vadászat.
Meg kell teremteni az összhangot a kettő között.
Nem parancsszóval, hanem párbeszéd és ezer kompromisszum árán.

Előbb el tudom képzelni az erdészetek privatizációját.
Most összerántanak mindent, aztán egybe megveszik majd.

A 3-5 fős társaságokat.

Előbb?
Az erdészeti terültek bérbeadása már most is működik...

A ZRT-k teljes egészére gondolsz, erdő és vadgazdálkodásostul?

Megyek,veszek. :rohog Itt az 1 millió / hektár mindegy mi csak talaj legyen alatta árképzés működik. Pár éve még én is tudtam venni,akkor 3-400 ezer forintért adtak 1 hektárt a homokon. Most van aki elkérné az 1 400 000 Ft-ot, ugyanott... :fejv  (A fiatalgazda pályázat is ludas a dologban,mert olyanok is belefogtak,akiknek semmijük nem volt előtte ( végül is nekik lett kiírva,csak reálisan nem így működik  :Q) ,így a földéhségüket ki kellene elégíteni. Aki meg elad,az ezekhez állítja be az árakat.)

Nem azt mondtam,hogy 5-6 ember tulajdona fedi le a 3000 ha-os vadászterületet.Viszont 1/3-dal már bármit kezdeményezhetnek,kihasználva,hogy Földtulajdonosi Gyűlésen saját jogon,vagy gyűjtött meghatalmazással,annak arányában történik a szavazat.A jegyző pedig -a tőle elvárható diplomatikussággal- az általa képviselt 50-60 %-kal oda szavaz,ahová a többség...és már megint az erősebb kutya effektusnál tartunk!
 

Cakli-pakli.

A zrt-től most is bérelhetsz területet, csak hát kinek milyen áron!

Lesz földtulajdonosi gyűlés ?     :Vvon

Idén még volt,meg tán' még jövőre...ezt használták ki az "Urak"....

Eb nem kizárólag vadászati jogról (vagyis inkább bérvadászati szerződésről) beszélt, hanem a ZRT komplett eladásáról.
Szerintem ez nem fog bekövetkezni.
Kísérletezésre túlságosan nagy érték. Akkor ér sokat, ha folyamatosan mögötte van egy állami erdőterület.
Amíg ott van a kockázat, hogy egy esetleges gengszterváltás négyévente kiveheti mögüle a kezelt erdőterületet, addig ebbe teljesen felesleges súlyos tízmilliárdokat beleölni.
Vannak ennél gyorsabban és biztonságosabban megtérülő, kevésbé reflektorfényben lévő bulik is.

A világon csak 3 fontos dolog van. Föld, víz, levegő.
Vannak olyan emberek akiknek teljesen mindegy mi mibe kerül.

Az erdészeteknek ebből egyik sincs.
Bizonyos erdőterületek felett van KEZELŐI joguk. Addig, amíg a tulajdonos (Magyar Állam) úgy akarja.

Nagyon nem szeretném és gondolom mások sem, hogy ezt az ERDŐ állami vagyont ami Magyar Ország területének 20%-nak a fele azaz (930 000 Ha) mert a másik fele  magánkézben van kiprivatizálnák vagy kiadnák akár magánkézbe erdőgazdálkodásra!!!

http://index.hu/gazdasag/2015/06/24/meggyes/
Úgy látszik lesz meggyed Hansi!

Máshol is ilyen aszály van? A kukorica úgy felsült,hogy a disznókat Erzsébet táborba küldjük, a Balcsihoz,hogy legyenek víz mellett,meg ehessenek is valamit...Az alma nem megérik,hanem megsül a fán. Ilyen még nem volt.

Én olyat tapasztaltam a sárgabarack fácskámon, mint még soha.
Idén 3x hajtott. Rendesen tavasszal, aztán májusban szintén, és a legnagyobbat egy hónapja kezdte, most olyan 30 centis hajtásnál tart. Csak az ágvégi csúcsrügyek hajtottak ki többször, virág nem volt, és oldalra sem hajtott a friss levelek hónaljából. A többi levél megvan, nem száradt le, nem fagyott el.
5 éves a fa, ez nem tudom, hogy számít-e?
Kétféle barack van beleoltva, de mind a kettő ugyanezt produkálta.

Valakinek van hasonló tapasztalata?

A Duna meg a Tisza között megsült a kukorica.
Csongrádban már valamivel biztatóbb a helyzet, Békésben kifejezetten szépek a tengeri táblák.
Szolnok megyében aránylag kevés a kukorica, napraforgó van mindenfele. Utóbbival már nem lesz gond sehol, a békési kukoricákkal sem, mert jól termékenyült, aránylag kiteltek a szemek, már csak az a kérdés, mennyivel lesznek 80 mázsa felett.
Zalában vegyes a kép. A mély fekvésű területeken vannak szép kukoricák, a homokosabb részeken alacsony termés lesz. A magasabb fekvésű, de kötöttebb talajokon lehet egy jó közepes termés, ha időben elvetették.
Ez az, amit láttam.
Amit csak hallottam, hogy Somogyban és Tolnában elég nagy a baj.
 

