Mutassuk meg, mit művelnek.

[Wipe]

Madarak károkozása hasonló.

Igaz azok nem szokták letörni a csövet. 

A csövet egy marha törte le, aki azt hitte jó ötlet lehet megmutatni az itt tanyázó sokat látott vén gazfickóknak, hátha végre írnak valami okosságot is!!!    

[Soma]

 

A madár az komoly. Úgy látom, hogy moly vagy valamilyen egyéb hernyóféle rágta a szemeket, amire a madarak előszeretettel mennek, és közben ha már ott vannak
az apróbb kukorica szemeket is kieszik a cső végéből.

[Wipe]

A madár az komoly. Úgy látom, hogy moly vagy valamilyen egyéb hernyóféle rágta a szemeket, amire a madarak előszeretettel mennek, és közben ha már ott vannak
az apróbb kukorica szemeket is kieszik a cső végéből.

A kukoricástulaja ma azzal állított be az IB ülésre, hogy az őzek komoly vadkárt okoztak neki, és fizessünk neki kártérítést!
Kimentem, és ilyen csöveket találtam...

[Soma]

A kukoricástulaja ma azzal állított be az IB ülésre, hogy az őzek komoly vadkárt okoztak neki, és fizessünk neki kártérítést!
Kimentem, és ilyen csöveket találtam...

Én az ilyen bunkó parasztokat szoktam elküldeni a jó b.... p....ba, ha nálam ilyennel próbálkoznak. Tanuljon meg kukoricát termelni és utána
csinálja. Kukoricában én még nem láttam őz kárt, nem hogy 5 % felett, de még 1%-ost sem pedig már láttam egy pár őzet a saját kukoricámban is.
Számomra ez egyértelműen molyos kukorica amelyet a madarak megtaláltak. Örüljön a hülye parasztja, hogy a madarak kiették a molyokat és azok nem tettek nagyobb kárt.
Egyébként, ha vadkár lenne sem kellene fizetnetek, mert látszik a csöveken, hogy nem hiányzik 5 %-nál nagyobb része.

[Németh Lajos]

Nyilvánvalóan madár.

[galoscsabus]

Nyilvánvalóan madár.

De az is már csak másodlagos "károsító", habár már nem nagyon volt nekik mit károsítaniuk.

Néhány kiemelt részlet az 1996. évi LV törvényből, ha már éppen kezd dühöngeni körülöttünk a vadkárbecslési dömping:

A vadkár
75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

A kár megelőzése
78. § (1) A jogosult a károk megelőzése érdekében köteles:
a) amennyiben a vad életmódja ezt indokolja, annak elriasztásáról gondoskodni;
b) a károkozás közvetlen veszélye esetén az érintett föld használóját értesíteni;
c) a vadászati jog gyakorlását úgy megszervezni, hogy az a föld használatával összefüggő gazdasági tevékenységgel összhangban legyen;
d) szükség esetén vadkárelhárító vadászatokat tartani.
(2) A jogosult a föld tulajdonosának, illetőleg használójának hozzájárulásával vadkárelhárító berendezéseket állíthat fel.
(3) A vadászati jog társult hasznosítása esetén a föld használója az akadályoztatás mértékével arányos kártalanításra tarthat igényt.

De ne feledjük a következőket sem!!
79. § (1) A föld használója a vadkárok, valamint a vadban okozott károk megelőzése érdekében:

a) köteles a vadkár elhárításában, illetőleg csökkentésében közreműködni;
b) köteles a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni;
c) köteles a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni;

(2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg. Amennyiben a föld használója e törvény szerinti, rendes gazdálkodás körébe tartozó közreműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy alapos ok nélkül nem járul hozzá ahhoz, hogy a jogosult a vadkárok elhárításához szükséges létesítményeket, berendezéseket felállítsa, az ebből eredő vadkárt a föld használójának a terhére kell figyelembe venni.

Erről sok esetben még a vadkárbecslők is szívesen megfeledkeznek!!!

Elég régóta kell vadkáros ügyekkel foglalkoznom, alapelvünk az, hogy minden jogos kárigényt kielégítsünk, ezzel is erősítve a földtulajdonosokkal fenntartott jó kapcsolatot. De ha bárki hülyének akar nézni bennünket (tipikus példája a  "tudatos vadkártermelés"), akkor minden lehetséges eszközzel azon vagyunk, hogy a "károsult" üres zsebbel távozzon.
Ehhez sok esetben a határozott fellépésen kívül az is kell, hogy a termelő kötelezettségeit is azonnal oda tudjuk tenni, mert ez általában megváltoztatja a kommunikáció stílusát.
 

