Szia Gábor!
Megfordultam jópár helyen az országban olyan helyen is, ahol az őzből élnek.
Olyat még nem tapasztaltam, hogy a tarvad tervet full kimerítették volna...sőt.
Ettől függetlenül nem szaporodott túl az állomány.
Persze statisztikailag az országban minden úgy van ahogyan a hatóság azt gondolja, mert nekik minden vad terítéken van, aminek a krotáliája be van írva.
Ezért lehet azt mondani, hogy "kérem szépen a terveket emeltük a kilövések megtörténnek és mégis mennyi az őz, mert az emelt tervet is teljesítették."
Csakhát ez önámítás.
Szia wetzlar!
Már hogy is szaporodna túl! Van egy határ, mi fölé nem emelkedhet a létszám, de hát ezt Te is pontosan tudod, ha ilyen témából írsz szakdolgozatot! Kérdés, persze, hogy ez az elvi maximum mennyire felel meg a gazdálkodási céljainknak? Szerintem az őzzel akkor gazdálkodnánk jól, ha az állomány
potenciálisan lehetséges szaporulatát hasznosítanánk, nem pedig azt, ami ma látszik! A jelenlegi elejtési szint egy lényegesen kisebb törzsállománnyal is tartható lenne. Kisebb állománysűrűségnél nagyobb territóriumok alakulhatnának ki, ami az egyedek fejlettségén biztosan meglátszana. Ezzel javulhatna az állomány minősége, egyúttal a bevételek is nőnének, csökkenne a vadkár. Ha Erdorjáró számaival arányosítanám a társaságunknál elejtendő őzek számát, négyszeres hasznosítás jönne ki! Valljuk be, ez azért erősen elgondolkodtató és nagyjából lefedi az általam citált dán példát is! Akkor hogy is van ez? Tételezzük föl, hogy óvatosak vagyunk, és csak a dupláját hasznosítanánk a jelenlegi tervezettnek. Csak húsból 1M Ft bevétel többlet jelentkezne a mai árakon. Ha ezért cserébe megmenekül egy-két középkorú bika, vagy bak, már nyertünk! Megjegyzem, személyes véleményem szerint erdős területen ha minden őzet agyonlősz, ami a szemed elé kerül, akkor sem tudod kipusztítani. Persze ez szélsőséges ötlet, nem is ez a cél, de szerintem erősen át kéne gondolni az őzzel való gazdálkodást!
