Gondolatok a vadászat helyzetéről

[Erdojaro (Molnár Attila)]

És persze kérdés, hogy egy ilyen fórumon miért nincs ott a vadászkamara és mondja el pl. azt amit én leírtam, válaszul a hatásvadász lózungokra.

Vedd ki a kezed a biliből!
Csak nem gondolod, hogy ráérnek, érdekli őket, leereszkednek,..........
Ha 11 év alatt nem tudtak ide feljönni, (bár megígérték többször!)  ezután már nem jönnek, mert el lesznek foglalva a fene sok pénz elosztásával!  

[bferi]

Azt hiszem, hogy a kukoricabogár (azt hiszem így hívják) képes a kukorica tövét elrágni, ami ettől kidől. Ez főként annak köszönhető, hogy már nagyon sokan hanyagolják a szántást, pedig a szármaradványt illik leforgatni, különben a bogár kitelel és nem pusztul el + szerves trágya a földnek. Most lehet, hogy hülyeséget írtam, de így hallottam. Na, például ezt drónnal nem lehet a levegőből megállapítani, hogy a szarvas vagy disznó törte-e ki vagy magától dőlt ki. 

Tojás alakban telel és a lárva rágja a kukorica gyökerét, a szántás nem játszik a védekezésben, de ez igazából mindegy. Nem tudom, hogy a drón felülnézetből milyen képet tud produkálni, de egy valamirevaló szakembernek meg kell tudnia különböztetni a kétféle kártételt.

[galoscsabus]

Azt hiszem, hogy a kukoricabogár (azt hiszem így hívják) képes a kukorica tövét elrágni, ami ettől kidől........ Na, például ezt drónnal nem lehet a levegőből megállapítani, hogy a szarvas vagy disznó törte-e ki vagy magától dőlt ki. 

De meg lehet.
Négyzetméter pontossággal szét lehet választani.
Kukoricában a disznó taposás-törés kárformát a hazai fejlesztésű szoftver teljes biztonsággal jelzi.
Ezen kívül nagyon pontosan méri a vetés utáni túráskárt.
A gim és dám csőrágását és csőlopkodását nem látja.

Repcében, szójában és gabonában m2 pontossággal mérhető vele a taposási kár, kalászosokban a komolyabb kalászrágás is.
Napraforgóban idén még folytatódnak a kísérletek.

Csak nagy vonalakban a módszerről:
A drón kb. 120 méteren repülve, 20 perc alatt 25 hektárt fotóz le, sok száz képet készítve, min. 75%-os átfedéssel.
Így minden részről legalább 4, nagy felbontású kép készül, 1 pixel kb. 4,5-5 cm-t mutat.
Mivel legalább 4 szögből lesz minden pontról felvétel, ezért nagyon részletgazdag lesz a szoftver által összefűzött, koordinátapontos térkép is.
Azon egy nagy teljesítményű számítógép dolgozik utána, hogy a több, mint 3000 hektár kísérleti felmérése alatt betanított módon
a pixeleket kiértékeli.
A felmérések alatt a földi becslések során több tízezer koordináta ponton rögzítettük, hogy ott pontosan milyen kárkép van,
majd ezek mindegyike be lett kódolva a légi felvételek feldolgozásakor az azonos koordinátákhoz.
Ha valahol nem egyértelmű az eredmény, mert túl sok eltérő kiértékelést tartalmaz a térkép, akkor azt jelzi, és az operátor ránagyítva a térképre,
szemmel is leelenőrzi még egyszer az eredményt.
Nincsen ebben semmi szemfényvesztés, sem többet, sem kevesebbet nem fog mérni, csak ami hiányzik.
Emellett nagyon pontosan megméri a vetett területet, kimérve belőle pl. a víznyomásos, vagy nem vetett részeket,
így nincs vita azon, hogy hány hektár az annyi. Ez nagyon sokszor probléma, főként a földhasználók szeretnek "kicsit" túlozni,
aztán a nagyobb szorzóval több kártérítést követelni.

