...meg a fácán, meg a dám, meg....
Hajlamosak vagyunk azt hinni,hogy mindig ugyanilyen volt a környezetünk,az éghajlat,mint amibe beleszülettünk.
Rendesen tudjuk gyűlölni a szerintünk tájidegen,vagy nem őshonosnak vélt fajokat.
A mindennél táj idegenebbnek vélt muflon.
Bükk: Ovis ammon Argali- pleisztocén
Vértes: Ovis aries pleisztocén
Vértes: fácán XIV-XVI.századi üledékből. A meghatározás szerint ami az utolsó kétezer évben nem volt jelen,az nem őshonos.De talán a leírt évszázadok még talán benn vannak az utolsó kétezer évben.
Teljesség igénye nélkül a mai határokon belül ( Vértes,Gerecse)élt még havasi nyúl,skandináv róka( nagyobb termetű,mint a mai hazai),siketfajd,dámfajok,bölény /Bison priscus/,őstulok,rénszarvas,jávorszarvas,óriás szarvas,hiéna,párduc,gazella,zsiráf,rinocérosz.
Érdemes az őshonosság és tájidegen kategóriát újragondolni!