Oldalak: 1 2 3 4 [5] 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 ... 122   Le
  Nyomtatás  
Szerző Téma: Vadászattal kapcsolatos hírek  (Megtekintve 209916 alkalommal)
Cortez
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 402



« Új üzenet #60 Dátum: 2008. Május 26. - 13:48:44 »

Urán?

Talán az A-10 -ek gyengített uránmagvas lőszere? Fejvakarás
Naplózva

Renkecz Rafael
Cortez
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 402



« Új üzenet #61 Dátum: 2008. Május 26. - 13:57:48 »

Urán?
http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=4051&PHPSESSID=43ef79c60efc6aa176d8cb4d32265c10
Naplózva

Renkecz Rafael
Szenka
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 249



« Új üzenet #62 Dátum: 2008. Május 26. - 14:24:53 »

Urán?

Igen, tudom, a brit tudósok szerint ártalmatlan, de azért ha arról lenne szó, mégsem tartanának otthon kilőtt hüvelyeket, biztos, ami biztos.  A becsapódáskor keletkező hatalmas hő miatt az "ártalmatlannak" ítélt urán magvas lőszer "veszélyes" lesz, mert becsapódáskor az uránium mag több ezer fokos hőt fejlesztve hevesen elég, aminek az elsődleges hatását szegény harckocsizók tapasztalják meg, másodlagos hatása pedig az, hogy egész céltárgyat finom uránoxid por lepi be, ami belélegezve nem túl egészséges. Az "Öböl Háború szindrómát" vizsgálták, és akkor vették észre, hogy a kilőtt tankoknál a rádioaktív sugárzási szint megemelkedett (persze, konkrét értékeket nem írtak). Lehet ez attól is, hogy az említett por a sugárzásmérő közelébe jut. A lényeg, hogy utána törték a fejüket, hogy ez mitől lehet, érdekes módon mindenki egyből az elhasznált urán magvas lőszerre gondolt, amiben igazuk is lett.  A vizsgálat mégis megrekedt, és hogy ez mennyire veszélyes (ha belélegzed, ha bőrre megy, vagy csak ha mellette állsz), hogy milyen szintű a sugárzás, arról természetesen semmit nem lehet olvasni sehol.
Az első öböl háborúban ez még nem volt egészen közismert, és a katonák nagy érdeklődéssel vizsgálgatták a kilőtt iraki páncélosokat. Azóta érdekes módon sokan már nem élnek.
A második öböl háborúban, születtek olyan fényképek, ahol az látható, hogy csak gázálarcban merték megközelíteni a kilőtt roncsokat, bár a sugárzás ellen a gázálarc édes kevés.
Szerbiában és Vajdaságban sem végzett még senki vizsgálatot, hogy mitől, de a mortalitási mutatók elképesztő módon megugrottak a daganatok betegségek kategóriájában. Csak, engem nem a statisztika érdekel, hanem, M. Zoli, S. János, P. Daniela, F. Hajni kislánya, M, Kriszta kisfia és a többi név a temetőben. De ez tényleg nem vadászati téma, csak hát kijött belőlem, kihozta az a mondat, hogy mennyire lehet megszokni a durrogást, még akkor is, ha nem volt benne semmi bántó szándék, tudom.
Naplózva

Carpe Diem.
Viktor
Vendég
« Új üzenet #63 Dátum: 2008. Május 26. - 14:33:06 »

Urán?