[Németh Lajos]

Az idei egy különleges kukoricás év.
A tél is száraz volt, az egész tenyészidőszak is.
Tobzódik a kukoricabogár.
Szegény veréb is enni akar valamit, a tejes kukoricaszem, meg a kukoricahaj között megbúvó bogár alkalmas a célnak.
Pár hete voltunk Nagyszénáson, kimentünk az egyik vadásztárs tanyájára. Teljesen ugyanilyen volt a tanya körül lévő kukoricatábla, felhőben berregtek fel róla a verebek.

Kidőlt kukorica. Ettől sem kell feltétlenül hasra esni vadkárilag. Ki kell húzni pár kidőlt, vagy elhajlott tövet. Ha a támasztógyökerek jó része úgy néz ki, mint egy csonkolt emberi végtag, az is a kukoricabogár kártétele, nem vadtaposás. Ezen kívül meg kell nézni, hogy van-e érdemi harapás a kukoricafejen. A disznó, ha kidönti a tövet, biztosan harap is egyet.

Különös figyelmet igényel idén a vadkár, hiszen a terményárak az égbe mennek, az alacsony termés miatt a termelői "vadkárérvényesítő kedv" is erősebb, mint jó években.

[Fomec]

Kidőlt kukorica. Ettől sem kell feltétlenül hasra esni vadkárilag. Ki kell húzni pár kidőlt, vagy elhajlott tövet. Ha a támasztógyökerek jó része úgy néz ki, mint egy csonkolt emberi végtag, az is a kukoricabogár kártétele, nem vadtaposás. Ezen kívül meg kell nézni, hogy van-e érdemi harapás a kukoricafejen. A disznó, ha kidönti a tövet, biztosan harap is egyet.

Különös figyelmet igényel idén a vadkár, hiszen a terményárak az égbe mennek, az alacsony termés miatt a termelői "vadkárérvényesítő kedv" is erősebb, mint jó években.

Nálunk is jelentkezett "vadkár" a kukoricabogár miatt. Itt a Kisalföldön még viszonylag új jövevény, úgyhogy volt olyan tagtársunk, aki felhívott, hogy óriási vadkár van egy bizonyos kukoricában. Szerencsére éppen előtte pár órával jártam arra és gondosan szemlélve az okozott kárt, azonnal gyanús lett nekem, hogy a csövek érintetlenek, bezzeg a támasztógyökerek egy része hiányzik. A gazdával is beszéltem, hogy tudjon róla ez nem vadkár, "csupán" kukoricabogár. Már vagy 6-8 éve termeszti itt a tengerit monokultúrában.
Persze azért igazi vadkár is akad, sajnos.

[Németh Lajos]

Már vagy 6-8 éve termeszti itt a tengerit monokultúrában.

Ez szinte üzembiztosan felszaporítja ezt a kártevőt.
A vetésváltás az egyetlen, aránylag természetes módszer a kordában tartására.
Lehet persze permetezni is, de egyrészt drága permetszert, nagy hasmagasságú, drága gépet igényel, meg újabb vegyszerterhelés a területen.

[Wipe]

Köszönöm a segítséget Urak! 

Ezt találtam a neten:

"Mikor és hol keressük a bogarakat?

• Címerhányás előtti időszak: a kukorica felső harmadában a leveleket hámozza, és a levélhüvelyek fölötti zugokban rejtőzködik.

• Hímvirágzás időszaka: a kukorica kelését követő 55-60. naptól, időtartama 5-10 nap. Az imágók a címereken, leveleken, és a levélhüvelyek fölötti zugokban tartózkodnak. A porzókból kirágott és a levelekre lehullott virágporszemekkel táplálkoznak.

• Nővirágzás időszaka: a kelését követő 60-70. naptól, időtartama 10-14 nap. A bogarak a címereken, leveleken, a levélhüvelyek fölötti zugokban, a bibeszálakon, a csuhélevelek alatt a csövek csúcsi részén találhatók. A virágporszemcséket és a bibeszálakat eszik.

És ezt láthattam az említett kukoricában:
(Természetesen nem a tejes érést, hanem az akkori károsítás eredményét.)
• Tejes érés időszaka: időtartama a kukorica megtermékenyülésétől számított 5 hét. Az imágók a csuhélevelek alatt, a csőcsúcs felső harmadában, és a kiodvasított szemekben vannak. A bogarak a maghéjon belüli, magas cukortartalmú, nagy mennyiségű keményítőt és fehérjét is tartalmazó tejnedvszerű folyadékkal táplálkoznak.

• Viaszérés kezdetének időszaka: az imágók a kiodvasított szemekben, és a csutkák bélszöveteiben tartózkodnak. A puha, rugalmas masszát, illetve a bélszövetet fogyasztják"


Ma már nem, de a héten kimegyek, és készítek néhány fotót a kukoricásban is.

[galoscsabus]

Egyébként, ha vadkár lenne sem kellene fizetnetek, mert látszik a csöveken, hogy nem hiányzik 5 %-nál nagyobb része.

