Egy kis szösszenet a vizi-vad vadászatához:
Tegnap estefelé felhívott U. Peti barátom és kérdezte, hogy egy holnap reggeli récézéshez mit szólnék. Örömmel elfogadtam, azonnal nekiláttam összeválogatni patronjaimat. Mindenféle méretű sörétek között válogattam, ismerve Peti kifogyhatatlan ötleteit, mindenre felkészültem, Unokaöcsém szerint Peti "vizslavérű Vadász"- természetesen jó értelemben, mint később kiderült nem tévedtem nagyot, a récézés után fácánozás is tervezve volt, bár ez még titkos, én csak később tudtam meg. Na de ne vágjunk az események elébe, reggel dideregve vártam a találkozót, hideg is volt, ropogott a fű a csizmám alatt, megjött Peti és Bella, a formaságok után nekivágtunk a hajnali sötétségnek, reményekkel és ábrándokkal telve, egyedül Bella hűséges kísérőnk nem forgatott ilyen eretnek gondolatokat a fejében, Ő csak örült és ezt nagy meleg szemeiben sugározta felénk. Itt a Gazda és itt van ez a gyanús szagú ember, na ebből még valami lesz, ha a Gazda itt van akkor zsákmány van, ez az ember meg már máskor is volt itt, akkor sem kellett sokat szaladgálnom……Közben kiértünk a tett helyszínére, ahol kedves Unokaöcsém és Barátja már aggódva várt Bennünket.
Zárójelben megjegyzem, hogy még szerencse, Unokaöcsémnek és nekem azonos a hobbim, így legalább találkozunk néha.
Rövid megbeszélés után megközelítettük és elfoglaltuk a helyszínt, tavak közötti zárógáton állunk fel vonalban Vezetőnk utasításai szerint. Mindenképpen nagyon vártam ezt a napot, nekem új de legalább 30 éves sörétesemet szerettem volna kipróbálni ( ja kérem, az akkor készült puskák még acélból voltak, nem mínusz kétszáz fokon hűtötték a csövet, nem volt semmilyen hókusz-pókusz, puskakészítés volt, nem volt marketing meg egyéb ilyen „Úri cifraságok”-Matula bácsi szavait idézzem, ez a puska is legalább több ezer lövést látott, vagy több tízezer?, ki tudja -mivel koronglövő versenyző gyakorlópuskája volt, , fegyverjavítót nem ismert és úgy néz ki mintha pár-éves lenne, na de hagyjuk ezt……..)
Lassan pirkad és megjelennek az első csapatok, szól a puska, jobbról-balról, szépen esnek a récék, megvan az első récém, majdnem agyonüt, már nem kapkodok, inkább nézem barátaim mit csinálnak, parádés lövéseket látok, szinte nem is figyelek a behúzó récékre annyira leköt a látvány, nem győzünk kapkodni a töltéssel, ahogy világosodik úgy csökken a behúzó récék száma,. Mára elég volt az élményből, nekilát Bella és összegyűjti a zsákmányt, nagyon hálásak vagyunk Neki, eszembe jut a régi mondás: Eb a vadász kutya nélkül!
Márt csak egy feladat van hátra, unokatestvérem Barátja avatását kell még elvégezni, Unokatestvérem lelkes és egy szép erős rugalmas husángot vág, még egy tízkiló feletti bika avatásához is vastag lenne…………….megemlítjük Neki erre levágja a vastagabbik felét……..szertartás……….nagyon puha voltam, amikor utoljára engem avattak, három napig hason aludtam, na de majd legközelebb………fényképek, búcsúzás és megyünk fácánozni Petivel.
Köszönöm ezt a szép évzárást és puskaavatást Petinek, bár a németek szerint a sörétes csak flinta…………BUÉK 2011-2012
