Akkor hajrá bakot keresni!
Véleményem szerint a "keresgélés" adja meg a bakvadászat savát-borsát.
Ezzel én is így vagyok.
Van egy "tutibiztos" ágnélküli bak, amelyik 10-ből 8 alkalommal ugyan azon a kis akáctelepítésen lézeng.
Egy kerítés-szegletben él, tulajdonképen semmi nehézséget sem okozna az elejtése.
De inkább fel fogom ajánlani valamelyik vadásztársamnak, akinek nincsen ideje rá, hogy több alkalommal ideutazzon.
Én meg várok valami nagyobb "meglepetést" olyan helyeket nézegetve, ahol nem is nagyon számítanánk bakra...kivéve, ha itt-ott hagy némi nyomot maga után az elhagyott, mozaikosan erdősült, öreg szőlőhegyen....
A "csutkára" visszarakott öreglegények szívesen választanak maguknak ilyen területet, inkább az emberi közelséget is elviselve, de a többi vadtól nem zaklatva.
Node majd meglátjuk, legfeljebb a nagy válogatásnak az lesz a vége, hogy jövőre azzal kezdem a beszámolómat, hogy "ha jól számolom, 5 éve nem lőttem bakot"
De ha így is lenne, az sem zavar. Vadászni akkor is fogok rá és ez a fontos.
Néha úgy vagyok vele, hogy amikor meglövök valamit, akkor máris érzem a hiányát a területről. Ezért nem lőttem az elmúlt idényben a VT-területemen bikát.
Láttam sokat, egy részét több alkalommal is, de amikor úgy mentem ki, hogy "namostaztánmindenképpen", akkor kitaláltam száz kifogást arra, hogy miért inkább holnap
.
Az egyik legkedvesebb bakomat is sokáig figyeltem, aztán amikor sikerült meglőnöm, utána minden alkalommal rossz érzés fogott el amikor a területe mellett elhaladva, vagy a kis vadföldön lesve nem találkoztam vele többet. Hiányzott.
Hmmm.... lehet öregszem?
