Gaucho
|
|
« Új üzenet #1530 Dátum: 2012. Június 22. - 15:52:23 » |
|
Svferi! A harmadik képen levő agancs is hasonló tipus. Hiába szépek, ritka a hosszú szárhossz. Felénk úgy tartják a "gödöllői típus", és én is úgy gondolom ahogy Silvestris korábban leírta ( 85. oldalon talán). Wildheger megcáfolta, de nagyon elterjedt ez a típus erre.
|
|
|
Naplózva
|
Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyót, kifogja az utolsó halat, akkor jön rá, hogy a pénzt nem lehet megenni.
|
|
|
Karácsony Károly
|
|
« Új üzenet #1531 Dátum: 2012. Június 22. - 16:14:31 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #1532 Dátum: 2012. Június 22. - 16:28:08 » |
|
pffff ... télleg nagyon hasonlítanak, mint két tojás (ha valaki más mondta volna ezt már rég lelenne hülyézve ...)
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #1533 Dátum: 2012. Június 22. - 16:57:44 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #1534 Dátum: 2012. Június 22. - 17:24:59 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
wildheger
|
|
« Új üzenet #1535 Dátum: 2012. Június 22. - 18:32:19 » |
|
Lehet nyilazgatni,de nincs hasonlóság,mert nem egy típus! A gödöllőinek említett agancs típusa éppen úgy előfordul Gödöllő környékén,mint máshol,csak Gödöllőn rövidebb a szárhossza.
|
|
|
Naplózva
|
A világ gyakrabban jutalmazza az érdem látszatát mint magát az érdemet... (La Rochefoucauld)
|
|
|
Karácsony Károly
|
|
« Új üzenet #1536 Dátum: 2012. Június 22. - 18:39:23 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
Karácsony Károly
|
|
« Új üzenet #1537 Dátum: 2012. Június 22. - 19:03:34 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #1538 Dátum: 2012. Június 22. - 20:31:56 » |
|
A gödöllőinek említett agancs típusa éppen úgy előfordul Gödöllő környékén,mint máshol,csak Gödöllőn rövidebb a szárhossza.
Mégha nem egy típus is, nem értem a gödöllői bikáknak miért kellene rövidebb agancsának lenni, mint bárhol máshol az országban. Persze a jobb élőhely, változtathat a méreteken, de azért nem olyan számottevő az... A rövidebb agancsszárú egyednek a kiváló élőhelyeken is rövid marad az agancsa, legfeljebb "puffadtabb", nehezebb, több ágú lesz.(max.-4-5kg! ami nem kevés az tuti 1/3) Már régebben említettem, hogy a Mátrában vagy a magasabb hegységekben, dombságokban szabadon soha nem lesz 15-16+--- trófea, de 10-12 ig felmehet, erre több példát is mutattam és sokágú agancsok is akadnak, igaz nagyon ritkán. Ha jók a bika génjei, akkor mindenhol érmes lehet ahol vannak szarvasok. (((Ezt írják a Karl által tegnap idézett sorok a szarvasbika topikban))) Nem is keveset vettem pedig le a fauna, és domborzat miatt, de ettől többet nem is kell... Most is lennének erre aranyérmes sokágú agancsok, (hiába nincsenek már vadföldek, hatalmas etetők...stb) ha nem lőnék észnélkül a mínuszos koronás 5-6-7 éveseket és okosan, hozzáértőn menne a selejtezés...