A most készülő egységes vadkárprotokoll (ami egyébként nagyon sok sebből vérzik) is megemlíti több helyen a drónos becslést.
Nem is nagyon tehet mást, mert az igazságügyi szakértői törvény világosan kimondja, hogy a szakértőnek haladnia kell a korral,
használva a tudomány és a technológia legújabb módszereit, eredményeit.

[Sanyooo]

De meg lehet.
Négyzetméter pontossággal szét lehet választani.
Kukoricában a disznó taposás-törés kárformát a hazai fejlesztésű szoftver teljes biztonsággal jelzi.
Ezen kívül nagyon pontosan méri a vetés utáni túráskárt.
A gim és dám csőrágását és csőlopkodását nem látja.

Repcében, szójában és gabonában m2 pontossággal mérhető vele a taposási kár, kalászosokban a komolyabb kalászrágás is.
Napraforgóban idén még folytatódnak a kísérletek.

Csak nagy vonalakban a módszerről:
A drón kb. 120 méteren repülve, 20 perc alatt 25 hektárt fotóz le, sok száz képet készítve, min. 75%-os átfedéssel.
Így minden részről legalább 4, nagy felbontású kép készül, 1 pixel kb. 4,5-5 cm-t mutat.
Mivel legalább 4 szögből lesz minden pontról felvétel, ezért nagyon részletgazdag lesz a szoftver által összefűzött, koordinátapontos térkép is.
Azon egy nagy teljesítményű számítógép dolgozik utána, hogy a több, mint 3000 hektár kísérleti felmérése alatt betanított módon
a pixeleket kiértékeli.
A felmérések alatt a földi becslések során több tízezer koordináta ponton rögzítettük, hogy ott pontosan milyen kárkép van,
majd ezek mindegyike be lett kódolva a légi felvételek feldolgozásakor az azonos koordinátákhoz.
Ha valahol nem egyértelmű az eredmény, mert túl sok eltérő kiértékelést tartalmaz a térkép, akkor azt jelzi, és az operátor ránagyítva a térképre,
szemmel is leelenőrzi még egyszer az eredményt.
Nincsen ebben semmi szemfényvesztés, sem többet, sem kevesebbet nem fog mérni, csak ami hiányzik.
Emellett nagyon pontosan megméri a vetett területet, kimérve belőle pl. a víznyomásos, vagy nem vetett részeket,
így nincs vita azon, hogy hány hektár az annyi. Ez nagyon sokszor probléma, főként a földhasználók szeretnek "kicsit" túlozni,
aztán a nagyobb szorzóval több kártérítést követelni.

A most készülő egységes vadkárprotokoll (ami egyébként nagyon sok sebből vérzik) is megemlíti több helyen a drónos becslést.
Nem is nagyon tehet mást, mert az igazságügyi szakértői törvény világosan kimondja, hogy a szakértőnek haladnia kell a korral,
használva a tudomány és a technológia legújabb módszereit, eredményeit.

No' én erre gondoltam, mint laikus! 
 

[Stefi]

De meg lehet.
Négyzetméter pontossággal szét lehet választani.
Kukoricában a disznó taposás-törés kárformát a hazai fejlesztésű szoftver teljes biztonsággal jelzi.
Ezen kívül nagyon pontosan méri a vetés utáni túráskárt.
A gim és dám csőrágását és csőlopkodását nem látja.

Repcében, szójában és gabonában m2 pontossággal mérhető vele a taposási kár, kalászosokban a komolyabb kalászrágás is.
Napraforgóban idén még folytatódnak a kísérletek.

