Az a probléma, hogy már a chip szám is benne van a VAV bizonyítványban...
A vizsgáról:
Viszonylag jól dolgozó, szófogadó, kezelhető vadásztársam vizsgáztatását már nem illett tovább halogatni, úgy döntöttem jelentkezem.
Mivel hét közben nem vagyok otthon és mostanában elég keveset vadászok, nem állítom hogy csúcsformában van Ardó, de gondoltam nem
lehet akkora gond.
Azután mikor meglett a vizsgaidőpont, épp úgy jött ki a lépés, hogy nulla gyakorlással sorakoztunk fel a többiek mellé.
A hajtás imitációs, vonszalékos és vizimunkát simán teljesítettük.
Majd következett a mezei munka. Egy nyulat kellett légszimattal megkerestetni és elhozatni. Utolsó előttiként kerültünk sorra.
Ekkor már minden bajom volt, vesztemet éreztem.
Kértem a bírótól új vadat; nemleges választ kaptam.
-Akkor próbáljuk meg.
Kutya küldés kb. 40-50m-re, szélirányba ráfordul, ráhúz, leszagol... és jön vissza.
Mondja a bíró, hogy nem vette fel.
-Igen, ezért kértem friss vadat.
-Próbálja mégegyszer.
Még háromszor küldtem vissza, de semmi nem történt.
A vizsgán csak olyan kutya felelhet meg, amelyik minden vadat felvesz. Ha a hajtásimitáción beugrált, nem követett láb mellett, nem lehetett visszahívni, az nem volt bukás. (Holott szerintem azzal tud egy kutya tönkretenni egy vadászatot.)
Szó mi szó, megbukni nem kéne... Leültem Ardó mellé, és elmagyaráztam neki:
-Figyelj ide kiskutyám: mindegy mit mondtam eddig, mindegy hányszor dorgáltalak ha a terítéken vagy aggatón piszkáltad a vadat, most szabad.
Hidd el fel kell venni, különben szomorú leszek. Nincs új, ezt kell elhozni!
A bíró mindezt végighallgatta és hitetlenkedve nézte, ahogy Ardó mégegyszer elindul.
Keresnie már nem kellett.
Majd felvette és foghegyen behozta.
Én még nem láttam így fintorogni. Szinte mondta amikor letette: Tessék, ezt akartad!?
Akik ismerik, tudják hogy a kutyám nyúlon tanult. Bármikor elindult egy sebzettet keresni, nyugodtan fordultam vissza a hajtásba, ha ráállt a csapára. Azután csak várnom kellett.
Ezekután épp egy nyúl elhozásán megbukni... Rosszul esett volna.
Szerencsére meglett.
Bár a bíró annyit mondott, ő nem gondolta volna.
Én meg annyit, valószínűleg nem egyformán neveltük kutyáinkat.
Egy parforce-os kutya ezt bármikor gond nélkül elhozta volna, nekem vadászvizslám van.
Nos annyi különbségem volt, hogy a kutyám akkor 6 éves volt, és csak kettő alkalommal jött vissza, harmadikra, már megértette, hogy bizony most ezt kell csinálni.
De azt a fintorgást, az amúgy sem bizalomgerjesztő fekete, szürke, tiszta mancs házi nyúltól...
A komám előttem volt, szintén kiválóan vadászó 3-rom éves kutyájával, az meg csak a lábánál volt hajlandó fogni a nyulat, mert ott nem volt nyálas...
az is szép látvány volt.
Azután meg megkértek bennünket, hogy a gyakorló kacsát ugyan hozassuk már ki a vízből, mert az bent maradt...
A VAV vizsga úgy jó ha minél előbb megcsinálja a kuty, mert az (igazi vadászó) kutyának idegen egy kicsit a hideg nyálas nyuszi, meg a döglött kacsa vonszalék stb...
