Magyar vizsla

[Eb]

Vigyázz Sanyi, előbb-utóbb aportírozza azt a farkaskutyát.
Örülök, hogy hozzád került.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Ismerkedés a játszótárssal.                                                                     

De jó kis gyömöszkölnivalóhúsgombóc!

[Fomec]

Vigyázz Sanyi, előbb-utóbb aportírozza azt a farkaskutyát.

Már próbálkozik vele.

Mindjárt kérnék is egy kis segítséget. Horgászbotra erősítettem egy fácánszárnyat. Hát a vadmegállással vannak gondjaink. Ugyanis ráront nyílegyenesen. Nagyon ritkán akarja csak óvatosan becserkelni. Mit tanácsoltok, mit tegyek?

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Én ezzel a vadmegállási dologgal még várnék egy kicsit! Legalább addig még az alapfegyelmezés nem ér egy jó szintet!

[k.vajk]

Szia Fomec!
A rárontással nincs baj,látszik hogy jó affinitású kiskutya,érdekli a dolog! Azt tanácsolom,hogy fáraszd ki az említett horgászbotos fácánszárnnyal,had ugráljon egy kicsit utána, és hidd el a végén mikor kellően elfáradt,már látni fogsz apróbb vadmegállásokat. Amikor  látod hogy szinte állja a szárnyat,próbálj meg végig kontaktusban maradni a kutyussal,gondolok itt arra hogy amikor már produkál egy majdnem ráhúzást a szárnyra,legyél mindig közvetlen mellette,vagy érintsd a hátához a kezed,halkan biztathatod is.Nehéz ezt így leírni,de remélem azért valamennyire érthető volt.

[Fomec]

Én ezzel a vadmegállási dologgal még várnék egy kicsit! Legalább addig még az alapfegyelmezés nem ér egy jó szintet!

Szia Attila!
Én csupán a Jilly féle könyv kronológiája alapján próbálkoztam vele, mert mint írtam a Liza lett az első vadászkutyám. De természetesen minden tapasztalatot, tanácsot szívesen fogadok. 
 

Szia Fomec!
A rárontással nincs baj,látszik hogy jó affinitású kiskutya,érdekli a dolog! Azt tanácsolom,hogy fáraszd ki az említett horgászbotos fácánszárnnyal,had ugráljon egy kicsit utána, és hidd el a végén mikor kellően elfáradt,már látni fogsz apróbb vadmegállásokat. Amikor  látod hogy szinte állja a szárnyat,próbálj meg végig kontaktusban maradni a kutyussal,gondolok itt arra hogy amikor már produkál egy majdnem ráhúzást a szárnyra,legyél mindig közvetlen mellette,vagy érintsd a hátához a kezed,halkan biztathatod is.Nehéz ezt így leírni,de remélem azért valamennyire érthető volt.

Szia k.vajk!
Próbáltam lefárasztani előtte, de ez eddig nem sikerült. Egyébként teljesen érthető amit írtál. Köszönöm neked is.

[k.vajk]

Fomec, ez az egyik barátom kutyája,mint a hirdetésben is látod 5-vagy már 6 hónapos,és őt is le kellett fárasztani egy kicsit a szárnyal hogy ilyen vadmegállást produkáljon!
Sok sikert,és kitartást a Tiédhez!
http://vadaszapro.hu/49481/fiatal-drotszoru-magyar-vizsla-kan-elado!

[Fomec]

Fomec, ez az egyik barátom kutyája,mint a hirdetésben is látod 5-vagy már 6 hónapos,és őt is le kellett fárasztani egy kicsit a szárnyal hogy ilyen vadmegállást produkáljon!
Sok sikert,és kitartást a Tiédhez!
http://vadaszapro.hu/49481/fiatal-drotszoru-magyar-vizsla-kan-elado!

[izsitibi]

 
Fomec, a Jilly könyv nagyon jó, sőt alapműnek számít a vadászkutyás szakirodalomban, de szerintem ez inkább a pointerekre íródott. Ajánlom figyelmedbe Carl Tabel, A mindenes vadászkutya c. könyvét, ez talán egy kicsit frissebb és gyakorlatiasabb is az előbbinél.
Nem értek egyet az előttem szólókkal abban, hogy le kell fárasztani a kutyust a "tollazáshoz". A cél nem az, hogy ne azét ne akarja megfogni a tollat, mert már fáradt, hanem szerintem az, hogy igenis kemény hévvel törekedjen a zsákmányért, aminek ugyan csak állás lesz a vége. Ha elfárad ott fogja hagyni a tollat, akármilyen jó vére is van és elfekszik pihenni, és később sem fog kitartóan állni.
A dolog lényege, hogy a tollat a bot végén próbáld életszerűen mozgatni illetve megállítani. Az első alkalmakkor természetes, hogy el akarja kapni, és ha Te csak húzogatod előtte, akkor ez így is fog maradni, mert a menekülő vadra minden képzetlen kutya beugrana, ez természetes  Ha észreveszed az állás legapróbb részletét is finoman dicsérd meg, és kapd ölbe, ne hagyd, hogy megfogja. Én valami kis jelet is szoktam adni mellé (ami csak egy elnyújtott, halk Ssssss), ami a későbbiekben a ráhúzás tanításánál nagyon jól jön.     