"A Duna meg a Tisza között megsült a kukorica."

Bácsban a homokosabb területeken ismét kisült a kukorica (nem is oda való lenne), a kötöttebb talajokon, erős közepes lesz, de sül.
Békésben szerintem sem lesz gond, Csongrád meg a kettő között.

 :WA

Ja öt napja volt a falunk egyik felén egy akkora zuhé, hogy folyt mindenütt a víz, na azóta már ott is sivatag van, a homokkal misungolni lehetne.

 :Emel

Hevest,Borsodot,Szabolcsot láttam. Reménytelen a kukorica. Néhány gazda jó fajta választással nyert pár hektáron,de a zömének annyi. Sajnos édesapáméké is közte. Az almával meg az a helyzet,hogy nem válogatnak a kereskedők mert nincs miből...Mai beszélgetésem egy kereskedővel:- Rettenetes csúnya a korai almánk.- Máshol is. Mikor mehetek érte??

Lajos, majd a mázsa megmondja. Homokos laza részeken nálunk is megsült már hetekkel ezelőtt (Dél-Békés). Nálam a napokban egyenlőre csak a forgóban sült meg Phileaxx, beljebb még zöld, a DKC 4014 még tartja magát, kérdéses, hogy meddig. Az a 80 mázsa nagyon jó lenne.

Én sem tudok mást mondani.
http://m.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20150814-elkeserito-az-idea-almatermes-500-tonna-alma.html

Vigasztaljon a tudat, hogy a szilvapálinkafák viszont bőséges termést adtak...  :PP

Ha volna vagy 10 hektár vigasztalna. :Q

Annyi hpt megint... :o

Ha az összes hivatalunk komolyan venné önmagát akkor a parlagfű elleni harcot a napraforgó termesztés betiltásával kellene kezdeni. Minden tábla brutál fertőzött -itt legalábbis. Máshol is gond van vele tudom. Aki tudja a megoldást szóljon...

Géczy Gábornak van erre egy elmélete.

Kőkeményen kéne büntetni, főleg a nagyokat. Itt nem arra gondolok, hogy ahol áll még a szotyi, de múlt héten gombászásból hazafelé át kellett sétálnunk egy 8-10 hektáros parlagfűtáblán... Búzatarló volt előtte, most térdig parlagfű. Menyasszonyom allergiás...Pedig az ott gazdálkodónak azt hiszem minden eszköze megvan.

Bátya!
Örülj hagy legalább a parlagfű nől, kint a határba senkit nem zavar.
Nálunk olyan szinten vegyszereznek, hogy több száz hektáron nem látsz semmi zöldet.
Juniusba hemzseg a nyul, aztán szeptemberre mind megdöglik a csupasz tarlón.
Amíg zöld a határ, felénk rengeteg a fürj, tarlóhántás után mind eltűnik.
Mióta megszünteték a lucerna csíkokat, őszre úgy nézünk ki mintha ciánoztak volna.

Nálunk, ha lenne néhány gazda, aki így meghagyja a tarlót, térdenállva csókolgatnám a kezét.
 :Emel

Asszem, beszélnem kell néhány gazdával és Sakaccal... :Q

Nem zavar??? Hogy a pollenfelhőktől hányan fulladoznak ki tudja?!
De tegnap ráadásul az év legjobb mozgását fogtuk ki a töltésen...nem is volt gond addig, míg a hátam mögött mocorgó konda elé nem köhögtem,aztán vagy 15 perc múlva,tüsszentettem. Két zsebkendő dugót applikáltam az orrlyukaimba...az volt ám a móka...aztán 2 óra utánkeresés...mire hazaértem levájtam a bőrömet.

Persze, minden éremnek kéz oldala van. Én mondjuk meg is ehetném, pedig papíron allergiás vagyok. Viszont aki nem csak papíron, annak igen kellemetlen lehet.
Eszi a nyúl a parlagfüvet? Mert akkor erre szép kövérek lesznek :)

Bátya ezt adast be magadnak a dokid majd tudja és 5 hét tünetmentesség garantált már a beadást követő naptól ! DIPROHOS ampulla ! Nekem tavasz végén nyár elején a füvek és a kalászosok virágzásakor vannak gondok , most nem volt ennek a szernek köszönhetően ! :WA

Az allergia tényleges okát kellene megtalálni.
Csak hát ez lényegesen több észt igényel, mint kiadni a teljesíthetetlen parancsot, hogy legyen parlagfűmentes az ország. Meg az sem kizárt, hogy kemény gazdasági érdekeket sért.
Azt nekem ne mondja senki, hogy normális dolog az, hogy egy természetes anyag természetellenes reakciót vált ki egy másik élőlényből. Ha ez így van, ott nem a parlagfűvel, hanem velünk, vélhetően az életmódunkkal van nagy baj.

