Lajost kérdeztem,nem téged!
8X57 JRS. Seller Béla 12.7 g.
Szerintem sem a lőszeren múlt, egyébként. Szerencsétlen véletlenek összjátéka.
Pár nappal később a Sauerrel (30.06, Sako 14 g) lőttem keresztül egy kistestű süldőt, az sem vérzett egy cseppet sem. Ezt el is meséltem akkoriban a disznós rovaton.
H. Sanyi!
Lehet, hogy egy kutya megtalálta volna, bár mire kiért volna -dél körül - elolvadt az összes hó. Szerintem elmosódott ott minden pár óra alatt, pláne az oldalból, ahol (valószínűleg) kiváltott a rudliból, lefolyt az összes hólé szaggal, mindennel.
Ezen kívül ott és akkor a friss havon elképzelhetetlennek tűnt, hogy ne legyen bármi kevés vér, ha eltaláltam. Nem volt, ezért nem láttam értelmét odacitálni egy utánkereső kutyást. Hiba volt, utólag már tudom, meg kellett volna próbálni, még ha kétségesnek látom így utólag is az utánkeresés eredményességét.
Az a helyzet, hogy meg szoktam találni, amire rálövök. Egy gyomrozott gím tarvadat kellett eddig 20 év alatt kutyával keresni utánam, a többieket azért megtaláltam. Most volt egy héten belül két kivétel, amiből az egyiket makacs "csakazértis" konoksággal és némi szerencsével végül csak megleltem.
Talán Diána vert orrba egy kicsit a nagyképűségemért, hiszen többnyire gúnyos megjegyzést szoktam fűzni a szeptemberi bikavadászat során elkövetett hibázások és rossz sebzések elkövetőire, mondván:
- Hogy a fenébe lehet az a baromi nagy állatot elhibázni?
Hát megtanultam ezt is.