[Fomec]

Fomec, a Jilly könyv nagyon jó, sőt alapműnek számít a vadászkutyás szakirodalomban, de szerintem ez inkább a pointerekre íródott. Ajánlom figyelmedbe Carl Tabel, A mindenes vadászkutya c. könyvét, ez talán egy kicsit frissebb és gyakorlatiasabb is az előbbinél.
Nem értek egyet az előttem szólókkal abban, hogy le kell fárasztani a kutyust a "tollazáshoz". A cél nem az, hogy ne azét ne akarja megfogni a tollat, mert már fáradt, hanem szerintem az, hogy igenis kemény hévvel törekedjen a zsákmányért, aminek ugyan csak állás lesz a vége. Ha elfárad ott fogja hagyni a tollat, akármilyen jó vére is van és elfekszik pihenni, és később sem fog kitartóan állni.
A dolog lényege, hogy a tollat a bot végén próbáld életszerűen mozgatni illetve megállítani. Az első alkalmakkor természetes, hogy el akarja kapni, és ha Te csak húzogatod előtte, akkor ez így is fog maradni, mert a menekülő vadra minden képzetlen kutya beugrana, ez természetes  Ha észreveszed az állás legapróbb részletét is finoman dicsérd meg, és kapd ölbe, ne hagyd, hogy megfogja. Én valami kis jelet is szoktam adni mellé (ami csak egy elnyújtott, halk Ssssss), ami a későbbiekben a ráhúzás tanításánál nagyon jól jön.     

Köszönöm Tibi!

[k.vajk]

Izsitibinek igaza van, Carl Tabel könyv az alap szerintem vizslásoknak. Az egyik kedvenc idézetem tőle így szól: Ha a kutyavezető kiad egy parancsot a kutyájának,három lehetőség van:
-a kutya végrehajtja a parancsot
-a kutya holtan rogy össze
-a kutyavezető holtan rogy össze
Nagyon komoly ahogy leírja az idomítás csínját-bínját,ez a könyv nem az állatvédőknek,és szobakutyus gazdiknak íródott...

[Palánki Gábor]

Szia Fomec!
Nem baj, ha ráront a szárnyra, teljesen normális. Az állás a préda becserkészésének utolsó mozzanata a lerohanás előtt. A vadon élő ragadozók is csak kisebb-nagyobb gyakorlás után tanulják meg, hogy a túl messziről indított hajsza, vagy lerohanás eredménytelen. Semmi mást nem kell tenned, csak ezt megértetni a kutyával is. Ez azt jelenti, hogy a szárnyat soha nem érheti el! Amikor ráront, elrántod jó messzire, nagyon figyelni kell! Amikor rájön, hogy a rárohanással nem ér célt, akkor elkezdi majd becserkészni szép lassan és a végén abból lesz az állás és később az utánhúzás. A Jilly könyvben kitűnő módszer a házinyulas technika, de azt majd később lehet csak csinálni. Lehet, hogy először csak akkor fog állni, ha már fáradt lesz, de nem biztos. Ha jól csinálod, a kutya fel fogja ismerni a helyzetet és állni fog kipihenten is, csak kövesd az alaplogikáját a dolognak.

[Fomec]

Szia Fomec!
Nem baj, ha ráront a szárnyra, teljesen normális. Az állás a préda becserkészésének utolsó mozzanata a lerohanás előtt. A vadon élő ragadozók is csak kisebb-nagyobb gyakorlás után tanulják meg, hogy a túl messziről indított hajsza, vagy lerohanás eredménytelen. Semmi mást nem kell tenned, csak ezt megértetni a kutyával is. Ez azt jelenti, hogy a szárnyat soha nem érheti el! Amikor ráront, elrántod jó messzire, nagyon figyelni kell! Amikor rájön, hogy a rárohanással nem ér célt, akkor elkezdi majd becserkészni szép lassan és a végén abból lesz az állás és később az utánhúzás. A Jilly könyvben kitűnő módszer a házinyulas technika, de azt majd később lehet csak csinálni. Lehet, hogy először csak akkor fog állni, ha már fáradt lesz, de nem biztos. Ha jól csinálod, a kutya fel fogja ismerni a helyzetet és állni fog kipihenten is, csak kövesd az alaplogikáját a dolognak.

