Erdojaro (Molnár Attila)
|
|
« Új üzenet #375 Dátum: 2015. április 28. - 21:16:47 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
A Vadászat olyan mint a NŐ! Minél több időt töltesz vele, annál jobban rájössz, hogy nem tudsz róla semmit!
|
|
|
Sanyooo
Vendég
|
|
« Új üzenet #376 Dátum: 2015. április 29. - 14:41:29 » |
|
"S mivel rendelkezett egy kis írói vénával is" Gratulálok a cikkírónak! Sz. Zs. a legnagyobb magyar vadászíró! Szerintem.
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Wipe
|
|
« Új üzenet #377 Dátum: 2015. December 10. - 11:53:22 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
A földet nem a szüleinktől örököltük, hanem az unokáinktól kaptuk kölcsön!
|
|
|
forester73
Vendég
|
|
« Új üzenet #378 Dátum: 2015. December 10. - 17:42:16 » |
|
Ha lesarkosítom a dolgot az Ő könyvei indítottak el a vadászat rögös útján !
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
dobbasszus
|
|
« Új üzenet #379 Dátum: 2015. December 11. - 06:55:23 » |
|
Ha lesarkosítom a dolgot az Ő könyvei indítottak el a vadászat rögös útján ! Nem vagy egyedül. Bezzeg mikor kötelező volt, nem akartam olvasni. Most meg nem is tudom hányadik alkalommal, de a Zsellérek-et olvasom.
|
|
|
Naplózva
|
,,Körülállják valamennyien, mustrálják, dícsérik, gyászolják. Mert gyász ez, bár vidám gyász. Győzelmesen örvendenek rajta, mert öröm is egyben. De valami furcsa szomorkás öröm. Szép. Akár hiszik, akár nem: szeretet.,, Zs.F.
|
|
|
Boar
Adminisztrátor
Vadász
Nem elérhető
Hozzászólások: 16606
|
|
« Új üzenet #380 Dátum: 2015. December 11. - 09:15:36 » |
|
Ha lesarkosítom a dolgot az Ő könyvei indítottak el a vadászat rögös útján ! Valahogy még ezt is elnézzük neki...
|
|
|
Naplózva
|
Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, ez már Európa?
|
|
|
schpeter
|
|
« Új üzenet #381 Dátum: 2016. Január 24. - 10:11:41 » |
|
118 éve született gr. Széchenyi Zsigmond. Tegnap elfelejtettük...
|
|
|
Naplózva
|
"Azt mondják, az igazi vadásznak nagyobb és jobb szíve van, mint annak az embernek, akinek a vad csak hús, az erdő csak fa, a mező csak széna, és az erdőn-mezőn való bolyongás egyszerűen: naplopás.” (F. I.)
|
|
|
Lorka
|
|
« Új üzenet #382 Dátum: 2016. Május 15. - 12:19:11 » |
|
Valaki meg tudná mondani, hogy Maderspach Viktor milyen tìpusú Mannlichter-Schönauert használt? A kaliberében sem vagyok bizonyos de valmi 7mm.... talán.
|
|
|
Naplózva
|
Nem az a lényeg, hogy mire vadászik az ember hanem hogy kivel.
|
|
|
vegeza
|
|
« Új üzenet #383 Dátum: 2016. Május 15. - 13:26:16 » |
|
Valaki meg tudná mondani, hogy Maderspach Viktor milyen tìpusú Mannlichter-Schönauert használt? A kaliberében sem vagyok bizonyos de valmi 7mm.... talán. http://mek.oszk.hu/10500/10500/10500.htmhttp://mek.oszk.hu/10500/10500/10500.htmEzeket próbáld tanulmányozni.
|
|
|
Naplózva
|
"Sors bona, nihil aliud" Az optimista angolul tanul, a pesszimista héberül..... A realista meg lőni!
|
|
|
Lorka
|
|
« Új üzenet #384 Dátum: 2016. Május 15. - 13:55:55 » |
|
Na, jól időzìtettem... kb az amit meg nem olvastam el. Pont most olvasom a Páreng-Retyezátot...
