Mutassuk meg, mit művelnek.

[Topi]

http://www.bama.hu/helyi-ertek/postabontas/kozmunka-de-milyen-aron-534973

Többekkel beszéltünk már róla, nálunk most "Körte" unta meg, de nem hiszem, hogy lesz hatása!

[Balkóbátya]

Írtunk már róla többször is,írattam erről is cikket országos lapba...Még nincs hatás,pedig a fácán lassan bekerül a Vörös Könyvbe...

[Topi]

Írtunk már róla többször is,írattam erről is cikket országos lapba...Még nincs hatás,pedig a fácán lassan bekerül a Vörös Könyvbe...

Azt hallom mindenhonnan, hogy "az oroszok a spájzban vannak", ezt értem is, de hol van a VADÁSZ KAMARA, hol van a megyei szakigazgatási szerv, a környezetvédelmi hivatal, a nemzeti park, a nemzeti zöldek és a harsányszavú vadásztámadó pacsirtavédő széplelkek????  Nesze neked élőhelyfejlesztés, apróvad gazdálkodás, vadrejtő telepítés.....! 

[U.Péter]

Azt hallom mindenhonnan, hogy "az oroszok a spájzban vannak", ezt értem is, de hol van a VADÁSZ KAMARA, hol van a megyei szakigazgatási szerv, a környezetvédelmi hivatal, a nemzeti park, a nemzeti zöldek és a harsányszavú vadásztámadó pacsirtavédő széplelkek????  Nesze neked élőhelyfejlesztés, apróvad gazdálkodás, vadrejtő telepítés.....! 

Sehol sincsenek! Nagy ívben szarnak az egészre!
Az én állásom nagyrészt arra ment rá, hogy a polgármestertől és a nagyértékű közmunkás-képviselőtestületi tagtól megpróbáltam megvédeni egy bozótos fasort az ország egyetlen Madárbarát Településén...   Amit k...vajó hangoztatni, meg dicsekedni vele,  meg pályázatokba beleírni, de novembertől márciusig szól a láncfűrész a közmunkások kezében...
És más településeken ez ugyanígy megy! 
Talán telepíteni kellene, nem?

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Talán telepíteni kellene, nem?

De! Az ilyen képviselő testületeket mellközépig, a csatornapartokra!
Nálunk itt a kőrforgalomban, a templom körül  60 cm átmérőjű platánokat vágnak ki, mert a nagy vihar letört róla néhány ujjnyi ágat, és állítólag balesetveszélyes. Gyönyörű, egészséges fák!  Volt aki megsúgta, azért kell kivágni, mert a p.mesternek elege van a sok levélből, és abból, hogy hetekig szedetik ősszel! Na , nem mintha az a nyolc-tíz közmunkás naponta összeszedne öt zsákkal. Itt ülnek a padokon, cigiznek, pulóverrel becsavart üvegből isszák a piát,...

[Kama]

azért kell kivágni, mert a p.mesternek elege van a sok levélből,

Akkor költözzön a Szaharába.
Ott ritka az ilyen probléma...

[Németh Lajos]

Nálunk itt a kőrforgalomban, a templom körül  60 cm átmérőjű platánokat vágnak ki, mert a nagy vihar letört róla néhány ujjnyi ágat, és állítólag balesetveszélyes. Gyönyörű, egészséges fák! 

Nem ismerem a helyi viszonyokat, de a városi öreg fák azért komoly veszélyforrást rejtenek.
Nem látni bele a törzs belsejébe, az egészségesnek látszó külső nagyon gyakran előrehaladott bélkorhadást takar.
De akkor is, ha a törzs egészséges, egy viharban letörő vastag ág összetörhet parkoló autót, agyonüthet arra járó embert.