Igen, tudom, a brit tudósok szerint ártalmatlan, de azért ha arról lenne szó, mégsem tartanának otthon kilőtt hüvelyeket, biztos, ami biztos.  A becsapódáskor keletkező hatalmas hő miatt az "ártalmatlannak" ítélt urán magvas lőszer "veszélyes" lesz, mert becsapódáskor az uránium mag több ezer fokos hőt fejlesztve hevesen elég, aminek az elsődleges hatását szegény harckocsizók tapasztalják meg, másodlagos hatása pedig az, hogy egész céltárgyat finom uránoxid por lepi be, ami belélegezve nem túl egészséges. Az "Öböl Háború szindrómát" vizsgálták, és akkor vették észre, hogy a kilőtt tankoknál a rádioaktív sugárzási szint megemelkedett (persze, konkrét értékeket nem írtak). Lehet ez attól is, hogy az említett por a sugárzásmérő közelébe jut. A lényeg, hogy utána törték a fejüket, hogy ez mitől lehet, érdekes módon mindenki egyből az elhasznált urán magvas lőszerre gondolt, amiben igazuk is lett.  A vizsgálat mégis megrekedt, és hogy ez mennyire veszélyes (ha belélegzed, ha bőrre megy, vagy csak ha mellette állsz), hogy milyen szintű a sugárzás, arról természetesen semmit nem lehet olvasni sehol.
Az első öböl háborúban ez még nem volt egészen közismert, és a katonák nagy érdeklődéssel vizsgálgatták a kilőtt iraki páncélosokat. Azóta érdekes módon sokan már nem élnek.
A második öböl háborúban, születtek olyan fényképek, ahol az látható, hogy csak gázálarcban merték megközelíteni a kilőtt roncsokat, bár a sugárzás ellen a gázálarc édes kevés.
Szerbiában és Vajdaságban sem végzett még senki vizsgálatot, hogy mitől, de a mortalitási mutatók elképesztő módon megugrottak a daganatok betegségek kategóriájában. Csak, engem nem a statisztika érdekel, hanem, M. Zoli, S. János, P. Daniela, F. Hajni kislánya, M, Kriszta kisfia és a többi név a temetőben. De ez tényleg nem vadászati téma, csak hát kijött belőlem, kihozta az a mondat, hogy mennyire lehet megszokni a durrogást, még akkor is, ha nem volt benne semmi bántó szándék, tudom.


Szia Szenka!

Abszolúte úgy van ahogy írod, az uránmagvas lőszereket be is akarják tiltani. Apró kiigazítás: abban az időszakban, amiről Jan ír, egyik fél (horvátok és szerbek) sem rendelkeztek uránmagvas lőszerrel, mert ez még 1991. körül lehetett, amikor a "Kapos" ezred még létezett Taszáron. Az 1999-es események során bevetett NATO-eszközök közül az A-10 Warthog csatarepülőgép fegyverzetében volt uránmagvas lőszer.
Naplózva
Szenka
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 249



« Új üzenet #64 Dátum: 2008. Május 26. - 14:45:42 »

Urán?

Igen, tudom, a brit tudósok szerint ártalmatlan, de azért ha arról lenne szó, mégsem tartanának otthon kilőtt hüvelyeket, biztos, ami biztos.  A becsapódáskor keletkező hatalmas hő miatt az "ártalmatlannak" ítélt urán magvas lőszer "veszélyes" lesz, mert becsapódáskor az uránium mag több ezer fokos hőt fejlesztve hevesen elég, aminek az elsődleges hatását szegény harckocsizók tapasztalják meg, másodlagos hatása pedig az, hogy egész céltárgyat finom uránoxid por lepi be, ami belélegezve nem túl egészséges. Az "Öböl Háború szindrómát" vizsgálták, és akkor vették észre, hogy a kilőtt tankoknál a rádioaktív sugárzási szint megemelkedett (persze, konkrét értékeket nem írtak). Lehet ez attól is, hogy az említett por a sugárzásmérő közelébe jut. A lényeg, hogy utána törték a fejüket, hogy ez mitől lehet, érdekes módon mindenki egyből az elhasznált urán magvas lőszerre gondolt, amiben igazuk is lett.  A vizsgálat mégis megrekedt, és hogy ez mennyire veszélyes (ha belélegzed, ha bőrre megy, vagy csak ha mellette állsz), hogy milyen szintű a sugárzás, arról természetesen semmit nem lehet olvasni sehol.
Az első öböl háborúban ez még nem volt egészen közismert, és a katonák nagy érdeklődéssel vizsgálgatták a kilőtt iraki páncélosokat. Azóta érdekes módon sokan már nem élnek.
A második öböl háborúban, születtek olyan fényképek, ahol az látható, hogy csak gázálarcban merték megközelíteni a kilőtt roncsokat, bár a sugárzás ellen a gázálarc édes kevés.
Szerbiában és Vajdaságban sem végzett még senki vizsgálatot, hogy mitől, de a mortalitási mutatók elképesztő módon megugrottak a daganatok betegségek kategóriájában. Csak, engem nem a statisztika érdekel, hanem, M. Zoli, S. János, P. Daniela, F. Hajni kislánya, M, Kriszta kisfia és a többi név a temetőben. De ez tényleg nem vadászati téma, csak hát kijött belőlem, kihozta az a mondat, hogy mennyire lehet megszokni a durrogást, még akkor is, ha nem volt benne semmi bántó szándék, tudom.


Szia Szenka!