Romániában voltam nemrég, az Oláhok vérnyomán....-t olvastam előtte. Volt alaphangulat rendesen. Főleg ahogy ércelődtek...
|
|
|
Naplózva
|
Nem az a lényeg, hogy mire vadászik az ember hanem hogy kivel.
|
|
|
Sanyooo
Vendég
|
|
« Új üzenet #385 Dátum: 2018. Január 04. - 20:24:35 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Horrido
Globális moderátor
Vadász
Nem elérhető
Hozzászólások: 7953
Generalbakter
|
|
« Új üzenet #386 Dátum: 2018. November 12. - 13:26:28 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
A jó vasutasnak még a hetedik szomszédja is hülye...
|
|
|
Erdojaro (Molnár Attila)
|
|
« Új üzenet #387 Dátum: 2019. Március 31. - 21:19:29 » |
|
Érdekesség: (részlet az ajkai Fekete István Irodalmi Társaság 2018. novemberi elnökségi ülésének jegyzőkönyvéből - forrás: zsellerek.hu) "...levelet kaptam ifj. Fekete Istvántól, melyben a könyvvel kapcsolatos leírásokat szeretné helyesbíteni, hogy végre mindenki tisztán lássa, mi is történt valójában. Az elnök felolvassa a kapott levél ide vonatkozó részeit:
A sas-hegyi lakás „kibombázásának” igaz története:
Rajnai Gábor színművész, Édesapám által írt Dr. Kovács István című filmben jelentős szerepet játszott és a felvételek alatt nagyon megkedvelték egymást. A színművész elmondta Édesapámnak, hogy a villája alsó lakása üres – vagy elhagyott - , mert az előző lakó Thalmajer Alfréd, a Nemzeti Bank vezérigazgatója vidékre távozott és bejelentette, hogy a jövőben nem tartanak igényt a lakásra. Budapesten nagy lakáshiány volt a háború utáni években. Rajnaiék attól féltek, hogy a megüresedett lakásról tudomást szereznek a kommunisták és valami párthű „káder” kiigényli azt. Ezért elvitte Édesapámat, hogy megmutassa neki a közel 400 m2-es ( teraszos, hétszobás, három mellékhelyiséges ) luxus lakást. Édesapámnak érthetően nagyon tetszett a lakás, és a több holdas kerttel, öreg fákkal, bokrokkal körülvett villa is. Mikor hazajött látogatásából elmondta a Tárogató úti villa kényelmét, környezetének szépségeit, de mi Anyámmal nem akartuk otthagyni a sas-hegyi szép lakásunkat, a csodálatos kilátást a városra. De Édesapám egy-két napon belül meggyőzte Anyámat, hogy a Tárogató úti lakásnak sok előnye van. Főként télen a túlzsúfolt és akadozó közlekedés miatt, mikor csomagokat cipelt valaki, nem volt könnyű felkapaszkodni sas-hegyi lakásunkhoz. A másik oka a közlekedés mellett a Tárogató úti lakásba költözésünknek, hogy: - Ott Édesapámnak külön dolgozószobája volt, Anyámnak, Nővéremnek és nekem külön szobánk, aztán vendégszoba, cselédszoba stb. Anyám, amikor megkérdezték tőle, miért hagytuk ott a szép sas-hegyi lakásunkat, melynek mi voltunk az első lakói, mindig azt mondta: - Mert kibombáztak bennünket! Ebből annyi igaz, hogy – 1944. november valamelyik utolsó napján bombatámadás érte a Sas-hegynek azt a részét, ahol a Miasszonyunk utca 8 számú villa állt. Az egyik nagy bomba a villától 40-50 méterre vágódott le. Kidöntötte a kerítés egy részét, fél tucat vastag fát derékba tört, az ebédlőnk ablakát rámástól kifújta… A bútorokat feldöntötte a légnyomás, a festményeket letépte a falról. Két vagy három nap múlva azonban az ebédlőnk teljesen renoválva lett. A lakás többi része semmi serülést nem szenvedett. Hát ez a „kibombázásunk” száz százalékig igaz története.