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
Gaucho
|
|
« Új üzenet #1539 Dátum: 2012. Június 22. - 21:17:41 » |
|
Mégha nem egy típus is, nem értem a gödöllői bikáknak miért kellene rövidebb agancsának lenni, mint bárhol máshol az országban. Silvestris hosszan leírta miért lehet mindez. Talán a 85. oldalon. Nem feltétlenül kell rövidebbnek lennie az ország többi részein élőitől. De talán nagy általánosságban elmondható hogy létezik egy "gödöllői típus" , és annak ez a rövid hossz, zömök agancs a jellemzője. A szárhossz genetikailag kódolt, tehát ha nagymértékben ez a típus volt, és van jelen az állományban a hosszúság nem is változik számottevően. (remélem nem írok hülyeséget) Az a kérdés hány százalékát teszi ki ez a típus az állománynak ezeken a területeken.
|
|
|
Naplózva
|
Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyót, kifogja az utolsó halat, akkor jön rá, hogy a pénzt nem lehet megenni.
|
|
|
Karácsony Károly
|
|
« Új üzenet #1540 Dátum: 2012. Június 22. - 21:50:14 » |
|
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
elaccc
|
|
« Új üzenet #1541 Dátum: 2012. Június 22. - 22:18:57 » |
|
Silvestris hosszan leírta miért lehet mindez. Talán a 85. oldalon. Nem feltétlenül kell rövidebbnek lennie az ország többi részein élőitől. De talán nagy általánosságban elmondható hogy létezik egy "gödöllői típus" , és annak ez a rövid hossz, zömök agancs a jellemzője. A szárhossz genetikailag kódolt, tehát ha nagymértékben ez a típus volt, és van jelen az állományban a hosszúság nem is változik számottevően. (remélem nem írok hülyeséget)
Az a kérdés hány százalékát teszi ki ez a típus az állománynak ezeken a területeken.
Igen én ezt értem, csak azt írta Wildheger, hogy idézet: "A gödöllőinek említett agancs típusa éppen úgy előfordul Gödöllő környékén,mint máshol,csak Gödöllőn rövidebb a szárhossza" tehát ugyan az a rövidszárú típus, jobb élőhelyen hosszabb agancsot növeszt!?. Én ezt tartom hülyeségnek. De picit boncolgatva ezt az egészet, mit is írnak a "nagyok" (bár lehet, hogy én értem félre a dolgokat) Szóval van egy rövid agancsszárú (100cm) 18-as 10kg-os 12 éves bika ami a gödöllői dombságban érte el ezt a trófeaproduktumot. Ha ezt a bikát borjú korában levinnék egy sokkal jobb élőhelyre mondjuk Somogyba, vagy Zalába, ott a trófeája elérhetné 12 éves korára akár a 14-15kg-ot is amivel egyet is értek, ez lehetséges, ha sokkal színesebb a tápanyagbevitel, nagyobb a nyugalom...stb. Az ágszáma is több lehet, mondjuk 20-as, de azt nem tudom elképzelni, hogy 120centis agancszárai lennének. Ilyenkor van az, hogy a genetika közbe szól. Ez az amiről már régóta vitázunk, hogy vannak olyan szarvastípusok, mint errefelé a törpe bikák is, hogy soha, sehol nem érné el a trófeája az érmes határokat, mert olyanok a génjei. Ha itt a Mátraalján egy gyilkos bika 10 éves korára 4-5kg-os trófeát tud produkálni, aztán hanyatlik, hiába viszem én Gemencre, vagy bárhová, soha nem lesz belőle érmes trófeás vad. Lehet, hogy ott erősíteni fog, de soha nem éri el az érmes szintet akár meddig is él. (((Ismét utalnék a tegnapi szarvasbikás Karl idézetre, amiben ezt fogalmazta meg valaki))) Az megint más tészta, téma, hogy később milyen teheneknek adja át rossz, vagy jó tulajdonságait... De már egyszer régebben azt is említettem, hogy ha van egy mélynövésű család, az apa, az anya is 150cm alacsony, akkor teljesen mindegy, hogy mit falatozik a gyerek, hol nő föl, nagy valószínűséggel "mélynövésű" fog maradni. Persze a mai családoknál, már egyre gyakoribb, hogy a kamasz gyermek jócskán elhagyja méretben a szüleit... Tehát hiába a "gének ígyúgy"magyarázat is, ha a gyermek már 10 centivel az apja fölé nőtt. Igaz lehet ez fordítva is Nem egyszerű, kis millió dolog közbeszólhat, közbejátszik. (Biztosra soha nem lehet semmit kijelenteni, azt sem, hogy ez így nem lehet, meg azt sem, hogy már pedig ez így van így lesz, mert genetikusok megmondták a genetika mindent tud...) Én azt mondom, hogy jobb híján, szakszerű (bika, tarvad) selejtezéssel felétek is lehetne javítani az állományon! A gyengébb adottságúakat, nemkívánatos génállományú egyedeket kiszedve. Aztán az egész irományból az a tanulság még, amit már többen is hangoztattak, hogy a szarvasoknak a megfelelő élőhelyet biztosítani kell és akkor javulhat az állomány, a jóhír... Mellesleg megjegyzem,hogy a mai vadásztársadalomnak erre törekedni is kell! (lene) Hamár a kismillió többi negatív körülményen sajnos nem lehet változtatni...