Csak nagy vonalakban a módszerről:
A drón kb. 120 méteren repülve, 20 perc alatt 25 hektárt fotóz le, sok száz képet készítve, min. 75%-os átfedéssel.
Így minden részről legalább 4, nagy felbontású kép készül, 1 pixel kb. 4,5-5 cm-t mutat.
Mivel legalább 4 szögből lesz minden pontról felvétel, ezért nagyon részletgazdag lesz a szoftver által összefűzött, koordinátapontos térkép is.
Azon egy nagy teljesítményű számítógép dolgozik utána, hogy a több, mint 3000 hektár kísérleti felmérése alatt betanított módon
a pixeleket kiértékeli.
A felmérések alatt a földi becslések során több tízezer koordináta ponton rögzítettük, hogy ott pontosan milyen kárkép van,
majd ezek mindegyike be lett kódolva a légi felvételek feldolgozásakor az azonos koordinátákhoz.
Ha valahol nem egyértelmű az eredmény, mert túl sok eltérő kiértékelést tartalmaz a térkép, akkor azt jelzi, és az operátor ránagyítva a térképre,
szemmel is leelenőrzi még egyszer az eredményt.
Nincsen ebben semmi szemfényvesztés, sem többet, sem kevesebbet nem fog mérni, csak ami hiányzik.
Emellett nagyon pontosan megméri a vetett területet, kimérve belőle pl. a víznyomásos, vagy nem vetett részeket,
így nincs vita azon, hogy hány hektár az annyi. Ez nagyon sokszor probléma, főként a földhasználók szeretnek "kicsit" túlozni,
aztán a nagyobb szorzóval több kártérítést követelni.

A most készülő egységes vadkárprotokoll (ami egyébként nagyon sok sebből vérzik) is megemlíti több helyen a drónos becslést.
Nem is nagyon tehet mást, mert az igazságügyi szakértői törvény világosan kimondja, hogy a szakértőnek haladnia kell a korral,
használva a tudomány és a technológia legújabb módszereit, eredményeit.

Jó jó de fejlesszetek egy olyat is ami megmutatja hányszor járt a gazda a területen - mit tett és mit nem tett a vadkár ellen . Honnét jött a vad - hova ment . Kinek van túltartott állománya az mennyiben befolyásolja a szomszédok problémáit .  Nekem egy a bajom ezzel : jelenleg társadalmi érdek a vadállomány fenntartása ( uram bocsáss fejlesztése pl apróvad ) Ha ez így van akkor annak megmaradásához táplálásához hogyan járulnak hozzá a gazdák . Vagy az evidens hogy a gazdának joga van ahhoz hogy az adott terület adottságaihoz  időjárási viszonyaihoz , adott technológiájához a 100% termést betakarítsa ?  Mert akkor meg van a megoldás - méreggel ki kell pusztítani mindent a gombától a rovaron át az elefántig és hajrá .   

[Németh Lajos]

A gim és dám csőrágását és csőlopkodását nem látja.

Magyarul a kár nagyobbik részét nem érzékeli.

Amióta villanypásztorral veszünk körbe minden kukoricát, sokat tisztult a "ki teszi a nagyobb kárt" című fejezet.
A gím piszkosul respektálja a ménkűt, azt egyszer orrba keni, a közelébe sem megy többet. Több szemfüles gazda megtapasztalta már, hogy kisebb területeken jeladó, meg normális villanydrót sem kell, elég két szál bálazsineg, az is távol tartja a már " villámcsapta, kiokosodott" szarvast.
A disznó meg nagyjából leszarja a villanypásztort. Jó, kis túlzás, de majdnem.
Mondjuk úgy tudnám összegezni a tapasztalatunkat, hogy egy jól karbantartott villanypásztor a szarvast teljesen, a disznót 40 %-ban kiszűri a területről.
Vadkárra különösen érzékeny főnököm a villanypásztor rendszer bevezetésekor több szezont is a kombájn kabinjában töltött, árgus szemekkel figyelve a kárt.
Csináltunk kontroll parcellákat is. Arra jutottunk, hogy azzal, hogy a szarvast sikerült teljesen, a disznót meg részben kizárni, a kukorica vadkár szinte teljesen megszűnt. A területünk egészét figyelembe véve a gím, a károk jóval nagyobb részéért volt a korábbiakban felelős, mint a disznó.
 

[galoscsabus]

Magyarul a kár nagyobbik részét nem érzékeli.

Ahol szarvas okozza elsődlegesen a kárt, ott nem kell drónozni.
Ez csak ott alkalmazandó, ahol a felek egyetértenek abban, hogy a kár nagy része a disznótól származik.
És az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a gazdák nagy része azzal is megelégszik, mellette a kisebb mértékű rágáskárt benyeli.

