Bármennyire is strapabíróak voltak ezek a jénai céltávcsövek én sosem rajongtam értük az állításuk miatt ( igaz más nem igen volt anno). Lehet, hogy csak én nem csináltam jól, de mire nagy nehezen bejátszottam a csavarokat a fikszálásnál mindíg elmászott a célról.
Valóban nem volt olyan egyszerű, mint egy modern távcső belövése.
Nagyon fontos volt, hogy minden állítás után teljesen fixre kellett húzni a csavarokat, mert ha utólag hozzá kellett nyúlni még egy spanolásra, akkor valóban nagy eséllyel elmászott a találati pont. Jóféle türelemjáték volt, annyi szent. Valamint jó csavarok és pontosan hozzá illő szerszám kellett, hogy ne legyen elbarmolva a hasítékuk.
A strapabírásról meg annyit, hogy Király Béla csibráki fővadásznak belőttük a ZKK-600-asát 1988. szeptemberében a klasszikus, 100 méteren 4 cm fölélövés módon.
Az a puska Béla bácsi haláláig napi használatban volt, vagyis állandóan ott hánykolódott a parancsnoki UAZ hátsó ülésén, közben lőtt vele vagy ötszáz szarvast és egyebeket. Mikor bő 15 év múlva kivittük a többi puskával együtt egy kis lőtéri szórakozásra, ugyan azt tudta mint annak idején, csak a szórása tágult egy egészen kis mértékben, amit inkábbb a fokozott használat miatti kopásnak tudtunk be, mint sem az optika hibájának.
Szóval az egyértelmű korlátai ellenére azt mondom, hogy nem sok olyan céltávcső van kerek e világon, ami megbízhatóságban felvenné vele a versenyt. Árkategóriáján belül pedig egészen biztos, hogy egy sem!