[tilia77]

Nem ismerem a helyi viszonyokat, de a városi öreg fák azért komoly veszélyforrást rejtenek.
Nem látni bele a törzs belsejébe, az egészségesnek látszó külső nagyon gyakran előrehaladott bélkorhadást takar.
De akkor is, ha a törzs egészséges, egy viharban letörő vastag ág összetörhet parkoló autót, agyonüthet arra járó embert.

Ez így igaz. De ennek ellenére, ha valaki egy kicsit veszi a fáradtságot, lehet alkalmazni már kidolgozott módszereket az ilyen fák egészségi állapotának felülvizsgálatára. Más kérdés, hogy ezt nem sok önkormányzat fizeti ki, sokkal egyszerűbb kivágatni őket és kész, semmi nem tiltja. Valaki mindig lesz, valami mondvacsinált szakértő, aki ehhez a nevét adja. Nyugaton erre kiforrott, kidolgozott módszerek és ami a legfontosabb, megfelelő törvényi háttér is van...csak ott van aki ezt megfizeti.

[Németh Lajos]

Ez így igaz. De ennek ellenére, ha valaki egy kicsit veszi a fáradtságot, lehet alkalmazni már kidolgozott módszereket az ilyen fák egészségi állapotának felülvizsgálatára. Más kérdés, hogy ezt nem sok önkormányzat fizeti ki, sokkal egyszerűbb kivágatni őket és kész, semmi nem tiltja. Valaki mindig lesz, valami mondvacsinált szakértő, aki ehhez a nevét adja. Nyugaton erre kiforrott, kidolgozott módszerek és ami a legfontosabb, megfelelő törvényi háttér is van...csak ott van aki ezt megfizeti.

Nehezen tudom elképzelni, hogy legyen olyan módszer, amellyel vihar, szélerősség és irány, jégeső, nedves hó mennyisége, stb. hosszú távra prognosztizálható. Következésképpen azt hiszem, hogy az általad említett, kidolgozott módszerek hosszú távú megfigyelésekből kialakított, átlagos körülményekre alapoznak, amit (ahogy tapasztaljuk) naponta ír felül a természet.
A fukisimai erőmű, vagy a Titanic építését is bizonyára komoly mérnöki tanulmányok előzték meg.
Azt gondolom továbbá, hogy a városi fáknak maximum kedélyjavító szerepe van az emberiség életében, az oxigén-széndioxid forgalomban (mennyiségüknél fogva) nem játszanak számottevő szerepet. Legyen fa a városokban, városi parkokban, mert szép látvány, megbontja a beton egyhangúságát, de legyen olyan, ami nem jelent veszélyt az ott élőkre.
A nagy fákat meg hagyjuk az erdőn megöregedni.

A másik oldala az éremnek, hogy egy végletekig legatyásított költségvetésű önkormányzattól hogyan lenne elvárható, hogy súlyos pénzeket fizessen ki egy - gondolom - nem olcsó eljárásra.
Nyilván megy a könnyebb ellenállás irányába, felkér egy erdészt szakértőnek, aki a fa várható élettartama alapján megbecsüli, milyen egészségi állapotban lehet.

[tilia77]

Nehezen tudom elképzelni, hogy legyen olyan módszer, amellyel vihar, szélerősség és irány, jégeső, nedves hó mennyisége, stb. hosszú távra prognosztizálható. Következésképpen azt hiszem, hogy az általad említett, kidolgozott módszerek hosszú távú megfigyelésekből kialakított, átlagos körülményekre alapoznak, amit (ahogy tapasztaljuk) naponta ír felül a természet.
A fukisimai erőmű, vagy a Titanic építését is bizonyára komoly mérnöki tanulmányok előzték meg.
Azt gondolom továbbá, hogy a városi fáknak maximum kedélyjavító szerepe van az emberiség életében, az oxigén-széndioxid forgalomban (mennyiségüknél fogva) nem játszanak számottevő szerepet. Legyen fa a városokban, városi parkokban, mert szép látvány, megbontja a beton egyhangúságát, de legyen olyan, ami nem jelent veszélyt az ott élőkre.
A nagy fákat meg hagyjuk az erdőn megöregedni.