Abszolúte úgy van ahogy írod, az uránmagvas lőszereket be is akarják tiltani. Apró kiigazítás: abban az időszakban, amiről Jan ír, egyik fél (horvátok és szerbek) sem rendelkeztek uránmagvas lőszerrel, mert ez még 1991. körül lehetett, amikor a "Kapos" ezred még létezett Taszáron. Az 1999-es események során bevetett NATO-eszközök közül az A-10 Warthog csatarepülőgép fegyverzetében volt uránmagvas lőszer.

Hát látod, azt tényleg nem tudom, hogy Kapos ezred mikor volt Taszáron, én a NATO áldásos tevékenységére értettem, amit írtam, ami Szerbia és Vajdaság tetrületén zajlott. A korábbi időszkaban mások voltak a veszteségeim, személyesebbek és még súlyosabbak, es e mellett sok kedves barátom és felebarátom maradt ott örökre minden oldalon, ki katonaként esett el, ki civilként, ki meg eltünt örökre egy tömegsír mélyén névtelenül. Áldom a sorsom a mai napig, hogy nem sikerült a felvételim annak idején Szarajevóban a repülősökhöz...
Na, most már tényleg elköszönök. További jó csevegést. Üdv. Szenka
Naplózva

Carpe Diem.
Taser
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 2149

"“ΜΟΛΩΝ ΛΑΒΕ”"


« Új üzenet #65 Dátum: 2008. Május 26. - 14:48:25 »

Nem csak az A 10 esek hasznaljak Toltik azt sok masba is ( Apache  CAAT  stb )  
Amit en lattam: Sugarzasmero nem kezdett el ketyegni a kilott vas kozeleben. (Pedig az meg a pristinai szemetlerakonal is bejelzett.)
 Mivel becsapodaskor nagy resze eleg, minimalis pormennyiseg marad meg, vagy semmi. ( ezt egy hadmernok mondta lelke rajta)
Szinten ok mondtak, hogy a nagytavolsagu radar alatt ucsorgo ( AWACS) szemelyzet sugarterhelese nagyobb  mint ami ebbol a loszerbol johet.
 Hivatalosan  Obol haborus szindromat vegul nem az uran magvas loszerre , hanem  a nyaklo nelkul  beadott vedooltasok es ellenszerumok kombinaciojara fogtak ra. A II Obol balheban azert maszkaltak az emberek gazmaszkban es vedoruhaban mert nem adtak megelozeskent ellenszerumot gaztamadas esetere.( Egyebkent annyira feltek a gaztamadastol, hogy a nagy vizen tuli testverek meg akkor is  gumiruhaban jartak amikor mar mindenki tudta, hogy nincsenek ilyen fegyverek bevetheto allapotban.  Minden  hk ban es teherauton azt kerestek Jol rajuk is rohadt az ABV ruha)
A gond ezzel az uranos temaval hogy a legrosszabb verzio szerint is evek mulva kellene hogy kifejtse a karos hatasat. Ennek ellentmond hogy  nagyszamu daganatos beteg van ott ahol hasznaltak oket, es gyors agressziv fajtaju megbetegedeseket diagnosztizalnak  nagy mortalitassal. Szomorú

Naplózva

A vadász legbiztosabb fegyvere a türelem.
Nem gondolkodunk. Nincs mivel. Lövünk. Van mivel.
Viktor
Vendég
« Új üzenet #66 Dátum: 2008. Május 26. - 15:15:34 »

Urán?

