Az első 12 percről az jutott eszembe hogy:
Keresztapám egy áldott jó ember és kőműves mesterként dolgozta le az életét. Egyszer (lehettem vagy 16 éves) szólt, hogy nyári munka gyanánt elmehetek neki segíteni pici lóvét keresni az egyik iskola kéményét húzta föl, nekem csak a maltert kell feladogatnom. Mikor emeltem az állvány felé a malteros vödröt, a fejem fölött egy hatalmasat reccsentett
(pukizott), majd komolyan azt mondta: na ezt É magánhangzókkal úgy mondják: végbélszél, de A magánhangzóval: alfarhang, Ü magánhangzóval ürügyürüfütty, E-vel: segglehellet...stb végig sorolta az összes magánhangzóval, majd a végén megkérdezte: i-vel tudod? Zavarodottan mondtam neki, hogy nem!
Hát az fing !
A Kőhalmi 12. perc után is, a végeredmény ugyan az, a sötétség és a bűz! Merünk is nagyokat nevetni, mert tudjuk, hogy ez minden embernél így van!
