Mutassuk meg, mit művelnek.

[Boar]

Néhány évvel ezelőtt, viszonylag kis, pár ha területen találtunk 4 frissen elhullott fiatal őzbakot kora tavasszal.
A közelben csak gabona volt, az egyiket előző napokban műtrágyázták, és a rakodó helyen ott volt  kupacban a melléfolyt műtrágya, kb. 20-25 kilónyi mennyiségben.
Látszott rajta több helyen is, hogy valami hozzányúlt.
Nem látta senki, de erős a gyanúm, hogy a bakocskák mégis csak belenyalogattak, ha csípte a szájukat, ha nem.

A karbamid műtrágyákat egyébként meg se lehet védeni a rágcsálóktól, annyira szeretik.

[galoscsabus]

Az utóbbi idószakban több helyen voltam repce és gabona előzetes állapotfelmérést végezni.
Repcében első sorban a taposás miatti tőszámapadás és a nagy arányú és mértékű friss rágás,
őszi kalászosban a túráskár, ami a munka tárgya.
De idén sok helyen van még egy tényező, amire oda kell figyelni, és foglalkozni kell vele, a pocok intenzív jelenléte.
Ma repcében dolgoztam, m2 keretes gyalogmunkával.
Messziről feltűnt, hogy nagy kiterjedésű túrt területek vannak a 8 ha-os táblában.
A földhasználó el is sírta a bánatát, hogy nem elég, hogy a tábla erdő melletti részét megették, és folyamatosan eszik a gímek/dámok,
ráadásul a disznók szarrá túrják a nem rágott részeket.
Közelről megnéztünk több feltúrt foltot.
A talajfelszín minden esetben olyan volt, mint a nokedliszaggató, pocoklyuk mindenhol, a kolóniák körzetében a repce tarra rágva.
A talajban lévő pocokfészkek kiforgatva a disznók által, félméteres kráterek mindenfelé.
Tekintve, hogy az elsődleges probléma a pocok, és a disznó csak okozat a történetben, a túráskár nem került vadkárként könyvelésre, a paraszt nagy bánatára.
Pár nappal ezelőtt Villány közelében, búzán volt hasonló a történet, csak ott már perrel fenyegetőzik a földműves, mert nem vagyok hajlandó
több ha pocokkárt vadkárként leírni.
Tanult jogász barátom szerint: Kurvát baszással, ügyvédet perrel, felesleges fenyegetni
Megjegyzem, idén az összes hasonló eset ott fordult eddig elő, ahol felhagytak a forgatásos talaj-előkészítéssel.
Ha valaki a vadászatra jogosult oldaláról megy ki egyeztetni túrás, vagy rágáskárról, akkor nézze meg figyelmesen a területet, mert ha
pocok az elsődleges károsító, akkor azt figyelembe kell venni a tényleges vadkár megállapításánál.

[Bwana]

Az utóbbi idószakban több helyen voltam repce és gabona előzetes állapotfelmérést végezni.
Repcében első sorban a taposás miatti tőszámapadás és a nagy arányú és mértékű friss rágás,
őszi kalászosban a túráskár, ami a munka tárgya.
De idén sok helyen van még egy tényező, amire oda kell figyelni, és foglalkozni kell vele, a pocok intenzív jelenléte.
Ma repcében dolgoztam, m2 keretes gyalogmunkával.
Messziről feltűnt, hogy nagy kiterjedésű túrt területek vannak a 8 ha-os táblában.
A földhasználó el is sírta a bánatát, hogy nem elég, hogy a tábla erdő melletti részét megették, és folyamatosan eszik a gímek/dámok,
ráadásul a disznók szarrá túrják a nem rágott részeket.
Közelről megnéztünk több feltúrt foltot.
A talajfelszín minden esetben olyan volt, mint a nokedliszaggató, pocoklyuk mindenhol, a kolóniák körzetében a repce tarra rágva.
A talajban lévő pocokfészkek kiforgatva a disznók által, félméteres kráterek mindenfelé.
Tekintve, hogy az elsődleges probléma a pocok, és a disznó csak okozat a történetben, a túráskár nem került vadkárként könyvelésre, a paraszt nagy bánatára.
Pár nappal ezelőtt Villány közelében, búzán volt hasonló a történet, csak ott már perrel fenyegetőzik a földműves, mert nem vagyok hajlandó
több ha pocokkárt vadkárként leírni.
Tanult jogász barátom szerint: Kurvát baszással, ügyvédet perrel, felesleges fenyegetni
Megjegyzem, idén az összes hasonló eset ott fordult eddig elő, ahol felhagytak a forgatásos talaj-előkészítéssel.
Ha valaki a vadászatra jogosult oldaláról megy ki egyeztetni túrás, vagy rágáskárról, akkor nézze meg figyelmesen a területet, mert ha
pocok az elsődleges károsító, akkor azt figyelembe kell venni a tényleges vadkár megállapításánál.

Kössz a tippet, jól fog jönni!   