Igen, tudom, a brit tudósok szerint ártalmatlan, de azért ha arról lenne szó, mégsem tartanának otthon kilőtt hüvelyeket, biztos, ami biztos.  A becsapódáskor keletkező hatalmas hő miatt az "ártalmatlannak" ítélt urán magvas lőszer "veszélyes" lesz, mert becsapódáskor az uránium mag több ezer fokos hőt fejlesztve hevesen elég, aminek az elsődleges hatását szegény harckocsizók tapasztalják meg, másodlagos hatása pedig az, hogy egész céltárgyat finom uránoxid por lepi be, ami belélegezve nem túl egészséges. Az "Öböl Háború szindrómát" vizsgálták, és akkor vették észre, hogy a kilőtt tankoknál a rádioaktív sugárzási szint megemelkedett (persze, konkrét értékeket nem írtak). Lehet ez attól is, hogy az említett por a sugárzásmérő közelébe jut. A lényeg, hogy utána törték a fejüket, hogy ez mitől lehet, érdekes módon mindenki egyből az elhasznált urán magvas lőszerre gondolt, amiben igazuk is lett.  A vizsgálat mégis megrekedt, és hogy ez mennyire veszélyes (ha belélegzed, ha bőrre megy, vagy csak ha mellette állsz), hogy milyen szintű a sugárzás, arról természetesen semmit nem lehet olvasni sehol.
Az első öböl háborúban ez még nem volt egészen közismert, és a katonák nagy érdeklődéssel vizsgálgatták a kilőtt iraki páncélosokat. Azóta érdekes módon sokan már nem élnek.
A második öböl háborúban, születtek olyan fényképek, ahol az látható, hogy csak gázálarcban merték megközelíteni a kilőtt roncsokat, bár a sugárzás ellen a gázálarc édes kevés.
Szerbiában és Vajdaságban sem végzett még senki vizsgálatot, hogy mitől, de a mortalitási mutatók elképesztő módon megugrottak a daganatok betegségek kategóriájában. Csak, engem nem a statisztika érdekel, hanem, M. Zoli, S. János, P. Daniela, F. Hajni kislánya, M, Kriszta kisfia és a többi név a temetőben. De ez tényleg nem vadászati téma, csak hát kijött belőlem, kihozta az a mondat, hogy mennyire lehet megszokni a durrogást, még akkor is, ha nem volt benne semmi bántó szándék, tudom.


Szia Szenka!

Abszolúte úgy van ahogy írod, az uránmagvas lőszereket be is akarják tiltani. Apró kiigazítás: abban az időszakban, amiről Jan ír, egyik fél (horvátok és szerbek) sem rendelkeztek uránmagvas lőszerrel, mert ez még 1991. körül lehetett, amikor a "Kapos" ezred még létezett Taszáron. Az 1999-es események során bevetett NATO-eszközök közül az A-10 Warthog csatarepülőgép fegyverzetében volt uránmagvas lőszer.

Hát látod, azt tényleg nem tudom, hogy Kapos ezred mikor volt Taszáron, én a NATO áldásos tevékenységére értettem, amit írtam, ami Szerbia és Vajdaság tetrületén zajlott. A korábbi időszkaban mások voltak a veszteségeim, személyesebbek és még súlyosabbak, es e mellett sok kedves barátom és felebarátom maradt ott örökre minden oldalon, ki katonaként esett el, ki civilként, ki meg eltünt örökre egy tömegsír mélyén névtelenül. Áldom a sorsom a mai napig, hogy nem sikerült a felvételim annak idején Szarajevóban a repülősökhöz...
Na, most már tényleg elköszönök. További jó csevegést. Üdv. Szenka

Szia Szenka!

Megértem azt, hogy Neked személy szerint fájdalmas és pótolhatatlan veszteségekkel járt, hogy a NATO szerbiai célpontok ellen hajtott végre légitámadásokat. Erre nincs is mit mondani, lehetetlen... de ne felejtsük el, hogy ez miért volt. Az albánok ellen elkövetett tömeggyilkosságok, milliók otthonukból való elűzése és az újabb genocídium megelőzése miatt. Szörnyű amit a a szerbek 1990 és 1999 között műveltek, európa éppen elég ideig nézte tétlenül a boszniai vérengzéseket is.

Szörnyűség, hogy ebbe a vajdasági magyarokat is belekeverték...
Naplózva
Viktor
Vendég
« Új üzenet #67 Dátum: 2008. Május 26. - 15:18:16 »

Nem csak az A 10 esek hasznaljak Toltik azt sok masba is ( Apache  CAAT  stb )  
Amit en lattam: Sugarzasmero nem kezdett el ketyegni a kilott vas kozeleben. (Pedig az meg a pristinai szemetlerakonal is bejelzett.)
 Mivel becsapodaskor nagy resze eleg, minimalis pormennyiseg marad meg, vagy semmi. ( ezt egy hadmernok mondta lelke rajta)
Szinten ok mondtak, hogy a nagytavolsagu radar alatt ucsorgo ( AWACS) szemelyzet sugarterhelese nagyobb  mint ami ebbol a loszerbol johet.
 Hivatalosan  Obol haborus szindromat vegul nem az uran magvas loszerre , hanem  a nyaklo nelkul  beadott vedooltasok es ellenszerumok kombinaciojara fogtak ra. A II Obol balheban azert maszkaltak az emberek gazmaszkban es vedoruhaban mert nem adtak megelozeskent ellenszerumot gaztamadas esetere.( Egyebkent annyira feltek a gaztamadastol, hogy a nagy vizen tuli testverek meg akkor is  gumiruhaban jartak amikor mar mindenki tudta, hogy nincsenek ilyen fegyverek bevetheto allapotban.  Minden  hk ban es teherauton azt kerestek Jol rajuk is rohadt az ABV ruha)
A gond ezzel az uranos temaval hogy a legrosszabb verzio szerint is evek mulva kellene hogy kifejtse a karos hatasat. Ennek ellentmond hogy  nagyszamu daganatos beteg van ott ahol hasznaltak oket, es gyors agressziv fajtaju megbetegedeseket diagnosztizalnak  nagy mortalitassal. Szomorú



