Ma délután ismét kinéztünk Ariellel a Sajóra gácsér-ügyben, csak ma korántsem volt olyan "egyszerű", mint tegnapelőtt...
Nade kezdjük az elején... Az első felröppenő csapatból sikerült ismét kiemelnem egy "kapitális" gácsért (tényleg nem láttam még ilyen nagyot, majd holnap megmérem). Amit Ari annak rendje és módja szerint ki is hozott a Sajóból. Aztán meg sorra "mellémentünk" mindig a kacsáknak, pedig szinte minden lehetséges helyen voltak, de ha partmentén haladtunk, akkor ugye előttünk vagy 100 méterrel keltek, ha meg egy-egy kerülővel merőlegesen lopakodtunk a vízre, akkor sorra melléjük mentünk vagy 50-60 méterrel - most szélcsendben érdekes módon szívesen tanyáztak bokormentes részeken is -. Aztán egy korán ugrasztott csapat helyére nagy kerülővel mentünk - bízva abban, hogy esetleg (a kacsák jó szokásához híven) nem ugrott fel az egész csapat a bizonytalan veszélytől - és lám így is történt, a csapat egy része ott maradt, amikor felrebbentek hirtelen nem tudtam, hogy mifélék lehetnek, ugyanis vagy 6-8 darab kistermetű fekete réce volt - így utólag már böjtinek mondom őket - köztük egy tőkés párral, amely közül ismét kicsíptem a gácsért...
Aztán következett két csapat is, amik a határon keltek, így tettem egy-egy felesleges lövést, majd egy nagyon bokros rész következett, ahol mindig van réce... Csakhát nagyon szűk a kilövés... Óvatosan lopódzunk befelé a bokrok között, amikor hápogás, szárnysuhogás, már mennek is előttem a "nyiladékon"... tojó... tojó... gácsér! DURRR!!! A kacsám elkezd szitálni a levegőben, rálövöm a másik csövet is, amire lereszkedik a túlparton... Nofene... Küldöm Arielt, de tudom, hogy oda nem fog átmenni, sosem gyakorultok az "elhozás másik oldalról"-t. Így két felesleges fürdés után inkább mást gondolok ki... Úgy láttam, hogy Ari kb a Sajó közepéig lábon megy, csak utána úszik, gondoltam, valamikor csak meg kell tanulnia, hogy a vizen túl is lehet keresnivalója, így nekivetkőzök, alulról szinte mindent, meg fent is pólóig (ha netalán valami történne, akkor ne húzzon lefelé a sok rongy), aztán irány a Sajó... Hogy milyen hideg... Nem hittem volna, hogy ilyen rossz lesz (Bear Grylls mától még jobban tisztellek!), szó mi szó, a folyó jó 2/3-áig bementem, ami nekem ippen' ülepig ért, és onnan küldöm a kutyát, aki most már érti a dolgot, és második nekiindulás után már hozza is a még élő gácsért, aztán irány vissza a cucchoz, mert kezdenek a lábujjaim görcsbe állni, amikor kimegyek a vízből rendesen melege van a lábamnak...
(gondoltam ezt a "csendéletet" meg kell örökítenem)
Majd miután "minden rendbe jött" csinálok egy kis ideiglenes terítéket, és örülök, hogy ismét megvan a "gácsér-trió".
Aztán indulás hazafelé, eljöttem a falutól vagy 5 km-t a Sajó partján, így amikor félúton vagyok hazafelé már lemegy a nap, akkor ugrik be, hogy nem messze mellettem van egy betárcsázott kukoricatarló, valamelyik este mintha kacsahápogást hallottam volna felőle, nemsokára húzásidő, gondoltam megnézem... Beírásom oda is, az időbe is belefér, úgyhogy hajrá...
Elmúlt 4 óra, mire elfoglaljuk a leshelyünket...
Ha a délután nem kajattuk volna össze a Sajó ideeső részét, akkor azt mondanám, hogy akár esélyünk van egy jó húzásra is, de így... Nah, majd meglátjuk... Aztán olyan 16:10 körül "kacsabrekegés" a falu felől... Aztaaaamiiindeniit.... Egy olyan felhőnyi kacsa közelít, hogy még most sem hiszem el... Hogy honnan jöhetnek azt nem tudom, forog az agyam - amiket ma felzavartam, egyik csapat sem volt több 10-től, valahonan a Sajó feljebbi részéről jöhetnek, az is lehet, hogy Szlovákiából, ki tudja - elmennek felettem, de már fordulnak is, cikázva, zuhanava "támadnak", egyenesen nekem, pont rám akarnak szállni, én meg lövök két olyan lyukat a levegőbe, hogy szerintem még most is röhögnek... Alighogy újratöltök megint jön egy adag - ezek is sokan vannak - a történet megismétlődik, nem jó ez így... "Rááltam" a kelő kacsa lövésre, ezek meg "beszállók", úgyhogy a következő csapatot hagyom, hagy menjenek el a fejem mellett - volt amelyik 5 méterre volt - aztán, amikor fordulnak mellettem, akkor sikerül duplára összecsomagolni egyet, amit Ariel meg is hoz, hogy ez is gácsér lett, az már csak a szerencsén múlott... Majd ismét jön egy csapat réce, de én már megtört puskával, Arielt pórázra fogva lopakodok le a "színpadról", tökéletesen meg vagyok elégedve, sőt...
(A képen látszik, hogy a "kapitális" mennyivel "veri" a többit)
[/i]
Mindenkinek hasonló récés élményeket kívánok!
