Vadászüdvözletem mindenkinek!
Itt van az ősz, és ezzel nálunk is megkezdődött az őz tarvad válogató vadászatának ideje. Mint mindenütt mindíg, ez nálunk is nehéz kérdés, mert nemcsak a vadgazdálkodási szempontok, hanem a földtulajdonosokkal, és főképp a gyümölcsösök tulajdonosaival való viszony ( esetenként iszony
) is befolyásolja.
A helyi frissen ( 3 éve teleptett ) gyümölcsös tulajdonosok kérésre tarvad válogató vadászat keretében az első kiülések ezen gyümölcsösök mellé, közé történtek.
A hétvégi események egyikét szeretném itt megosztani:
Október 21. - én már naplemente előtt 1 órával elfoglaltam a helyem, egy régóta szolgálatban álló, frissen felújított lessen. Gyönyörű, de már bágyadt erejű napsütésben nézelődtem, gyönyörködtem három heti városi "senyvedés" után. Egy diós ültetés, és egy tölgyes fiatalos között húzódó kukorica tarlóra tekintettem, melyet még nem törtek fel. A szemben Kelet felé elterülő tölgyes fiatalos 50 méter széles, É - D i irányban húzódik, rajta túl pedig szintén párhuzamosan egy 11 halastóból álló lánc terül el. Azon túl műút, és részben település, részben a "SIO gyümölcslé" forrásai, gyümölcsösei hullámzanak...
A szépen induló békés hangulatba egy párocska zavart bele, 1/2 6 magasságában, de nem is akárhogy. Nem a földúton, hanem benn a tölgyes fiatalosban bujkáltak, nagyjából 4 - 5 méterre a szélétől.
A távcsőben világosan látszott keresnek valamit. Alig 5 perc alatt meg is találták az megfelelő helyett, egy kis alkalmi légyottra... Azon már rég túl voltam, hogy hogy vadásszon igy az ember
, ha a "civil " le akarja lövetni magát.... inkább türelmesen vártam, mert ugyebár ilyenkor nem illik zavarni...
Alig negyed óra volt a "menet" majd gyors szedelőzködés után odébbálltak, én is megnyugodtam, most jön a szürkület, lesz még esély...
...de az este még tartogatott meglepetéseket, a pár távozása után alig 10 perccel 18 óra magasságában, zörgés a fiatalosból.... fülelek, ez ember lesz... gondoltam nagy bölcsen mert sűrűn hallottam emlegetni bizonyos szenteket....
Az egyik gyümölcsös tulajdonosa került elő a fák közül, pont velem szemben, mintegy 100 méterre. észrevett jó hangosan rám köszönt, majd örömét fejezte ki, hogy idézem " lűjük csak a jószágot" ha lehet akkor mindet.
Lassan a tölgyes szélén bandukolva távolodott.... én meg marokszámra ettem a Frontint ....
jobbra balra tekintve körülbelül 2 tucat őzet számoltam meg, 6 nyulat, és még egy egerésző macskát is, csak az én 300 méteres körzetemben nem volt semmi... mintha valami búra alatt ücsörögtem volna.
1/2 7 , gyors telefon édesapámnak, menjünk haza mert " megrepedek" mérgemben, jó mondta, csomagol jön értem.
3/4 7 után halk zörgésre lettem figyelmes, és egy suta a gidájával, valamint egy bak váltott a tölgyes fiatalosból. Gyönyörködtem bennük, amennyire a szürkület, és a tölgyes mögötti tavakból előkúszó pára engedte. A suta és a gida különváltak, és a gidánál kicsit furcsa mozgásra lettem figyelmes. Lassan letettem a keresőtávcsövet és felvettem a térdeimen nyugvó kis .223 -ast. Távolság nagyjából 80 méter, a les jó támasztási lehetőséget kínált, így a lő világ utolsó perceiben sikerült terítékre hoznom a gidát.
Édesapámmal együtt keretük, meg és adtuk meg a vadnak a végtisztességet, töret, utolsó falat, majd fényképezést, zsigerelés, beszállítás után, otthon az étkezőasztal és egy pohár sör mellett ülve meséltem el, a történéseket.....
Puska: IZS 18
Kaliber: .223
Lőszer: Sako GameHead
Lőtáv: 84 méter
Menekülési távolság: 0 méter.
U.i.:
Majd elfelejtettem a furcsa mozgásának az oka, egy konzervdoboz a jobb hátsó lábán, melynek mindkét vége fel volt nyitva, belelépett, és valamilyen úton módon az első "könyökig " kúszot fel a doboz, ezért volt egy lábára merev a gida.
Ennyi volna