Szia Gábor!
Igyekszem. Csak hát elbizonytalanodtam, hogy jól csinálom-e? Ezért kértem segítséget Tőletek.
Próbálok türelmes maradni. Eddig sikerült .(10.napja van nálam)
A droppolásnál az etetőtálas módszer nem jött be, mert inkább oda sem jön enni. Pedig nem csináltam 2 alkalomnál többször. Talán korán kezdtem el egy hét után? 
Üdv : fomec

[Palánki Gábor]

Szia Gábor!
Igyekszem. Csak hát elbizonytalanodtam, hogy jól csinálom-e? Ezért kértem segítséget Tőletek.
Próbálok türelmes maradni. Eddig sikerült .(10.napja van nálam)
A droppolásnál az etetőtálas módszer nem jött be, mert inkább oda sem jön enni. Pedig nem csináltam 2 alkalomnál többször. Talán korán kezdtem el egy hét után? 
Üdv : fomec

Szia!
Ha nem akar odamenni az etetőtálhoz, akkor talán kicsit erőteljesebb voltál a kelleténél. Nem gond, de ne erőltesd egyelőre! Azt azonban tedd meg az etetéseknél, hogy megfogod, és nem engeded rögtön enni, csak amikor elengeded és azt mondod neki, hogy "tied"! Néhány alkalom után csak akkor engedd, ha kicsit megnyugszik, nem akar mindenáron rárontani. Amikor ez megy, finoman kezdheted a droppot a tálnál, de ehhez előbb vessél be egy kis trükköt! A módszer hasonló az ültetés tanításához, de a falatot az öklödbe zárod és az orra elé dugod. Persze meg akarja szerezni, de nem engeded. Elkezded az öklödet szépen lassan közelíteni a talajhoz a kutya orra előtt, követni fogja. Az öklöddel kicsit ütögeted a földet, mondogatod a vezényszót. Amikor véletlenül nekihasal egy kicsit, hogy hozzáférjen a falathoz, rögtön nyitod a kezed, hogy hozzáférjen. Ez először csak egy pillanat lesz, ezt kell kihasználni. Gyorsan megjön a felismerés, hogy mit vársz tőle. Pár nap gyakorlás után, ha leteszed a kezed a földre, a kutya hasalni fog. Persze nem szabályosan, de hasal. Ekkor már tudsz a tálnál is gyakorolni. Ütögeted a tál előtt a földet, ha ráugrana, a tálat elveszed. Semmi kényszer, csak jöjjön rá, hogy amíg nem fekszik le, addig nem kapja meg az ételt. A gyakorlás előtt mindig adj neki pár jutalomfalatot és sejtesd vele, hogy van még nálad! Természetesen ezt nem etetés után kell csinálni, hanem etetés előtt, amikor éhes és kellően érdekli az étel. Legyél türelmes, óvatos és kitartó, semmi keménység, az később kell!

[Fomec]

Szia!
Ha nem akar odamenni az etetőtálhoz, akkor talán kicsit erőteljesebb voltál a kelleténél. Nem gond, de ne erőltesd egyelőre! Azt azonban tedd meg az etetéseknél, hogy megfogod, és nem engeded rögtön enni, csak amikor elengeded és azt mondod neki, hogy "tied"! Néhány alkalom után csak akkor engedd, ha kicsit megnyugszik, nem akar mindenáron rárontani. Amikor ez megy, finoman kezdheted a droppot a tálnál, de ehhez előbb vessél be egy kis trükköt! A módszer hasonló az ültetés tanításához, de a falatot az öklödbe zárod és az orra elé dugod. Persze meg akarja szerezni, de nem engeded. Elkezded az öklödet szépen lassan közelíteni a talajhoz a kutya orra előtt, követni fogja. Az öklöddel kicsit ütögeted a földet, mondogatod a vezényszót. Amikor véletlenül nekihasal egy kicsit, hogy hozzáférjen a falathoz, rögtön nyitod a kezed, hogy hozzáférjen. Ez először csak egy pillanat lesz, ezt kell kihasználni. Gyorsan megjön a felismerés, hogy mit vársz tőle. Pár nap gyakorlás után, ha leteszed a kezed a földre, a kutya hasalni fog. Persze nem szabályosan, de hasal. Ekkor már tudsz a tálnál is gyakorolni. Ütögeted a tál előtt a földet, ha ráugrana, a tálat elveszed. Semmi kényszer, csak jöjjön rá, hogy amíg nem fekszik le, addig nem kapja meg az ételt. A gyakorlás előtt mindig adj neki pár jutalomfalatot és sejtesd vele, hogy van még nálad! Természetesen ezt nem etetés után kell csinálni, hanem etetés előtt, amikor éhes és kellően érdekli az étel. Legyél türelmes, óvatos és kitartó, semmi keménység, az később kell!

Szia!
Valószínű, hogy beleléphettem a lelkivilágába, úgyhogy ezt nem is erőltettem tovább. Egyébként a kajáért nem nagyon van oda. Főleg nem a kölyöktápért.
Az ötleted jónak tűnik, ma ki is fogom próbálni.