|
|
|
Naplózva
|
" There is good out there "
|
|
|
wildheger
|
|
« Új üzenet #1542 Dátum: 2012. Június 22. - 22:27:35 » |
|
Aljosenka Hegerov ! Mi is rokonok vagyunk , mert ilyen helyen nekem is szőr van ! Illetve volt . . . ! [/quote Érdekes! Nekem azon a helyen haj van.Mert nem mindegy,hogy haj,vagy szőr!A haj kerek keresztmetszetű,a fanszőr pedig szögletes! Azonkívül nekem a vastag,repedezett,rúzsozott ajakpír kizáró ok volt mindenkor! Képzeld el,egy ilyen vastag ajkú nő milyen nagy,kerek szemüreggel rendelkezik,ezenkívül a járomcsontja uralja az arcát és nincs semmi szögletesség a koponyáján. Pedig a szarvastehénnél is lényeges,hogy csontos legyen,nem kicsi pufi. Egyszer egy erdészeti zabanapon a kollégák ezt a kérdést feszegették. Én más típust tartottam szpnek.Főnököm lazán a következő hasonlattal zárta le a kérdést:-csontos vezértehén!
|
|
|
Naplózva
|
A világ gyakrabban jutalmazza az érdem látszatát mint magát az érdemet... (La Rochefoucauld)
|
|
|
Karácsony Károly
|
|
« Új üzenet #1543 Dátum: 2012. Június 22. - 23:10:41 » |
|
Pedig a szarvastehénnél is lényeges,hogy csontos legyen,nem kicsi pufi.
Akár csontos - akár pufi , akár tevefejű - akár csukafejű , akár hegedűnyakú - akár rövid tevenyakú , hosszú- , vagy rövidtörzsű , szőke , vörös , barna , vagy fekete szőrű , ha folyat és megáll , --------- a jó bika borít !!! Már ahogy emlékszem , de lehet hogy tévedek ... !:Q
|
|
|
Naplózva
|
|
|
|
wildheger
|
|
« Új üzenet #1544 Dátum: 2012. Június 23. - 00:30:14 » |
|
Igen én ezt értem, csak azt írta Wildheger, hogy idézet: "A gödöllőinek említett agancs típusa éppen úgy előfordul Gödöllő környékén,mint máshol,csak Gödöllőn rövidebb a szárhossza" tehát ugyan az a rövidszárú típus, jobb élőhelyen hosszabb agancsot növeszt!?. Én ezt tartom hülyeségnek. De picit boncolgatva ezt az egészet, mit is írnak a "nagyok" (bár lehet, hogy én értem félre a dolgokat) Szóval van egy rövid agancsszárú (100cm) 18-as 10kg-os 12 éves bika ami a gödöllői dombságban érte el ezt a trófeaproduktumot. Ha ezt a bikát borjú korában levinnék egy sokkal jobb élőhelyre mondjuk Somogyba, vagy Zalába, ott a trófeája elérhetné 12 éves korára akár a 14-15kg-ot is amivel egyet is értek, ez lehetséges, ha sokkal színesebb a tápanyagbevitel, nagyobb a nyugalom...stb. Az ágszáma is több lehet, mondjuk 20-as, de azt nem tudom elképzelni, hogy 120centis agancszárai lennének. Ilyenkor van az, hogy a genetika közbe szól. Ez az amiről már régóta vitázunk, hogy vannak olyan szarvastípusok, mint errefelé a törpe bikák is, hogy soha, sehol nem érné el a trófeája az érmes határokat, mert olyanok a génjei. Ha itt a Mátraalján egy gyilkos bika 10 éves korára 4-5kg-os trófeát tud produkálni, aztán hanyatlik, hiába