Vannak növénykultúrák, amelyekből bizonyos időjárási viszonyok mellett, vegyszeres gyomirtással a legnagyobb hozzáértés mellett sem lehet tökéletesen kiirtani a parlagfüvet. Ilyen a szója, ilyen a szotyi is. Ha mindehhez társul még némi gazdálkodói hozzá nem értés is, akkor ki tudnak alakulni cudar viszonyok.
A parlagfű kemény játékos egyébként, nagyon sok magot szór, amik képesek évtizedeken át elfeküdni a földben és kirobbannak bármikor, ha a feltételek kedvezőek. Semmi más nem kell neki, mint nyers föld. Csak figyeljétek meg, akár egy réten is képes felnőni, egy vakondtúrás közepén. Ha megbolygatod a földet bármelyik városban és nem nyúlsz hozzá egy darabig, az kefe sűrűn tele lesz parlagfűvel.  
Tehát azt elvárni, hogy az ország parlagfű mentes legyen, teljes naivitás.  

Igazad van, teljesen parlagfű mentes sosem lesz, meg vannak a problémás kultúrák, de ahol már lekerült a kultúra, ott nem kéne nyolc-tíz hektáron hagyni, hogy elszórja a parlagfű a sok ellenálló magját.
Szóval odafigyeléssel azért lehetne javítani. Hogy ez mennyit segítene az allergiásokon, azt nem tudom...
 :Emel

Nagyon egyszerű. Kinyírjuk az immunrendszerünket aztán sírunk mint a fürdőskurva, hogy nem bírjuk a világot...
Nézd meg a reklámokat. Minden tisztítószer "elpusztítja a baktériumok 99,9%-át...". Ez persze duma, de tény, hogy minél sterilebb környezetet próbálunk meg létrehozni, annál készületlenebbül éri a szervezetünket a valóság...


Ez azért nem így van. Sok védekezőmechanizmus alapul ezen.

 :OKO :OKO :OKO :OKO

Kedves Lajos!
Maximálisan egyet értünk!  :Emel
Én attól is ideges vagyok, mikor az út mentén benzinmotoros "kaszával" vágják a füvet, amin pár kecske meghízna! A parlagföldeken meg birkát lehetne tartani! Persze a cél nem ez, hanem a minél több "panellakó" akikkel meg lehet etetni a hamburgert, megitatni a kólát!  :NON

Anno, egy erősen hiperpigmentált adácsi katonatársam, Lucien azt mondta:

- Az emberiség el fog korcsosulni, mert naponta fürdik!

Akkor persze kiröhögtük, meg meg is fürdettük, mert már néha erősen illatozott, de igazából nem mondott hülyeséget.

Nem azt mondom, hogy nem kell tisztálkodni naponta, hanem lehetőleg tartózkodni kell azoktól a kémiai szerektől, amik elpusztítják a bőrfelületen élő baktériumflóra akárhány százalékát is. Tényleg a saját immunrendszerünk ellen dolgozunk, ha ilyen szereket használunk. Nem biztos, hogy be kell dőlni a reklámoknak, meg jó, ha kinyírjuk a baktériumokat a testünkön/ben.

Szerintem!

 :Emel

"Mióta fürdőszobát kaptunk a tanácstól, se íze, se bűze a p.nának!"  :rohog

Bizonyára a gabonatarlóra gondolsz, ott manapság alapvető érdeke a szántóvetőnek a mielőbbi talajmunka.
Még csak nem is elsősorban a parlagfű és a várható bírság miatt, hanem a nedvességmegőrzés végett.

Az egy másik nézőpontja a dolognak, hogy amióta a gabonák kémiai gyomirtása teret nyert és a mielőbbi tarlóhántást erőlteti a gazdák többsége, éhen hal egy sereg apróvad és eltűnt pl. a tarlóvirág, ami úgy 50 éve még a méhek fő nyári legelője volt.   

Agrármérnökök, szakemberek!
15. perctől mesél az autógumiban termesztett krumpliról. Lehetséges ez?

https://www.youtube.com/watch?v=DBD4BFqSCUA (https://www.youtube.com/watch?v=DBD4BFqSCUA)

Vélhetően ez is egy mozaikja a képnek. Aztán bent lehet az is, hogy orrba-szájba fertőtlenítünk. A gyerek elesik, leveri a térdéről a mázt, anyuka rohan a gyógyszertárba az életmentő kenőcsért.
Elvágja a kezét - tetanusz elleni védőoltás. Megfázik, belázasodik, nyomják neki marékszám az antibiotikumot. Biztos, hogy sok ismeretlenes egyenlet, de ha nem járnak a végére a hozzáértők, tarlóhántással meg kaszálással nem fog megszűnni.