A másik oldala az éremnek, hogy egy végletekig legatyásított költségvetésű önkormányzattól hogyan lenne elvárható, hogy súlyos pénzeket fizessen ki egy - gondolom - nem olcsó eljárásra.
Nyilván megy a könnyebb ellenállás irányába, felkér egy erdészt szakértőnek, aki a fa várható élettartama alapján megbecsüli, milyen egészségi állapotban lehet.

Igen, ez igaz amit írtál, de itt elsősorban állapotfelmérésről van szó (persze vizuális/tapasztalati és technikai), nem arról, hogy az a fa még 100-150 évig állni fog utána változatlan formában. Tudományos módszerekkel meg lehet vizsgálni a fatest belső állapotát, a korhadás meglétét és fokát, gondolj itt a magyarok által kifejlesztett fakopp technikára. Tőlünk nyugatabbra a mesterek nem restek erőmérővel és gépekkel több száz éves fákat húzogatni, a szélnyomást demonstrálandó, csak hogy megmondják, mekkora nyomást bír ki az adott fa. Monduk amire ők rámondják,  hogy rendben van, azért büntetőjogilag utána felelnek is, ha valami történik.
OK, véletlenszerű és nem várt események mindig voltak és lesznek is, ezekkel nem lehet számolni...
A városi fáknak valóban az az elsődleges szerepe, hogy kedélyt javítsanak, de a szálló port és a szennyezőanyagokat is megkötik, nem kis mennyiségben, persze ehhez kell már egy mennyiség utcánként :-)

[tilia77]

Itt egy példa, mire nincs pénz arrafelé 

http://muehlacker-tagblatt.de/region-muehlacker/maulbronn/gruener-riese-steht-unter-spannung/

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Találtam, közzéteszem hátha valakinek segít!

"Vadkármegelőzés, ahogy mi csináljuk:

Védőkerítés – szagból
A szükség találékonnyá tesz. Egyre több vadászterületről hallani, hogy nem nézik tétlenül és tehetetlenül a vad károsítását, hanem minden lehetséges módon próbálják azt megelőzni, megakadályozni. Régóta kísérleteznek különféle büdösnél büdösebb vadriasztó szerekkel, több-kevesebb sikerrel, most egy eredményesnek tűnő módszerről számolunk be.
A Polgári Morotva Vadásztársaság tipikus alföldi területen gazdálkodik Borsod- és Hajdú megye határán. A 7100 hektárból mindössze 500 hektár az erdő, azonban a Tiszát övező ártéri galériaerdők valamint a csatornák mentén fellelhető nádasok és beerdősült vízpartok egyre több nagyvadnak adnak állandó élőhelyet. A vaddisznó 1986-ben jelent meg, nagy szenzációt keltve a helyi vadászok között, 2003-tól volt észlelhető tartós megtelepülésük, tavaly már 128 egyed volt a zsákmány, ez év (2013) augusztusáig közel 80 példány került terítékre. Rendszeres a szarvas előfordulása váltóvadként, és 30-40 dámból álló állományuk van. A csatornák nádasai mellé ültetett kukoricákban jelentős károkat okozott a vad, és a búvóhelyektől távolabb eső kultúrnövényeket is meglátogatták. Három éve kellett először komoly kártérítést fizetniük, a kitúrt kukorica pótlására a gazdáknak adott vetőmag ára meghaladta az egymillió forintot. 2012-ben kezdték el a hagyományos vadkárelhárító vadászat mellett a vegyszeres védekezést, mégpedig oly módon, hogy a vadászterületet felosztották a tagok között, s mindenki köteles volt a rábízott területrészen a napi ellenőrzésre, a kár jelzésére és elhárítására. Abban az esetben, ha a kár elhárítására szükség volt magaslesek elhelyezésére, a többi tagtársat a veszélyeztetett területrészre irányítottuk, hogy a további kárt megelőzzük, elhárítsuk. Ezt a földművelők bevonásával végezték, akik előre bejelentették a vetés helyét és idejét, s ha észleltek túráskárt, azonnal jelentették a vadászmesternek. Azonnali intézkedéssel, többnyire még aznap körberakták a károsított táblát „szagkerítéssel”, amelyhez az Armacol (23 ezer forint/flakon) nevű vadriasztószert használták. A szer hatóanyagát vízzel felhígítva alkalmazzák, a táblaszélen 15 méterenként leütött karókra akasztott szövetdarabokra permetezik, az így kialakított szag-szegély – tapasztalataik szerint – hatásosan riasztja el a frissen vetett kukoricatáblától a vaddisznót. Az odafigyelés és a gyors reagálás nagyon tetszett a földtulajdonosoknak, így ebben a témában összehívtak egy földtulajdonosi gyűlést, ahol kötöttek egy megállapodást a gazdákkal. Ebben az áll, hogy a vadásztársaság vállalja a kukoricavetések felügyeletét és a vegyszeres védekezést ott, ahol a gazdák ezt jelzik. Ennek feltétele, hogy a gazdák vetés előtt jelezzék a vadásztársaság felé, a vadászok pedig magaslesek kihelyezésével, a terület rendszeres őrzésével védekezzenek a károkozás ellen. Ezt a védekezési módot vetéskor alkalmazzuk addig, míg a kikelt kukorica 5-6 levélbe nem fejlődik, majd a következő védekezés ideje a csőfejlődés idejétől kezdődik. Ezen időpontokban a védekezést a területért felelős vadásztag és a tulajdonos közösen végzik. Amikor a disznók károkozása ismételten jelentkezik, ennek észlelésekor a gazdák vállalták, hogy a táblaszegélyeket körben leszárzúzózzák, vagy letárcsázzák. Így ezen sávok mentén a vadásztársaság magasleseket helyez ki, amelyeken rendszeres vadkárelhárító vadászatokat folytat. Ezen leszárzúzózott, letárcsázott, lekaszált sávokon van mód a vaddisznó meglövésére és mivel a vad nem tud a sűrűből egyből a táblába váltani, így távoltartása a károkozástól eredményesnek bizonyul. Természetesen ezen sávok mentén a táblákat a vadriasztószerrel körberakva a szagkerítés is működik. Ezen feladatok elvégzése a vadászatra jogosult kötelezettségei közé tartozik. Így a gazdák és a vadászok között az együttműködés, a napi kapcsolattartás, a gyors beavatkozás a szükséges helyeken meghozza a gyümölcsét az erőfeszítésnek, mert a gazdák látják azt, hogy a vadászoknak ugyanolyan fontos a kár megelőzése, elhárítása, mint magának a terület tulajdonosának. A költségek tekintetében mindkét fél hozzájárul a védekezéshez. A gazdák kaszálással, szárzúzózással, tárcsázással, míg a vadászok a vadriasztószerek vásárlásával, kihelyezésével és a rendszeres vadkárelhárító vadászatok szervezésével szintén a közös célt szolgálják. Ezen intézkedések összessége, betartása elégedettséget vált ki a gazdák szemében, a vadászatra jogosult esetében pedig több százezer forintos vadkárfizetési kötelezettség elmaradását jelenti.