viszem én Gemencre, vagy bárhová, soha nem lesz belőle érmes trófeás vad. Lehet, hogy ott erősíteni fog, de soha nem éri el az érmes szintet akár meddig is él. (((Ismét utalnék a tegnapi szarvasbikás Karl idézetre, amiben ezt fogalmazta meg valaki))) Az megint más tészta, téma, hogy később milyen teheneknek adja át rossz, vagy jó tulajdonságait... De már egyszer régebben azt is említettem, hogy ha van egy mélynövésű család, az apa, az anya is 150cm alacsony, akkor teljesen mindegy, hogy mit falatozik a gyerek, hol nő föl, nagy valószínűséggel "mélynövésű" fog maradni. Persze a mai családoknál, már egyre gyakoribb, hogy a kamasz gyermek jócskán elhagyja méretben a szüleit... Tehát hiába a "gének ígyúgy"magyarázat is, ha a gyermek már 10 centivel az apja fölé nőtt. Igaz lehet ez fordítva is Nem egyszerű, kis millió dolog közbeszólhat, közbejátszik. (Biztosra soha nem lehet semmit kijelenteni, azt sem, hogy ez így nem lehet, meg azt sem, hogy már pedig ez így van így lesz, mert genetikusok megmondták a genetika mindent tud...) Én azt mondom, hogy jobb híján, szakszerű (bika, tarvad) selejtezéssel felétek is lehetne javítani az állományon! A gyengébb adottságúakat, nemkívánatos génállományú egyedeket kiszedve. Aztán az egész irományból az a tanulság még, amit már többen is hangoztattak, hogy a szarvasoknak a megfelelő élőhelyet biztosítani kell és akkor javulhat az állomány, a jóhír... Mellesleg megjegyzem,hogy a mai vadásztársadalomnak erre törekedni is kell! (lene) Hamár a kismillió többi negatív körülményen sajnos nem lehet változtatni... Pedig ezt el kell hinni! A magyarországi elfogadott tudományos meghatározás szerint a hazai szarvasállomány genetikailag homogén. Mégis dr Szederjei Ákos közel száz törzsre osztotta az állományt. Én más úton járva,hatvan felett járok,ebből egy az a típus,melyet Elaccc-féle törpének nevezek.Van más törpe is,van más szarvas is mely adott egyedei egyéb okból törpék,de nem örökítik törpeségüket.Egyébként az anya jóval nagyobb mértékben örökít,mégsem védi senki a teheneket. Erre próbálom rávezetni,az egyébként jó szándékú,engem mindig lehülyézőnek vádoló Elaccc-ot. Gödöllői típusnak eddig felhozott példák között van olyan,melynek mátrai egyede 115,bakonyi egyede 115,somogyi egyede 120,kárpáti egyede 171 cm-es szárhosszat produkált,de van sok olyan egyede,mely zalai létére ugyanolyan rövid szárral büszkélkedhet,mint gödöllői testvére. Okát keresve ez irányú gondolataimnak nyitottam egy mappát.Azt sejtem,hogy trófea,vagy hullott agancs látványa nem vezet nyomra.Élő szarvasok képei között kutakodom. Van elképzelésem,mi lehet az oka.
|
|
|
Naplózva
|
A világ gyakrabban jutalmazza az érdem látszatát mint magát az érdemet... (La Rochefoucauld)
|
|
|
|