Ugyan Lajos, miért járnának utána?
Az egészséges ember nem üzlet sem a nyugdíjpénztárnak, sem a gyógyszergyáraknak.
Nagy divat baszogatni a dohányosokat, hogy fujj, tönkreteszi az egészségét a többiek adójából meg gyógykezelik...ennyi erővel pellengérre lehetne állítani mindenkit aki bolti felvágottat eszik. :NON

Cserébe szétkufircolja a májat és a csontozatot. Sajnos 3 évig használtam. Az allergiának nem a fertőtlenítés a kiváltó oka ,sem a gyenge immunrendszer. Ettől függetlenül sok tétlen munkáskéz húzgálhatná a parlagfüvet a napraforgóból nap mint nap... Az apróvad élőhelyét sem ez fogja megoldani.

Na' nekem se lesz krumplim, éhen fogok halni!  :riii

Én inkább "unatkozó" immunrendszert mondanék.
Aminek a fertőtlenítés az oka.

Aztán esetleg ludasak lehetnek a különféle vegyszermaradékok, vegyszerszármazékok, amiket az élelmiszeripar nap-mint-nap belénk tol.
Ha tetszik, ha nem...

 :St én pl.  különféle daganatos betegségek fő kiváltóinak ezeket tartom. De ez csak az én hozzá nem értő véleményem.  :St

Igazából arra gondolok, hogy az ilyen szülők valószínűleg azt sem veszik észre, ha beteg a gyerek. Felnőtt korukra meg olyan nyavalyák jönnek ki rajtuk amelyeket pont ezekért kaptak.  Én sem vagyok híve sem a fertőtlenítgetéseknek, a gyógyszer szedéseknek, a vatta közötti nevelésnek, vallom, hogy bizonyos  mennyiségű "koszt" meg kell enni az ellenálló képesség kialakulásához, de ez meg a másik véglet. :)

Hetek óta kórházban van egy rokonom. Na nem ilyen életet élnek, teljesen normális család. Budapesten a Kálvin térnél laknak, tiszta rendes emberek. Pár hónapja rosszul lett, kezelték jobbra balra, de nem javult az állapota.  Végre egy orvos tüzetesen kivizsgálta és megállapította, hogy a mája tele van féreggel, amit 99%-os biztonsággal kutyától kapott el! Kb. tíz éve volt egy kutyájuk ami a nővel  aludt, nyalta-falta hiába ugattam velük, hogy a kutyának is megvan a helye a családban, de nem jó a szeretetet túlzásba vinni. Nekem is volt mindég, most is van kutyám, de csak akkor alhat majd velem, ha én a helyire fekszek, és akkor ehet velem egy "tálból" ha én is beleeszek az övébe! Most mondja a nagybátyám, hogy bár hallgattak volna rám, mert igen válságos a helyzet!

Én sem értek hozzá, de hasonlóan gondolom. Amik eddig felvetődtek az első parlagfüves hozzászólás óta- Balkóbátya ,,tollából"- azok szerintem mind-mind hozzájárulnak a romlásunkhoz. Elkényelmesedik a szervezet, mellé kap egy kis mérget innen-onnan, amik túl újak ahhoz, hogy alkalmazkodjunk hozzá, és kész. Amég tudsz dolgozni, addig megveszed a gyógyszert, aztán meg nyugdíjig már úgysem húzod. Tiszta biznisz. Kivétel persze mindig van....

Nemrégen olvastam egy tanulmányt az allergiáról, és igazából a stresszes életmódot is megjelölték mint az immunrendszer nagymértékű gyengítőjét!  Azt írta a szerző, hogy a stressz ma már kortól, nemtől, foglalkozástól független, és már a gyerekek is részesülnek belőle rendesen!  A kicsi gyerekeknél a szülők ingerültsége, idegessége, türelmetlensége is stresszt okoz. Hát elgondolkodtató.

Ez az egyik ok szerintem is. Csernobil hatásáról meg inkább el sem kezdem a véleményem hangoztatni. Szerintem sokkal rosszabb mint hinnénk. A tantestület kb. 70 %-a pajzsmirigybeteg. A többinek még nem derült ki.

Lehet, hogy a humorban lenne inkább a helye, mindenesetre megvinnyogtam. Gyors fejszámolás, szerintem ez olyan alulról egy millás önjáró szék.

https://www.youtube.com/watch?v=i37cBOedFvI

Nem kell ezért külországba menni, magyarba is van ilyen okos! Valaki kitalálta, hogy mivel belsőégésű motort tilos a Balatonon használni, aggregátról fogja táplálni a villanymotort a vitorlásán! Emlékszel Feri?  :Q
Állítólag e-mailt írt a vízi rendészetnek, állásfoglalást kért ez ügyben. Máig röhögnek rajta, vagy már nem él, mert egy hosszú sorozattal bele lőtték a vízbe, nem tudom.  :fejv

Nálunk a Velencei- tavon pár éve még használták.
Elektromotor- akkumulátor- agregátor.
 ;D
Van erre jogszabály?

Ha van közöttünk olyan, aki már nálam jobban beleásta magát az új AKG-ba és esetleg még haszonbérlettel kapcsolatban is tájékozottabb mint én,akkor keressen már meg privátban egy kérdés erejéig...

Holnap megindul a kukorica betakarítása a falu (ez a falu város.. :Q) melletti táblákon. 15-20 mázsa hektáronkénti átlaggal lehet számolni.

Az bizony elég karcsú, Tanár úr!
Nálunk én bízom az átlag 70-ben. A dombokat már leszedtük, ott inkább csak 60 körül volt, de a lapok most jönnek, amik azért jelentősen emelik az átlagot.

Ára nincs egyébként a várhatóan alacsony termés ellenére sem, 45-ért úgy kell eltukmálni.

Kedves fórumtársak!

Japán kistraktorok körüli hülyebogár zümmög a fejemben.  :Vvon  Az volna a kérdésem, hogy van-é valamelyikőtöknek, vagy tágabb családban/ rokonságban-é esetleg. A szubkompakt kategória érdekelne (15-16 Le körüli), minden pozitív és negatív tapasztalattal. Van-e standard gyengéjük, buktatójuk, lehet-e hinni a marketingdumának, hogy a kevés üzemóra (~5-600) miatt örök darabok, mint a nyomorúság, stb.

Köszönettel:

doki 

Szia!
Nekünk egy iseki 25 lovas van. Lassan 30 éves, nálunk 5 éve van, apósom nyúzza, a szó szoros értelmében. Most volt átvizsgáláson, gyakorlatilag semmi baja. A hozzá való eszközöket kell használni, nem az Mtz-hez valót...meg évente cseréljük az olajat és zsirozzuk. Nem vagyunk szerelők, ennyit csinálunk vele.
Mi most nézegetünk az iseki mellé egy nagyobbat. A szerelőnk azt mondta, hogy a kubota és a janmar a legbiztosabb működésű kistraki. A régiek is, meg az újak is.
Anno mi is majd egy fél évig jártunk mindenfelé, amíg ez meglett. Filóztunk új kínain is, de elvetettük a szerelők tanácsára.
Ha van még kérdésed-kérèsed irj v hívj.

Üdv.
Péter

Remek, köszi, Isekit nézegettem én is.. 

Ha megvetted, a beírónál leteheted, vigyázok rá, ígérem.  :Q :Q :Q

Mit akarsz vele csinálni és hol?

15 ló nagyjából elég egy 100-120 cm-es fűnyíróhoz, meg egy ugyanekkora talajmaróhoz, elhúz kb. 10 mázsa hasznos terhet, 3-5 mázsát megemel a hátulja, eltol egy méteres tolólapot hóban.
Szántani ne akarj vele.
Ha találsz egyforma kerekű típust, azt vedd meg. Négy azonos méretű kerék (kategóriájában) nagyon nagyot húz.
Ha kabin is kéne - egy traktornak nem vennék nyitott változatot a Rába 15 tapasztalatait összegezve - akkor nézd meg a kis MTZ-t. Újonnan is 3 körül van. Tapasztalatom ugyan csak a nagyobbal van (MTZ-82), de az pozitív. Olcsó, fillérekből, útszélen javítható. Nem egy emberbarát gép, de nem ülsz rajta éven át, napi 12 órát.

Fontos szempont a nyomtáv. Ha szőlőbe, gyümölcsösbe, netán csemeteápolásba kell, keskeny legyen, az viszont borulékony. A nyugdíjazott kisrába helyébe nemrég egy Carraro lépett. Ahogy elhoztuk, rögtön vettem hozzá egy széles gumit kifordított felnivel, így kerékcserével 100-145 cm között változtatható a szélessége. Tapasztalatról még korai beszámolni, 500 üzemórát ment csak, ez gyakorlatilag semmi. A kisrábával, meg a T4K-val az a baj, hogy ugyanaz a kardán hajtja a hátulját, meg a TLT-t. Magyarul, ha motorfordulatos eszközt üzemeltetsz, csak első hajtás van, komolyabb parton nem megy fel. Egyébként nagyon szerettem ezt a gépet, olcsó, igénytelen és megbízható.

2 hete vitte el egy kereskedő a Kft-nkből a Carraro TF 7400-at.Csak nem Hozzád került? Mondjuk mi adtuk hozzá a széles-, és a keskeny gumit is,felnire szerelve.

Fő célja a telek, kert karbantartása lenne, otthon is (ez optimista prognózis szerint is cca. max 3000 m2) nagyanyámnál is (ott azért az kertestől üti a hektárt, ha elfér a hegyen a szőlő között, akkor meg pláne), persze mindezt hobbiból, ami annyit tesz, hogy ha kap egy évben 20 üó-t, akkor, lehet hogy sokat mondok. Nagy(obb) traktor van a családban, de tudod, olyan ez, mint a stihlfűrész. Mindenkinek van, oszt a végén vettem egyet magamnak, hogy nagyanyámnak valaki vágja össze a fáját  :Q . Talajmaró, fűnyíró(ha elviszi, akár Y késes szárzúzó), meg ha nagyon nem bírok magammal, egy 1 fejes ágyeke lenne a munkaeszköz. Általában helyből van a legkevesebb, meg nagy pénzt nem szeretnék ölni bele, ezért nézegettem a kicsiket. Ha még adná Isten, utánfutóval is ráncigálható lenne (pl. B-s jogsival), az csak emelne a fényen.  ;D Ha nem, az se baj, szerintem ezek az első furgonba beférnek.

Ahogy a netes videókat nézegettem - Karácsonykor az összeset  :epl - ennél sem független a kardánkihajtás. Magyarán, mikor a polgár kinyomja a kuplungot, megáll a talajmaró is, amikor tolat, elindul szembe.

Az a Carraro....  :OKO

ui. Tudom, hogy a fenti célnak egy jobb karban levő rotakapa/fűnyíró is tökéletes alternatívája lenne, ezért kezdtem úgy az egészet, hogy ugye a hülyebogár...  :St

Ja, a "hol?" kimaradt: komoly hegy-völgy nem jön szembe, inkább sík terület.  :WA

A miénk új gép volt.

Erre a célra egy keveset használt TZ4K-t, vagy Rába 15-t vennék. Olcsó, igénytelen, és viszonylag jó alkatrészellátása van. Nem vagyok biztos abban, hogy ha egy 20 éves japán traktorban elrottyan valami, azt be tudod majd szerezni. A rotakapa, meg a fűnyíró szerintem nem alternatíva. Körülbelül a negyediket fogod kidobni, amikor a kisrába még mindig pöccre indul. Ezek még vasból vannak, nem bádogból. A miénk 1988-as gyártású, újonnan vettem, 2-3 alkalommal látta összesen szerelő. Talán kuplungot cseréltünk benne, meg a kormányműben törött el egyszer valami.
 

Mezőgazdákat kérdezem?
Mitől van az, hogy egész nap nyugodt a határ, aztán este kimegyek vadászi, sötétedés után körbe bekapcsolódik néhány millió lumen és elkezdenek dolgozni a gépek?
Pénteken és szombaton ez a tevékenység hatványozódik.

A gazdák rossz alvók és nem járnak se templomba se Tescoba  !     :Emel

Permetezni,vegyszerezni a méhek és a szél miatt csak este lehet. A többit meg mikor ráérünk. ;D

Láttál te már szőlősgazdát éjszaka, fejlámpával permetezni?
 :rohog

Ha apósom a főnök,akkor még a tökömre kötött lámpa fényénél kapálás sem kizárt.

Csak füvet nyírni. De nem volt fejlámpája, az asszony világított neki... :fejv

Én  hajnalban szoktam amíg tart a szélcsend és nincs perzselő meleg (nyáron).
Este vadászni szeretek...meg hajnalban is inkább.  ;D

A növénytermesztés idényjellegű.
Akkor elvégezni, amikor a talaj, az időjárás, engedi és amikor a növény élettana szerint a legideálisabb. Ilyenkor nincs szabadidő, csak munka van.
Sok olyan gazda is lehet, aki mellékállásban nyomja, ezért a főmunkahelyén letészi a lantot, aztán este meg hétvégén igyekszik helytállni a szántóföldön.
Novembertől februárig biztosan nincs ilyen nagy nyüzsi a határban.

A kommentek miatt tettem fel. Az a baj,hogy nem mi adjuk a piacon 500 Ftért az almát... Tőlünk 90-nél drágábban még nem vittek el almát. A bárókat a paraszttal sem kellene összekeverni. Mi tényleg ebből élünk.
http://m.origo.hu/gazdasag/20160426-gyumolcstermes.html

És, ha erőben egy kategóriával feljebb gondolkodik az ember?
Hasonló terepviszonyok, hasonló felhasználási kör szőlő és hegy nélkül. Főleg fűkaszálás, termény (esetleg vízszállítás dagonyába), ágaprító, talajmaró, de nem lenne elhanyagolható szempont az sem, hogy akkor már a kertet is elő tudjam vele készíteni, tehát ott már játszik például a szántás is.
B kategóriás jogsi van hozzá és az alkatrész ellátottság gondolatmenetével egyetértve a japánokat annyira nem néztem meg, bár a Kubotákról már olvastam jókat imitt-amott.
Ezekkel a paraméterekkel nem nagyon néztem körbe, de ami szemet szúrt a Zetor 3011, 5-800.000 Ft között elérhető. Vélemény?