Már bocsánat, de itt valami nagy félreértelmezés van, amit tegnap nem is vettem észre.
Kevés lehet az a vadászatra jogosult, aki ezt még meg tudja etetni a gazdákkal.......egy ideig.

A törvény így rendelkezik:
75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

Egyszerűsítve: Nem az összes területre és/vagy termésmennyiségre vonatkozó 5% a kötelező tűréshatár, hanem az okozott tényleges kár 5%-a!!
De ha belegondolunk, 100 ha kukorica esetében pl. a gazdálkodónak el kellene tűrnie 5 ha vadkárosítást?
Ha csak 8t-val számolunk ha-onként és 65eft-tal a kukorica tonnáját, az akkor is 2.600.000,- Ft!!
De többlethasználati díjat senki nem szeretne többet fizetni hektáronként 300 forintnál évente a parasztnak.....
Ahol ennyire megpróbálják megvezetni a termelőket, ott nem kell csodálkozni ha vadászellenes lesz a hangulat egy idő után.

[Németh Lajos]

 Nővirágzás időszaka: a kelését követő 60-70. naptól, időtartama 10-14 nap. A bogarak a címereken, leveleken, a levélhüvelyek fölötti zugokban, a bibeszálakon, a csuhélevelek alatt a csövek csúcsi részén találhatók. A virágporszemcséket és a bibeszálakat eszik.

Szakembereink szerint, a gyökérrágáson kívül, ebben az időszakban okozzák arányaiban a legtöbb kárt.
A bibeszál elrágásával komoly termékenyülési probléma lép fel. A torzsán elvétve, itt-ott lesz szem.

[Soma]

Már bocsánat, de itt valami nagy félreértelmezés van, amit tegnap nem is vettem észre.
Kevés lehet az a vadászatra jogosult, aki ezt még meg tudja etetni a gazdákkal.......egy ideig.

A törvény így rendelkezik:
75. § (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár).

Egyszerűsítve: Nem az összes területre és/vagy termésmennyiségre vonatkozó 5% a kötelező tűréshatár, hanem az okozott tényleges kár 5%-a!!
De ha belegondolunk, 100 ha kukorica esetében pl. a gazdálkodónak el kellene tűrnie 5 ha vadkárosítást?
Ha csak 8t-val számolunk ha-onként és 65eft-tal a kukorica tonnáját, az akkor is 2.600.000,- Ft!!
De többlethasználati díjat senki nem szeretne többet fizetni hektáronként 300 forintnál évente a parasztnak.....
Ahol ennyire megpróbálják megvezetni a termelőket, ott nem kell csodálkozni ha vadászellenes lesz a hangulat egy idő után.

Csaba! Azt hiszem félre értettél! Valóban igazad van, abban, hogy, ha egy 100 ha-os tábla 5 hektárján 80%-os a vadkár, akkor arra a területre kell csak értelmezni az 5%-ot, de a képen látható kukoricacső min. 95%-a ép, és ha a 200 ha-on minden cső ilyen, akkor szerintem nem lehet eredményesen vadkár igénnyel fellépni.

Mi ebből a tanulság?
Rá kell beszélni a disznót, hogy a 100 ha-os táblából ne 5 ha-t taroljanak le teljesen, hanem minden csőből harapjanak le 5%-ot. 

[Soma]

Csaba! Még annyit, hogy nem az okozott kár 5 %-án felüli részt kell megfizetni szerintem, hanem az okozott kár 5 % feletti részét.
Azaz, ha a vadkár 40%-os, akkor 35 %-ot kell fizetni és nem a 40 % ból kell annak 5%-át levonni, mert így 38 % jönne ki.
Tehát az 5% a teljes termésre vonatkozik, ezért 5% alatti vadkárt nem kell megfizetni.

Bocs, ha egy kicsit szájbarágós voltam! 

[Kama]

Csaba! Még annyit, hogy nem az okozott kár 5 %-án felüli részt kell megfizetni szerintem, hanem az okozott kár 5 % feletti részét.
Azaz, ha a vadkár 40%-os, akkor 35 %-ot kell fizetni és nem a 40 % ból kell annak 5%-át levonni, mert így 38 % jönne ki.
Tehát az 5% a teljes termésre vonatkozik, ezért 5% alatti vadkárt nem kell megfizetni.

Bocs, ha egy kicsit szájbarágós voltam! 

Nem így van!

Erről írt Csaba tegnap 18 órakor:
"Nem az összes területre és/vagy termésmennyiségre vonatkozó 5% a kötelező tűréshatár, hanem az okozott tényleges kár 5%-a!!
De ha belegondolunk, 100 ha kukorica esetében pl. a gazdálkodónak el kellene tűrnie 5 ha vadkárosítást?
Ha csak 8t-val számolunk ha-onként és 65eft-tal a kukorica tonnáját, az akkor is 2.600.000,- Ft!!"