Uraim, gratulálok
De nem csak a Kaposon úszkálnak a récék. Ma délelőtt mi is kimentünk a Sajóra szerencsét próbálni. Főkép a kollégám Attila volt lázban, mint kezdő vadász még nem lőtt kacsát.
Ködös volt a táj, zúzmarában díszelgő elárvult lombokkal. A Sajó kanyargós, gyors folyása már sok szép élményt nyújtott, hátha ma is szerencsénk lesz. Az első kanyarban mindkét part dugig volt kacsával, vagy 150 repült fel egyszerre, a nagy kapkodásban csak egy gácsért sikerül vízre buktatni, pedig még egy töltényt sikerült a dupla után a felsőbe csúsztatni, de hiába
Sajnos Attilának nem sikerült az első, de sebaj, idő meg lehetőség még bőven.
Aztán egy "üres" járat, majd úton a következő kanyar felé, a kutyák kiugrasztottak Attila elé egy ravazdit: első lövés valahová, másodikból bukfenc, és már vághatjuk a keresztelő veszőt. Gratulációk, nagy öröm ahogy illik első rókánál. Na de indulás, várnak a kacsák. Megint egy ígéretes kanyar, megint több tucat réce, és sajnos, ismét csak egy gácsér. A dublé nem akar összejönni
. Attila is lógatja az orrát, de tapasztalt vadászt is lázba hozza a bőség zavara és mellé trafál, hát még egy kezdőt. Na de itt a következő alkalom, majd most, és ami késik nem múlik, a felröppenő csapatból mindkettőnknek sikerül egy-egy. Ez már döfi, már fülig érő száj, na meg a második pálca. Aztán még két alkalommal vallatuk a Sajót, még összejött mindkettőnknek egy-egy kacsa.
Mindenki elégedett, főkép Attila, meg is éheztünk, menjünk hazafelé.