Idén tavasszal a helyi lapban – aminek a neve stílusosan Polgár Társ – a kukoricavetés előtt közzétették a gazdák és a vadászok közti megállapodás részletes leírását, amellyel felhívták a figyelmet a károkozás megelőzésére. Mindössze egy gazda volt, aki magára vállalta a szer kihelyezését, amelynek az lett az eredménye, hogy a vadásztársaságtól felvett szert más, szomszédos területen használta fel. Így a Morotva Vadásztársaság területén lévő táblájában a vaddisznó kárt is okozott, amelyet ő vadriasztóval kezelt területen történt károkozásként jelentett be. A turpisság hamar kiderült, amit a gazda el is ismert. Ennek ellenére a vadkárszakértői eljárás ezen területrészen folyamatban van. Természetesen ilyen esetben a fizetési kötelezettség megtagadása mellett voksol a vadászatra jogosult.
Széles Elek a vadászó földtulajdonosok közé tartozik, 57 hektár földet művel, ebből 20 hektáron termel kukoricát. Földjei párszáz méterre vannak az egyik csatornát övező nádas berektől, ahonnan rendszeresen vált ki szarvas és disznó. 3 éve még nem védekezett vegyszerrel, a folyamatos őrzés ellenére egyik éjjel beváltott egy nagy konda a kukoricába, és egyhektárnyit letaroltak. Amióta az Armacolt használja, nincs túráskár, sőt, a gabonaföldjeit is körülvette a „szagkerítéssel”, és vadkár nélkül aratta le a termést. Kukoricáját egy másik típusú vadriasztó vegyszerrel védi a csőnövekedés kezdetétől a betakarításig. A Porocol apró ampullákba zárt folyékony szer, melyek felnyitás után 3-4 hétig erős, riasztó szagot árasztanak, 40 méterenként kell kirakni 1 méter magasságban, karóra, vagy a hozzá vásárolható pálcákra. 1 méter széles nyiladékot kell kialakítani a tábla szegélyén, ahol a „szagsorompót” alkot. Az itthon is beszerezhető vegyszer nem olcsó, de a megvédett termés értékét alapul véve sokszorosan megtérül. (1 adag, ami mintegy 40 hektár egyszeri megvédéséhez elég, a gyártónál 43 euro, letűző karókkal 63 euro, interneten is rendelhető.) Amióta ezekkel védi földjeit, nem volt vadkára.
Számolnunk kell vele, hogy a vad, ahol hozzáfér a magas beltartalmi értékű kultúrnövényekhez, ott azt károsítani is fogja. Nem vitás, hogy a kártevők elleni védekezés elsődlegesen a termelő feladata, ezért ez a munka a kár megelőzésben, csökkentésében elengedhetetlenül fontos. A vadászok a vadkár elhárítását szakmai ismereteikkel, tapasztalataikkal - szintén a jól felfogott érdekükben - mindenben segíthetik, de nem a földhasználók helyett, hanem szervezett közös együttműködéssel. Ha jól csinálják, egy egész sor későbbi vitát, haragot és nem utolsó sorban nagyon sok pénzt tudnak mindkét fél számára megtakarítani. Persze, ezért áldozni, tenni is kell, nem elég siránkozni a magas vadkárok miatt, és várni a megoldást – mindig csak másoktól."

[Fomec]

Találtam, közzéteszem hátha valakinek segít!

Védőkerítés – szagból
 Azonnali intézkedéssel, többnyire még aznap körberakták a károsított táblát „szagkerítéssel”, amelyhez az Armacol (23 ezer forint/flakon) nevű vadriasztószert használták.

Mi tavaly használtuk először és mondhatom bevált. De, mi is vadkárelhárító vadászattal együtt alkalmaztuk.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Ma hallottam egy ismerősömtől, hogy a nyáron ugyan ilyen vadriasztót használtak ők is. Annyira jó volt, hogy a földektől távoli dagonyák melletti szórókon sem volt egész nyáron disznójuk! Azután a nyár vége felé rájöttek, hogy miért. Állítólag a vadőr megpakolta a terepjárót kajával, feldobta a vegyszert, permetezőt, kiment lepermetezni a karókon lógó rongyokat, aztán kiszórta a szóróra a kukoricát! Persze ugyan abban a ruhában, cipőben amiben tíz perce még permetezett!

[dobbasszus]

http://huntingpress.eu/hu/magazin/vadkar_madartavlatbol