[Kama]

De idén sok helyen van még egy tényező, amire oda kell figyelni, és foglalkozni kell vele, a pocok intenzív jelenléte.

Akkor ezért látni sok repcetáblában a nagykócsagokat, szürkegémeket 

[Kama]

Tekintve, hogy az elsődleges probléma a pocok, és a disznó csak okozat a történetben, a túráskár nem került vadkárként könyvelésre, a paraszt nagy bánatára.

Ezt kifejtenéd egy kicsit jobban?

Tehát:

1., A pocok úgyis lerágta a repcét mielőtt a disznó föltúrta volna, ezért nem vadkár.

vagy

2., A pocok miatt túrt a disznó, ami meg a termelő hibájából (forgatás elhagyása) volt ott, ezért nem vadkár.

 

[galoscsabus]

Akkor ezért látni sok repcetáblában a nagykócsagokat, szürkegémeket 

És még több őszi kalászosban is.
Nyilván nem lettek vegetárijánosok, hanem jól elvannak pocokhúson.

A másik kérdésedre kb. mindkét megállapítás igaz.
A pocok kolóniák jól behatárolható körzetében láthatóan és mérhetően gyengébb, ritkább, satnyább a haszonnövény borítottság.
Búzában és árpában most nagyon jól látszik szabad szemmel is, hogy az egységes növényzetben kerekded, ovális vagy szabálytalan
alakzatú "horpadások" vannak, ahol a növény magassága sok esetben fele sincs a pocokmentes részekkel összevetve, és a tőszám is jelentősen elmarad azoktól.
Közelről megnézve, ezek mind tele vannak lyukakkal.
A másik, hogy a rágcsáló elleni védelem a gazdálkodó érdeke és kötelessége, nem a vadászatra jogosulté.
Ha ugy gazdálkodik, hogy megteremti a feltételét a pocok gradációnak, és emellett még csak nem is védekezik a kialakult állapot ellen,
akkor ezzel maximálisan megáll a károsulti közrehatás, így pl. az okozatként megjelenő vaddisznó túrás nem tekinthető egyértelmű vadkárnak.
Van olyan földhasználó aki ezt megérti és elfogadja, meg van olyan is, aki bíróságon fogja keresni a saját igazát.
Én egyértelműen azt a verziót támogatom ezekben az esetekben, hogy a gazda felelősségét vizsgálni kell, és az annak felróható termés kiesést nem szabad
vadkárként felszámolni, aztán majd meglátjuk, hogy a bíróság miként dönt. 

[Kama]

A másik, hogy a rágcsáló elleni védelem a gazdálkodó érdeke és kötelessége, nem a vadászatra jogosulté.
Ha ugy gazdálkodik, hogy megteremti a feltételét a pocok gradációnak, és emellett még csak nem is védekezik a kialakult állapot ellen,
akkor ezzel maximálisan megáll a károsulti közrehatás, így pl. az okozatként megjelenő vaddisznó túrás nem tekinthető egyértelmű vadkárnak.

Példa:

Kukorica után vetett búza.

A kukoricában vadkár gyakorlatilag nem volt.
Megtörténik az aratás nagyon magas szemveszteséggel. Ezt észlelve birkákkal járatják a tarlót pár napig.
Utána "szántás" (15-20 cm), majd tárcsázás, és november 20.-a táján (!!!) búzavetés.
A földfelszín eleve nincs rendesen elmunkálva, rengeteg szármaradvány (sokszor méteres darabok).

Télen - amikor nincs megfagyva - nyilván túrja a disznó.

De - a pocok analógiájára - itt is okozat a disznótúrás, nem? 

Hisz ha rendesen szárzúz, rendesen aláforgatja, és mindezt időben, akkor valószínűleg nem/vagy kevésbé túrja a disznó.
Így gyakorlatilag csinált egy többhektáros túróföldet...

[Németh Lajos]

Télen - amikor nincs megfagyva - nyilván túrja a disznó.

Még inkább kora tavasszal, amikor elkezd "erjedni" a kukoricaszem.
Nem szerencsés kukorica után búzát vetni. Nemcsak a túráskár miatt, hanem a kései időpont és a nem megfelelően elkészíthető magágy miatt sem. Kerüljük is, amikor csak lehet. Sokkal jobb közbeiktatni egy szóját. A kukoricatarlót beszántani, tavasszal az "érett" földbe elvetni a szóját. Ez időben betakarítható, van idő a megfelelő búzamagágy elkészítésére, ráadásul a pillangós szója után olyan búza lesz, hogy hét nyelven beszél.

[Stefi]

Még inkább kora tavasszal, amikor elkezd "erjedni" a kukoricaszem.
Nem szerencsés kukorica után búzát vetni. Nemcsak a túráskár miatt, hanem a kései időpont és a nem megfelelően elkészíthető magágy miatt sem. Kerüljük is, amikor csak lehet. Sokkal jobb közbeiktatni egy szóját. A kukoricatarlót beszántani, tavasszal az "érett" földbe elvetni a szóját. Ez időben betakarítható, van idő a megfelelő búzamagágy elkészítésére, ráadásul a pillangós szója után olyan búza lesz, hogy hét nyelven beszél.

