Szép estét Urak!
Tegnap este csörög a telefon, a vadászmester volt, hogy holnap tudnék-e segíteni neki, mert a területen 7 kóbor kutyából álló falka garázdálkodik. Persze rögtön igent mondtam, reggel 6-kor keltem, pakolás, öltözés, puska....igen ám, de a sörétes műszakin van.
Telefon, hogy mi van, mert tegnap este kiment a fejemből....mert 10 év, az tíz év, persze, hogy nem ugrott be, hogy nincs itthon....
Mondja, ha viszek 16/65-ös lőszert, ad egy Browningot, mert neki nincs hozzá lőszere....persze nekem sincs, de még 16-osom sincs egyáltalán.
Akkor mondja, hogy vigyem a kis .22 lr Anschütz-öt, azzal is boldogulni fogok, bár öntöltő, de vadászatra vagy bejegyezve. Igazából vadászni sosem akartam vele, mert csak lőtérre vettem, de a rendőr így írta be, szóval elvileg nem követek el semmi törvénybe ütközőt, és most ha úgy vesszük, menni kell, mert más nem ér rá, a kutyák meg naponta szednek nem is egy áldozatot.
Kiértük, betáraztam Rex lőszerből, aztán elindultunk. Kb. fél órát mentünk, miután egy frissen megölt sutába botlottunk, melynek a gidája ott állt mellette, de annak meg a lábát törték el, gondolom hajsza közben. A vadőr kegyelemlövést adott neki, mert nyílt törése volt...az rejtély, hogy miért nem ölték meg. A gyanúnk beigazolódott....jól tartott házikedvencek csapata, amik csak "szórakozásból" ölnek! A vadőr a helyszínen marad, zsigerelt, én tovább mentem, mert úgyis beér hamar. Jó egy órája mentem, amikor ugatást hallottam. Ne telik bele két perc, a réten felém szalad egy lihegő, kimerült suta, utána a 7 kutya! Az első egy kuvasz, úgy jó 50 méterre, célzom....bumm...bumm....bumm. 3 lövés kellett neki, hogy elessen. Tűzbe rogyott. 5 futásnak ered, egy foxi viszont a nagy mellett marad. Egy lapocka lövéssel helyben marasztaltam. Megyek, megnézem a kutyákat, telefon, hogy mi történt, de már lép is ki egy másik kuvasz a sűrűből, és egyenes felém kezd rohanni. Mire a puskát lekapom a vállamról, már ott is van, és a nadrágomba harap...ez volt az én hatalmas szerencsém! Rárúgok, mire visszalép jó 3 métert, én is távolodom, mert nem tudom meglőni ilyen közelről a távcső miatt, de keresztbe áll. Egymásután rögtön kettőt lőttem bele, helyben maradt. Vadőr is hamar odaér, mesélem neki, és figyelmeztet, hogy sokkal rossabbul is járhattam volna...hát erre rájöttem én is.
A többi négy egy kis sűrű fiatalosba menekült be, kitaláltuk, hogy meghajtjuk, amennyire 2 ember képes hajtást csinálni.
Elmegyek a fiatalos végébe, erre nagy ugatás, és hallok két sörétlövést. 10 másodperc sem teli bele, felém kitör egy vizsla méretű keverék, elsőre elhibázom, de második lövésemre bukfencezik tőlem 20 méterre. Megyek a vadőrhöz, és meglepetés ért, amit mondott! Felé 5 kutya tört ki, abból kettőt kilőtt, mert az MC-je elakadt a 3. lövésnél. Szóval 9 kutya volt összesen, egy falkába, de már 2-3 hete űzték a vadakat, de senki sem lőtt közülük, mert mindenki vadkárra jár, vagy sajnálja a lőszert ilyenre....
Utána átnéztük a fiatalost, és borzalmas kép tárult elénk! Egy vacok körül 7 db kismalacot találtunk széttépve, félig-meddig elfogyasztva, és a koca, mely nem lehetett több 30-35 kilónál, majdnem teljesen széttépve. Tudom, hogy fura, hogy ilyenkor ilyen kicsi malac, de már egész évben van csíkos malac. A koca mérete is nagyon kicsi volt, és láthatóan lesoványodva....szerencsétlenek.
Na de 6 kutyát sikerült kilőnünk, azt a hármat pedig az Agya Úr Istennek sem találtunk meg. Pedig délután 4-ig kerestük őket reggel 10-től...
Remélem ezzel a mai napi "akcióval" sikerült megvédeni pár őzgida meg szarvasborjú életét!