Köszi az infot! Igen
Naplózva
Bandi
Vendég
« Új üzenet #68 Dátum: 2008. Május 26. - 15:20:15 »

És amiről senki nem beszél,hogy hány magyart kötöztek a szerbek a sinekhez,majd ráengedték a tehervagont...erről a "korrekt" média nem tájékoztat.
Naplózva
jan
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 2626



« Új üzenet #69 Dátum: 2008. Május 27. - 12:54:29 »

A repülőezrednél '92-'93-ban voltam. Ott atomfegyver nem volt. Mo-n csak az itt állomásozó szovjet egységeknél lehetett atomfegyver, (talán 1 helyen, bár máig vitatják) azt nem adták ki a kezükből. Meg akkor már nem is voltak ott szovjetek, amerikaiak pedig még nem voltak.

De egy katonai repülőtér környékén nem csak urántól lehet megbetegedni, volt ott annyiféle egészségre káros anyag hogy csak na. Pl nem kevés üzemanyag került a levegőbe és a talajba, akkumulátorsav, nehézfémek stb.
Aztán a radarok állandó sugárzása, bár ugye a radarépitők szerint az semmire nem káros  :Mosolyog  stb, stb...
Naplózva
Németh Lajos
Globális moderátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 9988



« Új üzenet #70 Dátum: 2008. Május 29. - 09:02:21 »

Sziasztok!

Szubjektív vélemény a katonaságról.
Lehúztam a másfél évet, kétharmadát tiszthelyettesként, szabad kijárással a laktanyából, tiszti étkezdén, tehát lényegesen lazábban, mint a sorkatonák többsége.
Életem legrosszabb időszaka volt, egyetlen boldog napként a leszerelés napját tudnám megemlíteni.
A fizikai igénybevétel az semmit nem jelentett, a lelki megalázottság volt elviselhetetlen.
Az a tudat, hogy majomi intelligenciaszinten lévő emberek gyakorlatilag azt tehetnek velem, amit akarnak, ez egyszerűen borzalmas volt, a szó legszorosabb értelmében rettegésben teltek el a seregben töltött napok. Hogy teljesen értelmetlenül, az már csak hab a tortán.
Nagyon örülök, hogy fiaimnak mindezt nem kell megélniük, agressziójuk kiéléséhez meg ott van a fejsze és a kasza. Az való a férfiember kezébe, nem a gépfegyver.
Egyszóval nagyon rossz katona voltam, nem csoda, hogy a laktanyát ahol szolgáltam megszüntették, a körletet lebontották, sőt tudtommal még a rendfokozatot is (alhadnagyként szereltem) megsemmisítették, hogy semmi nyomot ne hagyjak a rendszerben.
Naplózva

Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.  /Ady/
St.Girgesz
Vadász
*****
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 5762


A gasztroszent!


WWW
« Új üzenet #71 Dátum: 2008. Május 29. - 09:46:33 »

Sziasztok!
Egyszóval nagyon rossz katona voltam, nem csoda, hogy a laktanyát ahol szolgáltam megszüntették, a körletet lebontották, sőt tudtommal még a rendfokozatot is (alhadnagyként szereltem) megsemmisítették, hogy semmi nyomot ne hagyjak a rendszerben.


 Vigyorog Vigyorog Vigyorog

Amúgy édesapám is ezen a véleményen van... azt mondta mikor behívtak sorozásra:"Na, fiam, eddig megtanítottam neked, hogy mire jó a két kezet. Bent megtanítják, hogy mire nem szabadna használnod." Bár néha emlegeti, hogy ott legalább megtanultam volna befogni a szám Bion
Naplózva

Üdv a vadásznak!
"Gazdagnak érezheti magát az a nép, amely ilyen hagyományokkal rendelkezik."(John Paget; 1839.)