A Szent Ferenc kápolna igaz története:
1950 nyarán - ha jól emlékszem augusztusban - egyik kora délután édesapám a városból jött haza, éppen akkor, amikor a Szajkó utca (a mai szerb Antal utca) és Tárogató út sarkán lévő Szent Ferenc Rend Apácáinak rendházából kilakoltatták őket . A kommunistáknak párt iskolának kellett az épület. Az utcáról fél tucat apáca sírva nézte, amint az emeletről kidobálták kápolnájuk oltárát, padjait, gyóntatófülkéit és a különböző szentek szobrait. Édesapámat megdöbbentette és elszomorította az apácák jogfosztó kilakoltatása és kápolnájuk becstelen meggyalázása! Néhány percig elnézte ezt a barbárságot, majd azt mondta az apácáknak: - Várjanak kérem, rövidesen visszajövök! Otthon aztán nem kérdezte a véleményünket, hanem határozottan bejelentette hogy a nagy 400 m2 lakásokból a kápolna céljaira átadjuk a nagy 50 m2 ebédlőnket és még két szobát. (Az egyikben sekrestye volt, a másikban a kápolnát rendben tartó két apáca lakott.) Nem tagadom hogy édesapám váratlan és ijesztő bejelentését anyám harsányan, én halkan, nagyon elleneztük! Édesapám azonban nem változtatta meg határozatát. Tíz-tizenöt percig szótlanul hallgatta lebeszélési érveinket, majd azt mondta: - Elmegyek az apácákhoz és megbeszélem velük a részleteket. Az ajtóban összefutott Rajnai Gáborral, a villa tulajdonosával, akinek elmondta határozatát. A nagy színészt szemmel láthatóan megdöbbentette bejelentése és szinte könyörgött Édesapámnak, hogy: - „Ne csináljon meggondolatlan őrültséget!” „Emelthangú” lebeszélési szándékára lejött az emeletről Rajnai Gábor felesége és most már hárman győzködték Édesapámat, hogy milyen veszélyes következményekkel jár majd, ha a pártiskola szomszédságában, lakásának egy részét átadja a kilakoltatott apácáknak kápolna céljára. A harmadik győzködő Anyám volt. Az 1950-es évek elején már véres kommunista diktatúra volt hazánkban! A „reakciósokat” minden ok nélkül és jogellenes bírósági tárgyalás nélkül tízezer számra egyszerűen kilakoltatták Budapestről. Anyám és a Rajnai házaspár biztosak voltak abban, ha befogadjuk a kápolnát, mi is erre a sorsra jutunk. Tehát bennünket is kitelepítenek, mindenünket elveszítjük! Elvitathatatlan, - Anyámnak és Rajnaiéknak igazuk volt, amikor azt állították, hogy olyan mély istenhitét írásaiban gyakran megvalló, reakciósnak ítélt embernek, mint Fekete István „öngyilkosság” ujjat húzni a kommunista rendszerrel. Az Úristen vigyázott ránk és semmi bántódásunk nem lett, hogy ujjat húztunk a rendszerrel és közvetlenül a Pártiskola mellé befogadtuk a lakásunkba a Szent Ferenc rendi apácák kápolnáját. Ami 68 év múlva ma is ott van. Hát ez a kápolna igaz története. Ezért háborodott fel Pista hogy több dokumentumban nem így szerepel. Több helyen Rajnai felesége adta át a villát az apácáknak. Ebből a levélből egyértelműen kiderül, hogy ő hisztérikusan ellenezte ezt és Fekete István határozott, ellentmondást nem tűrő magatartása, fellépése tette lehetővé a villa átadását az apácáknak. Itt tehát két irodalomtörténeti tévedés vagy ferdítés -ahogy nevezzük- történt, az egyik a sas-hegyi lakás kibombázása, a másik pedig a kápolna átadása. Ezért ifjú Fekete István felhatalmazást adott arra, hogy az általa leírtakat felhasználhatjuk a történet hitelességének igazolására..."