Mindig tanul az ember .     A TSZ és a rendszerváltás utáni időkben mikor a TSZ utódszervezetei gazdálkodtak baxtak erre ! Legalább is mifelénk .  Olyan jókat tudtam tavasszal az előző évi kukorica után a gabonákon vadászni  .
Aztán az utóbbi 5-6 évben látványosan kevesebb az ilyen lehetőség . Az erdő közeli helyekre csak a végső esetben vetnek kukoricát ha vetnek akkor összehangolják a tulajdonosok és mindenki szinte csak azt vet . Némi eredménye a villanypásztoroknak és az egyéb riasztó szereknek eszközöknek is van .  Nagyon észrevehető ez a vadkárba és szerencsére a lőtt vad mennyiségében nem . Ennyi disznót tán még sosem lőttünk ( Szarvast sem !  ) csak a lövés "körülményei" amik nem annyira tetszenek az az a szórókon most úgy érzem az előző okok miatt több esik . 

[Boar]

Még inkább kora tavasszal, amikor elkezd "erjedni" a kukoricaszem.
Nem szerencsés kukorica után búzát vetni. Nemcsak a túráskár miatt, hanem a kései időpont és a nem megfelelően elkészíthető magágy miatt sem. Kerüljük is, amikor csak lehet. Sokkal jobb közbeiktatni egy szóját. A kukoricatarlót beszántani, tavasszal az "érett" földbe elvetni a szóját. Ez időben betakarítható, van idő a megfelelő búzamagágy elkészítésére, ráadásul a pillangós szója után olyan búza lesz, hogy hét nyelven beszél.

Ez az erjedés egy dolog, valóban "izgatóan" hat a disznókra de a nagyobb baj az, hogy túrja azt már előtte is. A hosszú téli éjszakákon amikor amúgy is szűkében a táplálék, van ideje a disznónak "újraszántani" a gabonavetést.

[vegeza]

Ez az erjedés egy dolog, valóban "izgatóan" hat a disznókra de a nagyobb baj az, hogy túrja azt már előtte is. A hosszú téli éjszakákon amikor amúgy is szűkében a táplálék, van ideje a disznónak "újraszántani" a gabonavetést.

Nagyon sok múlik a betakarító gépek minőségén is.
Nálunk a három nagy gazda földjei közül csak egyen lehetett libázni, kacsázni, disznóra vadászni. A másik kettő, gyakorlatilag hullott szem nélkül aratott.

[nagysas]

Nagyon sok múlik a betakarító gépek minőségén is.
Nálunk a három nagy gazda földjei közül csak egyen lehetett libázni, kacsázni, disznóra vadászni. A másik kettő, gyakorlatilag hullott szem nélkül aratott.

Meg a kombájnoson. Hiába ordít a 100 milliós kombájnon a szemveszteségjelző, ha lesz...ja. 

[Boar]

Nagyon sok múlik a betakarító gépek minőségén is.
Nálunk a három nagy gazda földjei közül csak egyen lehetett libázni, kacsázni, disznóra vadászni. A másik kettő, gyakorlatilag hullott szem nélkül aratott.

Ha vadkáros volt a tábla vagy a kukoricamoly "dolgozott" akkor lehet akármilyen csoda a betakarító gép, a földön lévő cuccal már nem tud mit kezdeni.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy az új divat szerint mire a tábla sarkán kifordul a kombájn, a fele tarló már be van szántva, a szétszóródott szemet a madarak, őzek, szarvasok nem tudják összeszedni, azt vagy a disznó túrja, vagy a borz kaparja ki.

[Németh Lajos]

Ha vadkáros volt a tábla vagy a kukoricamoly "dolgozott" akkor lehet akármilyen csoda a betakarító gép, a földön lévő cuccal már nem tud mit kezdeni.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy az új divat szerint mire a tábla sarkán kifordul a kombájn, a fele tarló már be van szántva, a szétszóródott szemet a madarak, őzek, szarvasok nem tudják összeszedni, azt vagy a disznó túrja, vagy a borz kaparja ki.

Így van ez, csakhogy a búzavetéshez sietni kell.
Ezért is írtam, hogy kukorica után őszi búzát vetni, nem igazán szerencsés.

[bferi]

Ha vadkáros volt a tábla vagy a kukoricamoly "dolgozott" akkor lehet akármilyen csoda a betakarító gép, a földön lévő cuccal már nem tud mit kezdeni.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy az új divat szerint mire a tábla sarkán kifordul a kombájn, a fele tarló már be van szántva, a szétszóródott szemet a madarak, őzek, szarvasok nem tudják összeszedni, azt vagy a disznó túrja, vagy a borz kaparja ki.

Hello!

Nem okoskodásképpen, de kukoricabogárra gondoltál a moly helyett, nem?