Nem a kukorica és a napraforgó az első számú irány a drónos felmérésben.
Ezeket nagyon jó pontossággal lehet mérni a mintateres, földi gyalogmunkával is.

A fő fejlesztési irány a repce, gabona, szója.
Amikben a lényeges kár szinte kizárólag a taposás.
Itt is kell konszenzus a vadászatra jogosult és a földhasználó között, mert a legpontosabb eredményt akkor kapjuk,
ha a kárhányad ismeretében a kárértéket a betakarítás mért eredményéből számoljuk és em termésbecslés alapján.

A repce vetésterület rohamtempóban növekszik Magyarországon, és a benne okozott vadkár problémája a mai napig a leg-ellentmondásosabb téma a szakmában.
A repce terület 2010-től tavalyig 80 ezer hektárral nőtt, és a kereslet az olajos magvakra rohamosan növekszik.
Ezért nem kizárt, hogy pár éven belül még több területen felváltja a kukoricát és elérheti a félmillió hektárt.
A szója területe ez alatt az idő alatt kb. duplája lett (kb. 35ezer hektárról 65 ezer), és még csak most kezd igazán felfutni, ahogyan a magyar viszonyokhoz egyre alkalmazkodóbb
hibridek megjelennek a piacon. És hiába a magasabb bekerülési költség, ha a hozama és a termény ára alapján +10-30%-ot tud eredményben produkálni, mint pl. a kukorica.

Amióta villanypásztorral veszünk körbe minden kukoricát, sokat tisztult a "ki teszi a nagyobb kárt" című fejezet.
A gím piszkosul respektálja a ménkűt, azt egyszer orrba keni, a közelébe sem megy többet. Több szemfüles gazda megtapasztalta már, hogy kisebb területeken jeladó, meg normális villanydrót sem kell, elég két szál bálazsineg, az is távol tartja a már " villámcsapta, kiokosodott" szarvast.

És ez egészen addig a pontig így is lesz, amíg nem jelenik meg nagyobb tömegben a területen a dám.
12 soros, gitárhúrra feszített acéldrót között is bebújik, miközben 2-3x 8-9 kV-os impulzus járja át.
És nem okosodik ki, hanem újból és újból megcsinálja.
De a dámnak mindenki örül.
Csak nem sokáig.
Persze ezt is jogában áll minden vadászatra jogosultnak eldönteni, csak akkor nem kell mindenféle módon megpróbálni kibújni a felelősség alól.

[Németh Lajos]

A repce vetésterület rohamtempóban növekszik Magyarországon, és a benne okozott vadkár problémája a mai napig a leg-ellentmondásosabb téma a szakmában.
A repce terület 2010-től tavalyig 80 ezer hektárral nőtt, és a kereslet az olajos magvakra rohamosan növekszik.
Ezért nem kizárt, hogy pár éven belül még több területen felváltja a kukoricát és elérheti a félmillió hektárt.

A repce érdekes növény. Nagyon talaj és időjárásfüggő, kényes a vetésváltásra, hamar fellép az un. repceuntság,  óriási az inputköltsége, rengeteg az ellensége. Ha komolyan veszi a gazdatársadalom a neonikotinoid csávázószerek tilalmáról szóló előírásokat, nagyon rövid időszak alatt töredékére is eshet a vetésterület. Hosszabb tartamhatású rovarirtó nélkül nem lehet bírni a repcebolhával.

A szója területe ez alatt az idő alatt kb. duplája lett (kb. 35ezer hektárról 65 ezer), és még csak most kezd igazán felfutni, ahogyan a magyar viszonyokhoz egyre alkalmazkodóbb
hibridek megjelennek a piacon. És hiába a magasabb bekerülési költség, ha a hozama és a termény ára alapján +10-30%-ot tud eredményben produkálni, mint pl. a kukorica.

Ebben vastagon benne volt a fehérjenövényekre kapott plusz támogatás, meg az, hogy még pluszba (egészen tavalyig) beszámítható volt az AKG-ba fehérjenövényként is. Ez utóbbi megszűnt, mert arra rájött a kincstár, hogy az egyébként előírt AKG-s vegyszermentesség a szójánál azért nem annyira valósul meg.
A jövedelmezőségétől én annyira nem vagyok elájulva, jó tulajdonsága, hogy viszonylag alacsony költséggel termelhető, nem nagyon van természetes károsítója és nagyon jó gabona elővetemény.
Rossz tulajdonsága, hogy cefetül feszes gyomirtási technológiát követel, pár nap alatt is menthetetlenül el lehet csúszni a tisztán tartásával, és elég kényes az időjárásra. Némely fajták hajlamosak a pergésre, ha ilyen előfordul, ott vége a dalnak.

[Boar]

Rossz tulajdonsága, hogy cefetül feszes gyomirtási technológiát követel, pár nap alatt is menthetetlenül el lehet csúszni a tisztán tartásával

És tisztítani elég veszteséges... Könnyű, a levegő viszi a szóját is, a szennyezés meg hasonló méretű mint a szójabab így a rostán is nagy veszteséggel megy át.

[bernie636]

Jó jó de fejlesszetek egy olyat is ami megmutatja hányszor járt a gazda a területen - mit tett és mit nem tett a vadkár ellen . Honnét jött a vad - hova ment . Kinek van túltartott állománya az mennyiben befolyásolja a szomszédok problémáit .  Nekem egy a bajom ezzel : jelenleg társadalmi érdek a vadállomány fenntartása ( uram bocsáss fejlesztése pl apróvad ) Ha ez így van akkor annak megmaradásához táplálásához hogyan járulnak hozzá a gazdák . Vagy az evidens hogy a gazdának joga van ahhoz hogy az adott terület adottságaihoz  időjárási viszonyaihoz , adott technológiájához a 100% termést betakarítsa ?  Mert akkor meg van a megoldás - méreggel ki kell pusztítani mindent a gombától a rovaron át az elefántig és hajrá .   

 

[Kama]

http://www.vadaszat.net/?p=19568

 

Országos Jótékonysági Vadászat Nonprofit Kft. - 

Most akkor  vagy 

Ezt télleg nem értem!
De - nem muszály nekem mindent érteni!... 

[galoscsabus]

Inkább itt folytatnám, mert ennek már a jogi esetekhez nem sok köze van.
Elég sok helyen megfordultam mostanában, több helyen is találkoztam azzal, hogy valamilyen módon differenciálnak a vadászok között.
Az alap állás több helyen az, hogy akinek bizonyos méretet meghaladó, maga által kezelt földterülete, vagy bérleménye van, az a "sajátján" vadászik.
Kialakítottak olyan kerületeket, amik egy-egy nagyobb földhasználó területeit tartalmazzák többségükben, és a tulaj, vagy a bérlő azon bizonyos előjogokkal vadászik.
A fennmaradó területekre vagy pártoló tagokat vesznek fel, vagy éves csomaggal rendelkező, vagy ahogyan több helyen is hallottam "zöldkártyás" vadászokat engednek.
A zöldkártyások általában 200-250 eft/év befizetésért cserében vadászhatnak tarvadra és disznóra, legtöbbször korlátlanul. Rájuk vadkártérítés általában nem terhelhető.
Többen közülük besegítenek valamelyik területrészt birtokló tagnak annak a földjein a vadkár-elhárításban, ezért vagy napidíjat, vagy/és plusz vadászati lehetőséget kapnak.
Van olyan ismerősöm, aki zöldkártyásként besegít egy 1000 hektáros gazdálkodónak, a napidíjakból fedezi a teljes éves vadászatának a költségét, és mellé minden évben kap
még azon felül valamilyen trófeás vadászati lehetőséget is, és hús kompetenciát. Ő például soha nem tudna vadászni 2 milliós beugrók és éves százezres nagyságrendű tagdíj mellett.
Persze halljuk sokszor, hogy a vadászat "nem a csórók sportja", ezzel csak az a baj, hogy sok esetben pont azokat rekesztik ki a körülmények, akik a gyakorlatban vadásznak is, nem csak tagok.
Van olyan Vt. is, ahol pl. trófeás vadat alanyi jogon csak a földtulajdonnal rendelkező tag lőhet.
Akik tulajdon nélkül vannak a társaságban, azok bizonyos árakon vehetnek maguknak vadászati lehetőséget a különböző kategóriájú trófeás vadra.
Biztosan vannak más helyeken más megoldások is, akinek van ilyenről tudomása, az ne hallgassa el. legyen szíves írjon róla.
Akár itt nyilvánosan, akár privát üzenetben, ha valamiért nem szeretne róla nyíltan nyilatkozni.

