Még a tegnap történt de ma "publikálom". Mint tudjátok sajnos rengeteg kóbor kutyát-macskát vagyunk kénytelenek likvidálni ennek aztán megvan az a hozadéka, hogy sokunkat - velem az élen - a "sintér" becenévvel illetnek és utálnak a falubeliek. A tegnap viszont csepergő esőben a Tisza egyik régi, már benádasodott ága mellett egyszercsak fura szuszogás, csoszogás, hortyogás üti meg a főlem. Na ez borz lessz, gondolom és már csusszannak is a csőbe a duplanullások, én meg belehasalok a latyakba egy fűzbokor mellett. Nem borz volt! Ki nem találnátok de egy francia bulldog csoszogott elő szemmel láthatóan dögfáradtan. Mit lehet ilyenkor csinálni, magamhoz hívtam az ebet majd miután megette a sonkásszendvicsem sonkáját elindultunk a falu felé. Hamarosan rájöttem, hogy nem vagyunk egy sebességi osztályba, hát beraktam a hátizsákba. Nem tudom miből vannak azok a kutyák de nehezek mint a só. Az árvizvédelmi töltésen viszont már kétségbesetten kereste a kis gazdája. Mint kiderült a bully holmi gáláns kalandok reményében lépett le hazulról, de az minden pénzt megért mikor a gazdi rámcsodálkozott: "és nem tetszett lelőni?" Bakker mintha én jókedvemből lövöldözném agyon a kutyákat! Pláne a görbelábú bulldogokat, a nyulak rémeit...
Nem, te Moderátorok Gyöngye! A puszit a gazdasszonyától kaptam!
Szevasztok .
Képzeljétek el a helyzetet három nagy testű agárral és az őket kísérő öt fős "dolgozó,nem eltartott" társasággal akiket direkt módon nem derítettél fel.
Lehet ,hogy abból a pusziból csak fegyverrel nem kérnél.
Ja , ez nem Ukraina.
Tényleg el lehet engedni az elszabadult sparhelt lábúakat ,de a többit
.
