Ma úgy vadásztam, hogy a "kecske is jóllakott, meg a káposzta is megmaradt"!
Egy erdős részre mentem ki leselkedni, ahol viszonylag kevés az őz, de ott szinte nem is lőjük. Gondoltam, háta valami vén sutát elcsípek!
Egy kis dombon foglaltam el a helyem és talán 10 perc elteltével már előjött egy magányos suta. Pár percig nézegettem, de nem volt túl nyugodt és az erdő felé tartott, majd annak a szélében lévő tuskósornál megállt. Ekkor feltámasztottam a puskát a célzóbotra és lőttem, de úgy elhibáztam, mint annak a rendje! Semmi jelzés a sutától, csak simán elugrott és semmi becsapódást nem hallottam!
Azért gondosan átvizsgáltam mindent a közelben, de egy csepp vért, sem vágott szőrt nem találtam. Még a nyomát is tudtam követni a homokos talajon jó 25-30 métert, de semmi.
Ezután még vártam jó fél órát és megjelent egy szép nagytestű suta, egy szem sutagidával. Sajnos út felé kellett volna lőnöm, ahol nagy az autóforgalom, így hát hagytam elballagni őket és én is befejeztem a vadászatot!
Jót vadásztam és az őz is megmaradt! Legközelebb újra megpróbálom!
Otthon indulás előtt leejtettem egy lőszert, aminek a hegye ferdére nyomódott és ezzel lőttem. Ez lehetett a hibázás oka?
Ma ugyanide íratkoztam, hátha sikeresebb leszek, mint két napja!
Időben elindultam, az UAZ-t a szokott helyen hagytam és besétáltam az erdők közé. Mikor kiértem a tisztás szélére már hat őz legelészett kint! Ebből látszik, hogy egyáltalán nem tudjuk az őzeink pontos mennyiségét, mert itt 3-4 darabtól többet még nem láttam.
Négy suta, egy sutagida és egy kis bak volt két csaportban! Egyszer csak a távolabbi három megugrott valamitől és elfutottak. A másik három kb. 150 méterre tőlem csipegetett. Jó ideig nézegettem őket, aztán úgy döntöttem, hogy a kisebbik sutát meglövöm! Felállítottam a kétlábú célzóbotot, rátámasztottam a 243-ast és alkalmas pillanatban lőttem. A kis suta tűzbe rogyott! A másik suta elkocogott, a kis bak meg percekig kerülgette, aztán lassan elballagott.
Elhúztam a sutát az UAZ-ig, zsigereltem és a fogai alapján kb. 8 éves kistestű sutát ejtettem el!
Mivel még világos volt, visszasétáltam a tisztás sarkára, majd tovább, de egy kis hajlatban csipegető sutát és gidáját nem vettem észre, így beugrottak a bokrok közé. Csendben letelepedtem és szürkületig vártam, de az őzek már nem tértek vissza és a lövés után szarvas sem jött!
Hazafelé bevittem a sutát a hűtőbe és kiderült, hogy csak 13kg a zsigerelt súlya! (Ez a területrész homoki erdő.) Lent a mezei őzeink ilyen korban 17-20kg-osak zsigerelve! Valószínűleg a változatosabb mezőgazdasági táplálék is közrejátszik és itt szinte minden suta ikergidákat (néha hármasikreket) vezet, míg fent az erdőben csak egyet!
