A
Elég sokszor volt már szó arról, hogy lehet valaki tagja a vadásztársaságnak. Most megint le fogom írni amit akkor, remélem mindenki figyelmesen elolvassa.
1989. évi II. törvény az egyesülési jogról (a továbbiakban Etv.) 2. § (1) bekezdés: "Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei -
tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek."
Etv. 3. § (1) bekezdés: "A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és cél
jának elérésére szervezi tagjai tevékenységét."
Etv. 9. § "A társadalmi szervezet tagja
(...)
c)
köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek."
Ptk. 61. § "Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és
céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy."
Vtv. 16. § (1) A vadászati jog haszonbérlője lehet:
a) vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság); (...)Ezekből a rendelkezésekből álláspontom szerint az következik, hogy a vadásztársaság tagjának vadászjeggyel kell rendelkeznie. Ez természetesen csak egy jogász véleménye, de minden idézett jogszabályhelyből ez következik, a másik oldalon csak a nagy büdös semmi van ("nem írja, hogy nem lehet.." és társai). A vadásztársaság olyan egyesület, amely arra alakul, hogy vadgazdálkodási feladatot lásson el, illetőleg tagjai részére vadászati lehetőséget biztosítson, ez nem csak a törvényszövegből, de a legeslegtöbb vadásztársaság alapszabályából is következik, én még nem láttam olyat, hogy ezek ne szerepeljenek benne. Ennek pedig egy vadászjeggyel nem rendelkező tag hogyan is tudna eleget tenni ?! Vagyis ha a a vadászjeggyel nem rendelkező tagot a vadászjeggyel rendelkezőkkel egy sorban tartja a társaság, azzal saját alapszabályának is ellentmond.
Ez persze csak következtetés és fejtegetés, de itt van a Vtv. idézett mondata is, ami a vadásztársaságot vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesületként definiálja. Erre két szokásos ellenérv van. Az egyik, hogy csak a haszonbérleti szerződés alanyaként nevez meg ilyen társaságot a törvény, azonban az a helyzet, hogy a törvényszöveg a vadászjegyet nem csak egy plusz feltételként határozza meg, hanem eleve így hivatkozik a vadásztársaságra, mint jogi kategóriára. A másik szokásos ellenérv, hogy azt nem írja hogy mindenkinek kell rendelkeznie vadászjeggyel. Ha azonban megint megnézzük a törvényszöveget, akkor rájövünk, hogy az kategorikusan fogalmaz, ráadásul ha a Ptk. és az Etv. idézett rendelkezéseit is mellétesszük, akkor rá kell jönnünk: bizony mindenkinek rendelkeznie kell vadászjeggyel.
Persze lehet mondani, hogy "minállunk ez nem így van..", meg hogy "kutya ugat...", pontosan tudom, hogy a legtöbb társaságban megtűrik a nem vadászjegyeseket. De ez csak addig megy így , amíg pl. valamelyik elégedetlen földtulaj nem száll Rátok és nem hoz egy igazi jogászt, aki szétszedi a bíróságon a társaságot és ugrik a terület. A mienk éppen most van túl egy ilyen ügy első szakaszán, ahol egy nagyon jó ügyvéddel álltunk szemben, bizony voltak olyan fordulatok, hogy erősen meg kellett kapaszkodnom. Szóval ebből igen nagy pofára esés lehet.
Az egyetlen jogi lehetőség a nem vadászjegyes társaságban tartására a pártoló tagság intézménye, amit a gyakorlat is elismert eddig.
