Üdv Maestro!
A fenti tanácsot azért adtam mert 1.: a józan (paraszti) ész diktálta 2.: a GP11 lőszer számomra magasan a mérce felett teljesít 3.: feltételezem hogy Büki ápolttárs fegyvere is mint oly sok svájci hadipuska, csak néhány 10 esetleg 100 gyakorlási/kiképzési célzatú lőszert sütött el mivel Svájc hálistennek kimaradt a világháborúból. Ezért is tartom szükségtelennek/károsnak hogy egy valószínűleg új csövű fegyvert majd egy tizeddel vastagabb maggal küldözgessünk. Jó lesz az akkor is ha már megkopott a cső, ahogy írtad is. Arról nem beszélve (Te mint utántöltő tudod) hogy milyen stressz egy űrméret feletti mag kilövése. Ugyanis bármit is ír a "szakirodalom", a méréseim szerint a GP11 lőszer .306 átmérőjű. Több maradványtesten is jól látszik hogy a huzag mélyen, stabilan megvágja a magot és a hornyozat is hozzáér a maghoz. Lőttem a puskával .308 maggal szerelt Norma lőszert amely papíron sokkal "erősebb" mint a Ruag GP11, de a gyakorlati tesztek szerint a GP11 már 100m-en magasabban lő. A Norma (egyébként jó lőszernek tartom) sokkal hangosabb, nagyobbat rúg, nagyobb a szórása. Hát dióhéjban ennyi.
Szia!
Nem is azért írtam, mintha nem értenék egyet Veled, csak általános észrevételem, hogy sokan – annak ellenére, hogy ott van kezükben az a bizonyos vas, amihez meg kell találni a legjobbat – mindenféle hazai és nemzetközi irodalomból próbálják megtudni a tutit.
Aztán lehet, hogy nekik van igazuk…..
Minden adatforrás ír össze vissza mindent. Aztán, amikor ott van nálad, és rá ellenőrzöl, akkor döbbensz meg, hogy ez sem stimmel, az sem stimmel. (Vagy szar centim, sublerem lenne..???
) Tehát, ez a puskásdi-lőszeresdi-lövedékesdi népnemzeti betonba ágyazott tudás és adathalmaz is csak arra jó, hogy valami kiindulási alapot adjon. És akkor jön rá a beutalt, hogy milyen nagy tűrések vannak ebben is, amik még simán működnek.
Most is kezd felforrni az agyvizem….
1,2 ejró/darab + posta, egy 5 grammos ólom és réz és levegő darabkáért, amit úgy adnak el, hogy lövedék átmérő .228 preciziós apámpöcse starkmantel hohlspitz húbakkerezalegjobbcuccaföldön, csak úgy próbaképpen összehasonlítottam az eddigiekkel - a .228-as RWS, és a .227-es Hornady lövedékekkel - aztán mit látok…. véknyabb még a Hornadynél is! Hogy a görcs álljon a derekába belgájának (Degol), aki ezt a meon átengedte!
Ettől akár még lőheti jól is a puska – az európai lövedékek általános jó szokását hozva legalább a lövedéktalp vastagabb kicsit, csökkentve a súrlódást és növelve a tömítést – de akkor is rohadt messze van a .228-as átmérőtől! Vagy pl. kb. egy harmada az általam használt lövedékeknek rövidebb, vagy hosszabb, mint ami a töltési programban meg van adva, ami adatokat a gyártóktól szerzett be a program készítő……..Hát ennyit a számokról.
Igen.. én is lőttem átcsövezett Naganttal, .308-as csőből eredeti vastag lövedékkel szerelt lőszert. Egy pillanatra simán Quasimodonak éreztem magam, úgy rendbe tette a vállszerkezetemet, bármelyik csontkovácsot kenterbe verte!
Mondjuk az igaz, hogy nálam a kockázat csak annyi, hogy egyik faltól a másikig pattog legfeljebb a kugli, ha kisebb az átmérő, és max. pontatlan lesz. A nagyobb átmérő már nyűgösebb, az abból származtatható helyzeteket a Kenygyelfutó gyalogkakukk címen futó örökbecsű számtalanszor filmre vitte már….
Szerény és egyáltalán nem mértékadó véleményem szerint el lehet kínlódni mindenféle ritkaságokkal, de ez csak annak a vadásznak javallott, akinek ott figyel a szekrényében egy teljesen hétköznapi, elterjedt szerkezetű-kaliberű használható vadász szerszám, és a ritkaság megszelídítése csak nagyfiúknak kitalált játék csupán.....