"Amiről nem mondunk le, az mindig a miénk marad."
P.Zoli
Vendég
« Új üzenet #72 Dátum: 2008. Május 29. - 10:03:18 »

A honvédségről nekem is meg van a véleményem, bár nekem nagyon jó sorom volt, akkor mentem haza amikor akartam, állandó kimenőm és eltávom volt. Néha egy-egy tisztet, tiszthejettest el kellett vinnem Veszprémbe vagy a nyaralójába a Velencei tóhoz egy kicsit fürdeni, napozni. Esténként és reggelenként kimentem értük a jó kis Ikarusszal a metróhoz, hoztam-vittem őket. Napközben pihentünk, délután meg Uazzal rallyztunk.
Teljesen fölöslegesen raboltak el egy évet az életemből, mert semmi hasznosat nem tudtunk csinálni. Sokszor, szinte minden nap önként jelentkeztünk ügyeletes sofőrnek, hátha legalább ki kell menni vezetni, ezzel is telik az idő. Kínomban kétszer olvastam ki Ken Folett: Katedrális című 1024 oldalas könyvét, egy csomó más könyvvel egyetemben.
Fociztunk, fürödtünk, ettünk és pihentünk. Életemben annyit nem híztam, mint a seregben. Hihetetlen, de olyan semmittevő lettem, hogy alíg bírtam utána visszazökkenni a valós, dolgos életbe.
Az én laktanyám is megszünt a Renault Baumgartnernél, az M1-M7 autópálya mellett volt a Kinizsi laktanya. Bion
Naplózva
Németh Lajos
Globális moderátor
Vadász
*
Nem elérhető Nem elérhető

Hozzászólások: 9988



« Új üzenet #73 Dátum: 2008. Május 29. - 10:50:40 »

Szia Zoli !

Főagronómus kollégám nem egy esetet említett, amikor addig ügyes, szorgalmas traktoros úgy eltrehányodott a seregben, hogy leszerelés után pár hónappal el kellett küldeni, mert teljesen használhatatlan lett.
Naplózva

Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.  /Ady/
P.Zoli
Vendég
« Új üzenet #74 Dátum: 2008. Május 29. - 11:06:16 »

Szia Zoli !

Főagronómus kollégám nem egy esetet említett, amikor addig ügyes, szorgalmas traktoros úgy eltrehányodott a seregben, hogy leszerelés után pár hónappal el kellett küldeni, mert teljesen használhatatlan lett.

Szia Lajos!

Bizony, a sereg kihozta a jó emberből is a rosszat. Persze ezzel nem akarnék általánosítani, de nagyon sok, ilyen szempontból nézve rossz hely volt.
Biztos?, hogy volt olyan laktanya is, ahol azért normális keretek között folyt a kiképzés és a hétköznapi élet, de ahol én voltam, hát ott igen csak lustaságra kényszerítették az embert. És ezt komolyan mondom, hogy kényszerítették, mert különben megbolondúlt volna az illető.
Még az elején voltam, mikor nagy unalmamban kimentem a szerelő műhelybe, ott egy civil javította a honvédségi autókat és felajánlottam neki segítségem, mivel autószerelőként végeztem iskolám. Az illető nagyon szívesen is vette a segítségem, én is jól éreztem magam, mert szerettem is javítgatni, meg ment is az idő.
Igen ám, de ezt megtudta a század pk. Nekem nem szólt, csak elrakta a páncéljába a kimenő könyvecskémet. Este, mikor már untam a katonaéletet és haza akartam menni, az írnok nem találta a könyvemet. Na, az volt ez első estém, mikor berúgtam a laktanyában. Beültem az Ikarusba és kimentem a lakótelepen lévő ABC-be, jól bevásároltam cefréből és meghívtam az egész bandát. Voltunk vagy 14-en az egész laktanyában.
Másnap kérdem a század pk.-t, hogy mi lett a könyvemmel? Azt mondta, hogy el kellett tennie pihenni a könyvet, mert elfáradt a szerelő műhelyben. Nézhettem hülyén biztos, mert utána a számba rágta, hogy nekem nem az a dolgom, hogy dolgozzak, arra ott van a civil alkalmazott.
Hát így neveltek minket.
Naplózva
Oldalak: 1 2 3 4 [5] 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 ... 122   Fel
  Nyomtatás  
 
Ugrás: