Szerdától 4 napon át az EXPO-n, az Agromash kiállításon voltam kollégáimmal.
Közösen béreltünk kiállítói helyet a Vadalarm céggel, mondván a munkaterületünk
megegyezik, de míg ők a vadkár megelőzésében érdekeltek, addig mi a kárrendezés terén
tudunk szakmai segítséget nyújtani a gazdálkodóknak, illetve a vadászatra jogosultaknak is, ha igényt tartanak rá.
Azt már égen elhatároztuk, hogy a felek számára akár komplex szolgáltatást is adunk, ami elősegíti az együttműködést
közöttük, mindkét fél részére felügyeljük és szakirányítjuk a teljes folyamatot, hogy amikor egy-egy vadkáros ügy a végéhez
közeledik, ne akkor szembesüljenek a résztvevők azzal, hogy a törvényismereti hiányosságaik miatt hátrányba kerülnek a másikkal szemben.
Egyelőre erre komoly igény szinte csak a mező- és erdőgazdálkodói oldalon mutatkozott, de ez most sem volt másként.
Pedig igen nagy számban látogattak hozzánk olyanok is, akik vadászati oldalon is érdekeltek.
A földhasználókat nagyon érdekelték a drónokkal való vadkárbecslés részletei, de az egyéb drónos szolgáltatásokra is élénkül az érdeklődés a részükről.
Nagyon sokan érdeklődtek a komplex szakirányítási szolgáltatás iránt is, mert rossz tapasztalataik voltak korábbról a vadkárok rendezését illetően.
Sajnos kialakult bennem (vagy inkább csak megerősödött) egy kép a vadgazdálkodás és mező- erdőgazdálkodás kapcsolatáról.
Rengeteg emberrel beszéltünk, az ország minden szegletéből.
De a problémáikat, mintha egy szórólapról olvasták volna fel, attól függetlenül, hogy Somogy, Zala, vagy éppen Szabolcs vagy Békés megyéből érkeztek.
Nyilván megvannak közöttük is a nehéz esetek, az ipari idióták, a primitív emberek. Őket a maguk helyén kezeltem.
De az egyértelműen látszik, hogy a vadászatra jogosulti oldal vadkár-kezelési stratégiája nagyon sok esetben (sajnos talán nagyobb részben)
azon alapul, hogy nem akarnak fizetni, hülyét csinálnak a parasztból, nevetséges alkukba akarják őket belekényszeríteni azzal, hogy a paraszt általában nincs
tisztában a témára vonatkozó törvényi szabályozásokkal.
De megjegyzem, nagyon sok esetben a vadászati oldal sincsen, legfeljebb magabiztosabban mondják a hülyeségeiket.
Azt gondolom, nagyon itt van az ideje, hogy a vadászati oldal végre felmérje a lehetőségeit és az erőviszonyokat.
Az a kép alakult ki bennem most, hogy a földhasználói oldal türelme a végéhez közelít.
És ha ez így van, akkor a NAK teljesen át fog venni mindent, ami eddig még nyomokban a mi kezünkben volt, és teljesen be fogja gyűrni a vadgazdálkodást maga alá.
Akkor pedig nagyon könnyű elképzelni, hogy mi lesz az érdekérvényesítésre már most képtelen magyar vadászattal, ha a 65 ezer vadászjegy tulajdonost
bekeverik a kb. 600 ezer gazdálkodó közé.
Úgy fog mindenki táncolni, ahogyan ők fütyülnek, és a kutyát sem fogja érdekelni a nagy mélymagyar vadászöntudatunk, az önérzetünk, meg a sérelmeink.
Énelőttem egy nagyon komor jövőkép alakul ki a vadászatra vonatkozóan.
Nem kívánok vitát nyitni, az "Úgysem lehet semmit tenni" érvekkel és a "Szar az egész kamara" véleményekkel szemben felesleges koptatni a billentyűt.
De ha bárki, bármit meg tud tenni a saját környezetében azért, hogy ez a helyzet legalább ne romoljon tovább, akkor legyen szíves és tegye meg.
És ez a terület-nélküliekre is vonatkozik.