|
|
|
Naplózva
|
A Vadászat olyan mint a NŐ! Minél több időt töltesz vele, annál jobban rájössz, hogy nem tudsz róla semmit!
|
|
|
táborilelkész
|
|
« Új üzenet #388 Dátum: 2019. Március 31. - 21:27:54 » |
|
Érdekesség: (részlet az ajkai Fekete István Irodalmi Társaság 2018. novemberi elnökségi ülésének jegyzőkönyvéből - forrás: zsellerek.hu) "...levelet kaptam ifj. Fekete Istvántól, melyben a könyvvel kapcsolatos leírásokat szeretné helyesbíteni, hogy végre mindenki tisztán lássa, mi is történt valójában. Az elnök felolvassa a kapott levél ide vonatkozó részeit:
A sas-hegyi lakás „kibombázásának” igaz története:
Rajnai Gábor színművész, Édesapám által írt Dr. Kovács István című filmben jelentős szerepet játszott és a felvételek alatt nagyon megkedvelték egymást. A színművész elmondta Édesapámnak, hogy a villája alsó lakása üres – vagy elhagyott - , mert az előző lakó Thalmajer Alfréd, a Nemzeti Bank vezérigazgatója vidékre távozott és bejelentette, hogy a jövőben nem tartanak igényt a lakásra. Budapesten nagy lakáshiány volt a háború utáni években. Rajnaiék attól féltek, hogy a megüresedett lakásról tudomást szereznek a kommunisták és valami párthű „káder” kiigényli azt. Ezért elvitte Édesapámat, hogy megmutassa neki a közel 400 m2-es ( teraszos, hétszobás, három mellékhelyiséges ) luxus lakást. Édesapámnak érthetően nagyon tetszett a lakás, és a több holdas kerttel, öreg fákkal, bokrokkal körülvett villa is. Mikor hazajött látogatásából elmondta a Tárogató úti villa kényelmét, környezetének szépségeit, de mi Anyámmal nem akartuk otthagyni a sas-hegyi szép lakásunkat, a csodálatos kilátást a városra. De Édesapám egy-két napon belül meggyőzte Anyámat, hogy a Tárogató úti lakásnak sok előnye van. Főként télen a túlzsúfolt és akadozó közlekedés miatt, mikor csomagokat cipelt valaki, nem volt könnyű felkapaszkodni sas-hegyi lakásunkhoz. A másik oka a közlekedés mellett a Tárogató úti lakásba költözésünknek, hogy: - Ott Édesapámnak külön dolgozószobája volt, Anyámnak, Nővéremnek és nekem külön szobánk, aztán vendégszoba, cselédszoba stb. Anyám, amikor megkérdezték tőle, miért hagytuk ott a szép sas-hegyi lakásunkat, melynek mi voltunk az első lakói, mindig azt mondta: - Mert kibombáztak bennünket! Ebből annyi igaz, hogy – 1944. november valamelyik utolsó napján bombatámadás érte a Sas-hegynek azt a részét, ahol a Miasszonyunk utca 8 számú villa állt. Az egyik nagy bomba a villától 40-50 méterre vágódott le. Kidöntötte a kerítés egy részét, fél tucat vastag fát derékba tört, az ebédlőnk ablakát rámástól kifújta… A bútorokat feldöntötte a légnyomás, a festményeket letépte a falról. Két vagy három nap múlva azonban az ebédlőnk teljesen renoválva lett. A lakás többi része semmi serülést nem szenvedett. Hát ez a „kibombázásunk” száz százalékig igaz története.
