Upetinél vendégeskedtem tegnap a meghívás tarvadra szólt. Mivel minden összejött egy hajnali vadászatot beszéltünk meg.
Indulás hajnali kettőkor, éltem a gyanúperrel mivel itt felénk azt az izzó fényes izét nem nagyon látni fenn az égen így picivel korábban indultam. Ami viszont rám várt azzal nem számoltam a látótávolság 50-60m Kéthelyig de a megbeszélt időpontra sikerült odaérnem. Útközben összetudtam volna hozni egy szép terítéket két bika, egy ünő, három őz, egy róka és két fekete ruhás gyalogost mindezt szinte nulla látótávolság mellett
Szóval gyors kávé, beiratkozás irány a terület, nézem itt meg minimális a köd. Egyik lesről kiszúrtunk egy sutát két bakkal akkor gyerünk cserkelni. Közelebb lopóztunk bő 150-160m-ről lőbotról ahogy illik fölé lőttem, rálövés helyén és a környékén semmi. Picit tovább mentünk majd visszakanyarodtunk az első leshez, fák közül kinézve ott a suta meg a két bak. Megint a lőbotról bő 100m-re levő sutára lövés becsapódási hang, jelzés. Peti kilépett hol is fog összeesni a suta mert tétován megindult felénk de, semmi gyors ismétlés egyértelmű jelzés és a suta összeesett. Mit ne mondja remegtem mint a miskolci kocsonya.
Kötelező szünet után odamentünk a sutához, a töret átadás után birtokba vettük az elejtett vadat.
Zsigereléskor kerestük a második lövést gyorsan kiderült az nincs sehol. Számomra mi a tanulság ? Nem tudok lőni lőbotról...
Peti köszönöm az élményekkel teli napot hogy, asztalod megosztottad velem.
Nem mellesleg láttam a napot. Ha jól sejtem az az izzó fehér valami ott fenn, ráadásul milyen meleget adott.