Ha pl. a szántást elengedem és a RÁBA 15 – TZ4K méretű tengelyen gondolkodom akkor beszerzésben nyilván olcsóbb lenne a történet. 
Volna is a közelemben egy megkímélt TZ4K, de az Öreg amíg él nem adja el az tuti, pedig már nem nagyon használja.

Itt már dönteni kéne, hogy kis teljesítményű szántóföldi traktorról beszéljünk, vagy egy nagyobb teljesítményű kerti-szőlészetiről.

Utóbbiban a szlovén AGT (25-35 ló), vagy valamelyik kisebb Carraro.
Nézegettem anno az AGT-t én is, de kevésnek éreztem benne a vasat. A Carraro jóval vaskosabb cucc.
Szántóföldiben egy kisebb Zetor, vagy MTZ 550-552 illetve újabbak közül a 660-asok.

Kérdés, hogy mennyire fontos a fordulékonyság ill. a szélesség. A szélesség stabilizál domboldalakon, meg gödrös utakon, viszont szűk helyeken nehezebben tudsz mozogni vele. A kertiek egy része törzscsuklós, nagyon jó fordulékonysággal és némi gyakorlattal egytengelyes pótot szinte bárhova be tudsz vele tolni.

Biztosan jók a használt japánok, csak hát az alkatrész...

Szia Lajos.

Én a TZ-t akarom lecserélni valami combosabbra... dimben dombon kevés a 14 le talajmaróval, szárzúzóval, főleg, hogy csak az első tengely hajt. A régebbi Carraro, Ferrari, Goldoni kistrakik tetszenek 35-50 le kategóriában.
Szerinted szabad-e egy 20 éves ámde jó állapotú gépre 2 millát kiadni? Alkatrészt ezekhez lehet beszerezni?

 :Emel

Szervusz Lajos!

Köszönöm a tippeket, szerintem maradunk a kisebb kategória elvénél és akkor a szántás el van engedve, mert a szántással is szóba jöhető földterületek nagysága nem akkora terület, hogy ezért ennyivel nagyobb teljesítményű vas kelljen mint az 550-es. Így az MTZ 550 méretben már túlmutat azon, amire gondoltam, az AGT-k meg 2 millió Ft körül mozognak használtan, pedig szimpatikus, csak a költségvetésem kisebb.

Rába 15 volt a közelben, azt tudom, hogy méretéhez képest elég kompakt és nagyon pici a fordulóköre, ami az egyik fő, azaz a fűnyírói tevékenységnél biztos hálás. Igazából a hirdetésben szereplő képek alapján szűkítettem a  kört, mert kevés üzemórára kellene valami, amihez tényleg nem horror az alkatrész beszerzése. Úgy érzem akkor meg kell próbálnom beszélni a Kisöreggel, hátha meggondolta magát a TZ4K-val kapcsolatban.  :)
A Zetor 3011 szerinted nagyobb lehet, mint amit én keresnék?
 
Üdv.: p.pocok

Nem tudom, ahhoz keveset használtuk még őket, hogy hosszú távú megbízhatóságukról véleményt mondjak.
Carraro alkatrészben az Agrolánc szerintem elég jó, ami kellett eddig, azt aránylag gyorsan beszerezték. Ránézésre a Ferrari szinte dettó ugyanaz, mintha csak az emblémalovak száma volna más.

Villányban használnak pár pincészetben régebb óta ilyen gépeket, egy ottani használót kéne megkeresni, hogy mennyi üzemóránál nyúlik ki nagyon a gép.
Ha Villány messze van, rámész az Agrolánc honlapjára, van olyan menüpont, hogy referenciák. Ott egy elég hosszú névsor van típusra bontva, hogy hol, milyen típusú gép működik. Keres egy, a közeledben lévő pincészetet, aztán beszélgess el a traktorossal. A szőlészek biztosan hegyen használják. 

Az egy kétkerék hajtású, szántóföldi traktor.
 
 

Nem nekem címezted,de amint adódik a lehetőség,én veszek egy kis Belorust...320-ast. Van ződbe is... ;D

Azért előtte beszélj olyannal, aki egy ideje használja.
Pont a napokban mondta valamelyik közmunkás, hogy sok problémájuk van a váltójával.
Igaz, amit közmunkások használnak....

Az AGT-t is leamortizálják,sajnos. Nem mindenütt (sehol se) jut rá odafigyelő sofőr. Vettünk tavaly egy nagy 82-est. Darabos a váltója,de dolgozik szépen,pedig nálunk sem egygazdás. A Zetor Proximánkhoz képest faék,de amit várunk tőle,azt hozza.