A Szent Ferenc kápolna igaz története:
1950 nyarán - ha jól emlékszem augusztusban - egyik kora délután édesapám a városból jött haza, éppen akkor, amikor a Szajkó utca (a mai szerb Antal utca) és Tárogató út sarkán lévő Szent Ferenc Rend Apácáinak rendházából kilakoltatták őket . A kommunistáknak párt iskolának kellett az épület. Az utcáról fél tucat apáca sírva nézte, amint az emeletről kidobálták kápolnájuk oltárát, padjait, gyóntatófülkéit és a különböző szentek szobrait. Édesapámat megdöbbentette és elszomorította az apácák jogfosztó kilakoltatása és kápolnájuk becstelen meggyalázása! Néhány percig elnézte ezt a barbárságot, majd azt mondta az apácáknak: - Várjanak kérem, rövidesen visszajövök! Otthon aztán nem kérdezte a véleményünket, hanem határozottan bejelentette hogy a nagy 400 m2 lakásokból a kápolna céljaira átadjuk a nagy 50 m2 ebédlőnket és még két szobát. (Az egyikben sekrestye volt, a másikban a kápolnát rendben tartó két apáca lakott.) Nem tagadom hogy édesapám váratlan és ijesztő bejelentését anyám harsányan, én halkan, nagyon elleneztük! Édesapám azonban nem változtatta meg határozatát. Tíz-tizenöt percig szótlanul hallgatta lebeszélési érveinket, majd azt mondta: - Elmegyek az apácákhoz és megbeszélem velük a részleteket. Az ajtóban összefutott Rajnai Gáborral, a villa tulajdonosával, akinek elmondta határozatát. A nagy színészt szemmel láthatóan megdöbbentette bejelentése és szinte könyörgött Édesapámnak, hogy: - „Ne csináljon meggondolatlan őrültséget!” „Emelthangú” lebeszélési szándékára lejött az emeletről Rajnai Gábor felesége és most már hárman győzködték Édesapámat, hogy milyen veszélyes következményekkel jár majd, ha a pártiskola szomszédságában, lakásának egy részét átadja a kilakoltatott apácáknak kápolna céljára. A harmadik győzködő Anyám volt. Az 1950-es évek elején már véres kommunista diktatúra volt hazánkban! A „reakciósokat” minden ok nélkül és jogellenes bírósági tárgyalás nélkül tízezer számra egyszerűen kilakoltatták Budapestről. Anyám és a Rajnai házaspár biztosak voltak abban, ha befogadjuk a kápolnát, mi is erre a sorsra jutunk. Tehát bennünket is kitelepítenek, mindenünket elveszítjük! Elvitathatatlan, - Anyámnak és Rajnaiéknak igazuk volt, amikor azt állították, hogy olyan mély istenhitét írásaiban gyakran megvalló, reakciósnak ítélt embernek, mint Fekete István „öngyilkosság” ujjat húzni a kommunista rendszerrel. Az Úristen vigyázott ránk és semmi bántódásunk nem lett, hogy ujjat húztunk a rendszerrel és közvetlenül a Pártiskola mellé befogadtuk a lakásunkba a Szent Ferenc rendi apácák kápolnáját. Ami 68 év múlva ma is ott van. Hát ez a kápolna igaz története. Ezért háborodott fel Pista hogy több dokumentumban nem így szerepel. Több helyen Rajnai felesége adta át a villát az apácáknak. Ebből a levélből egyértelműen kiderül, hogy ő hisztérikusan ellenezte ezt és Fekete István határozott, ellentmondást nem tűrő magatartása, fellépése tette lehetővé a villa átadását az apácáknak. Itt tehát két irodalomtörténeti tévedés vagy ferdítés -ahogy nevezzük- történt, az egyik a sas-hegyi lakás kibombázása, a másik pedig a kápolna átadása. Ezért ifjú Fekete István felhatalmazást adott arra, hogy az általa leírtakat felhasználhatjuk a történet hitelességének igazolására..."
Köszönöm szépen, hogy közzé tetted!
|
|
|
Naplózva
|
Engedd Uram,hogy tisztán lőjek, tisztán öljek és,ha nem lőnék tisztán, engedd Uram,hogy tisztán hibázzak.
|
|
|
Boar
Adminisztrátor
Vadász
Nem elérhető
Hozzászólások: 16606
|
|
« Új üzenet #389 Dátum: 2020. április 25. - 10:18:52 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
Lassan lépked a fűben a vak zenészek kara. Mondjátok emberek, ez már Európa?
|
|
|
|