Kinéztem este...
Sam!
Újfent csak a kalapomat tudom megemelni a vadászélményeid és az írásod miatt.
Nálunk a szokatlanul meleg idő miatt továbbra is tragikus a helyzet réce-fronton. Tegnap reggel is szerencsét próbáltam, de semmi... Csörgőt egy fiányit sem láttam, tőkésből is egy pár fős csapat szárnyalt csak a látóhatár peremén. Kormorán bezzeg... Hogy Arany Jánost idézzem: "több, mint pelyva, vagy mint a puszták fövénye". A múltkori számmal szemben most csak 9-re tehettem volna lövést. Nem messze tőlem pergetve süllőztek ketten egy csónakban. Messziről kiszúrtak egy hármas csapatot, amelyek felénk vették az irányt. Szépen szoborrá dermedtek, hogy nehogy megzavarják őket ebbéli szándékukban. Így várták a lövést, ami nem történt meg. Kérdő tekintettel néztek felém. Felvilágosítottam őket a nagy büdös helyzetről. Az egyik megvakarta a fejét, aztán kimondta az igazságot: "B..meg, vége a vizeinknek!"
A vadászterületünk 3200 ha körül van, jelentős része vizes élőhely. Egy fő hivatásos vadász. Fegyveres halőr nincs. A hivatásos egymaga kevés lesz ekkora vízterületre. A horgászegyesületek joggal fogják számon kérni a kárukat. De kin? Rajtunk? A vadásztársaságon? A tiltást elrendelő hatóságon? Olyan kérdések ezek, amelyekre még sehonnan nem érkezett válasz.