Ezt mind komolyan gondoltam..
Szóval villányi vagyok, utánakérdezhetek a carraroknak, jár erre egy pár...
Utb nem jöhet szóba?
A mienk 20 éves, önindító volt eddig reparálva. Igaz nem is megy minden nap, nem is kényelmes, de igénytelen.

Ma búzapermetezésből vonultunk hazafelé, én vezettem a konvojt, utánam a permetezős traktor, a végén pedig a vízszállító. Hirtelen satuféket kellett nyomni a Niván, előttem a dűlőúton egy bíbiccsalád kóválygott, bíbicmama négy apró csibével. Egy kicsit színészkedett a mama, de a csibék csak nem akartak lemenni az útról, úgyhogy nekem kellett leterelgetnem őket, közbe a traktorosok el nem tudták képzelni, mi a fenéért szaladgálok az úton. Bíbicmama elrepült úgy kétszáz méterre, remélem utánunk csak összeszedte a gyerekeit, mert ahányan voltal annyifelé szaladtak.

 Feri!  :OKO  :Emel

http://www.szabadfold.hu/zoldfold/zajlik_mar_a_nyuzoproba_ (http://www.szabadfold.hu/zoldfold/zajlik_mar_a_nyuzoproba_)


Szurkolok neki, hogy sikerüljön.

:OKO Tetszik.

Erről jut eszembe, van valakinek régi DUTRA-ja? Az volt a TRAKTOR!  ;)

A rokonságban van két UE 28-as, tudnék érdekes dolgokat mesélni, az egyik csak alkatrésznek, de a másik napi használatban, van az igazság az, hogy kell azokat javítgatni rendesen, és az alkatrésszel is vannak gondok, a főtengely tavaly volt felköszörülve most jó, de olyan igazi foglalkoztatós gép mindig van valami vele. :Emel (Persze ha valaki csak hagyomány őrzésből tart egy ilyet és falunapkor előveszi akkor elmegy sokáig.)

A mezőgazdasági szakközépben az volt a kedvencünk. Mindenki azt akarta vezetni azon akart dolgozni - szerintem akkor jónak számított. Majdnem 40 éve !   :riii :riii :riii
Közben hoztak be vele egykorú vagy öregebb nyugati "leharcolt" traktorokat pl. Deutz hát azok is  :OKO csak akkor nem ismertük.     :Emel

Jó gép volt a maga korában.
Vonóerőben simán verte az 50-es MTZ-t, pedig jóval kisebb volt a motorteljesítménye.
Csak hát azóta eltelt néhány évtized.

Nekem sose volt, bár gondolkodtam a vásárlásán, de lebeszéltek. Azt mondták a hozzáértők, hogy nagyon gyenge rajta a szalagfék, az meg erdőn, dombon nem egy életbiztosítás.

http://totalcar.hu/tesztek/haszon/2016/07/06/renner_5044_bemutato/ (http://totalcar.hu/tesztek/haszon/2016/07/06/renner_5044_bemutato/)

Szívesen megnézném, tesztelném.
Tetszik a dutrás felépítés és az ebből eredő súlyeloszlás, a formás külcsín, a kezelőszervek egyszerűsége, a "virsli" gumik.
Aztán úgyis mindent az ára fog eldönteni. Véleményem szerint ez az 50 lovas változat 5-6 MFt-ig lehet versenyképes.

Az az ár a teteje kell,hogy legyen,mert pont abban a szegmensben uralkodik az mtz. Én is kiváncsi leszek.

Ha annyi lenne mint az MTZ, akkor nálam nem lenne kérdés.  :OKO

Nem az MTZ alternatívája.
Ez kerti traktor. Szőlőbe, gyümölcsösbe, kertészetbe, erdészeti csemeteápolásba, kommunális célokra.
Az MTZ meg szántóföldre és közútra.
1800 kilóval nem lehet sem érdemi talajmunkát végezni, sem komolyabb pótkocsit vontatni.
Nem azt akarom mondni, hogy nem lesz jó gép, kifejezetten tetszik a srác mezőgazdasági gépekről vallott filozófiája, csupán azt, hogy arra kell használni, amire való.

Két haláleset három héten belül. Mindkét áldozat kollégám volt.

http://www.kanizsaujsag.hu/hirek/32103/halalos-traktorbaleset-gelsen/

http://www.hirekma.hu/hir/2012542/traktorbaleset-gelsen-nem-tudtak-ujraeleszteni-a-ferfit.html

Szóval nem véletlen az, hogy amikor traktoros kérdés merül fel itt a Fórumon, az az első kérdésem az, hogy milyenek a terepviszonyok. Dombon, hegyen az autó sem játék, a traktor meg pláne nem.