[Németh Lajos]

Elég sok helyen megfordultam mostanában, több helyen is találkoztam azzal, hogy valamilyen módon differenciálnak a vadászok között.

Van olyan Vt. is, ahol pl. trófeás vadat alanyi jogon csak a földtulajdonnal rendelkező tag lőhet.
Akik tulajdon nélkül vannak a társaságban, azok bizonyos árakon vehetnek maguknak vadászati lehetőséget a különböző kategóriájú trófeás vadra.
 

AZ első törvényességi vizsgálatig, vagy addig, amíg a tagok közül valaki fel nem fújja a pofáját.

3:65. § [Az egyesületi tag jogállása]

(1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

(2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg.

[nyuszt]

 Nincs hozzá semmi közöm , de azért bátorkodom  hozzászólni a témához.      Németh Lajos megadta a tökéletes választ !Az eredeti kérdés úgy hangzott,: hogyan lehetne differenciálni a tagok vadászati lehetőségeit ( földet művelő és nem művelő tagok között.). Alapszabály módosítással   !   Tag (rendestag),  tiszteletbelitag, pártolótag stb... és ezek jogainak kötelességeinek alapszabályban történő rögzítésével. Szerintem egyébként ez csak átmeneti megoldás lehet, az elindult folyamatot ezzel megfékezni már nem  lehet.A jogos vadkár igények kifizetését nem lehet elodázni a végtelenségig, és a plusz vadászati lehetőségek biztosítása sem fog tartós megoldást jelenteni  ! Több olyan vadásztársaság van amely ezt már korábban megtapasztalta.

[Stefi]

Nincs hozzá semmi közöm , de azért bátorkodom  hozzászólni a témához.      Németh Lajos megadta a tökéletes választ !Az eredeti kérdés úgy hangzott,: hogyan lehetne differenciálni a tagok vadászati lehetőségeit ( földet művelő és nem művelő tagok között.). Alapszabály módosítással   !   Tag (rendestag),  tiszteletbelitag, pártolótag stb... és ezek jogainak kötelességeinek alapszabályban történő rögzítésével. Szerintem egyébként ez csak átmeneti megoldás lehet, az elindult folyamatot ezzel megfékezni már nem  lehet.A jogos vadkár igények kifizetését nem lehet elodázni a végtelenségig, és a plusz vadászati lehetőségek biztosítása sem fog tartós megoldást jelenteni  ! Több olyan vadásztársaság van amely ezt már korábban megtapasztalta.

Nem tudom Te hogyan érted de amit Lajos bemásolt az pontosan azt mondja hogy aki jelenleg tag(rendes tag) annak ugyan annyi joga mint a másik tagnak aki szintén (rendes tag) . Ha különbséget akarnak tenni a rendes tagok között úgy mint földtulajdonos , jelentős  földtulajdonos , gazdálkodó , még nagyobb gazdálkodó  , föld nélküli .  föld nélküli de qrva gazdag , államtitkár  . stb .  akkor azt most hivatalosan nem lehet , hozzáteszem hogy nem is célszerű mert senki nem tudja mi lesz annak a grammokban mért "igazságos" -nak látszó osztozkodásnak a vége . Gyanítom nagy vita és veszekedés . Az más téma hogy a jelenlegi rendes tagok úgy módosítják az alapszabályt hogy lesznek tagok (a jelenlegiek) és vesznek fel pártoló tagokat a meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel és mondjuk létrehozzák a tiszteletbeli tag státuszt a kiöregedőknek , betegeknek , stb.