Sziasztok!
Szombaton nyúlvadászaton voltam, szerencsés voltam ,mert három nyulat tudtam lőni, de hogy hogyan sikerült a nyuszkókat birtokba venni, azt szeretném elmesélni.
Az első nyulas körben jobb első voltam, egy nemrég leszántott repceföldet hajtottunk. Számítottam az előttem kelő nyulakra, de a szántás nem volt túl hantos, sejtettem, hogy most nem fogok vackába fekvő nyulat meglepni. Úgy is volt, két legalább százméteres nyúl kelt előttem és vette kifelé az irányt a még be nem zárt körből. Aztán megint pattant egy tapsifüles jóval közelebb, erre már odalőttem. Mindkét lövés tökéletesen fogta a nyulat, láttam a sörétrajt, ahogy porozta a kiszáradt hantokat a nyúl körül, de a nyuszkó mégis egészségesen ezerrel futott tovább kifelé a körből. Káromkodtam egyet, de azért követtem a szememmel a nyulat, szerencsére tiszta idő volt és jól elláttam a síkon. Olyan négyszáz méter után a nyúl egyszer csak eldőlt, a hasán lévő fehér szőr tökéletesen mutatta az irányt. Megkérdeztem a mögöttem jövő hajtó srácot, hogy látja-e a nyulat és menjen érte, majd becsatlakozik lejjebb a jobb oldalba.
Alig mentem valamicskét, megint ugrik előttem a nyúl, az előbbi helyzet kísértetiesen megismétlődik, csak annyi különbséggel, hogy most még azt is tisztán látom, hogy a lövéskor repül a nyúl szőre. Most már nagyobbat káromkodok és meredten nézek a nyúl után, aki szintén jó pár száz méter után meglassul és a két hátsó lábán el kezd felugrálni a levegőbe. Csinál vagy három négy ilyen szaltót, aztán végleg eldől. Hajtóm messziről integet, hogy látta ezt a nyulat is, megy érte.
A kör végén aztán kapom a szurkálásokat a vadásztársaktól a lövésztudományomat illetően....
A vadászat utolsó hajtása, ismét első vagyok, nagy darabot fogunk be, van benne korai szántás, búzavetés még egy keskeny ültetett akácerdő csík is. Én szántáson megyek, balról egy fasor, azon túl pedig erdő és gazos tanyahelyek. Ötven méterre megyek a fasorral párhuzamosan, ha esetleg jön nyúl, akkor kifelé is tudjam lőni. Szeretnek erre törni a nyulak, a szemfülesek a hajtás közepéből előttem porolnak kifelé a tanyahelyekbe. Jó pár nyulat kiengedek lövés nélkül, mind messze van, nem akarom piszkolni őket, meg a jövőre is kell gondolni. Aztán az egyik füles elszúrja, egyenesen mellettem akarja elérni a védelmet jelentő sűrűt. Későn vesz észre, próbál egy nagy kanyarral kikerülni, ezt már nem hagyom, kiengedem a körből és odalövök. Most is mindkét lövésem tökéletesen fogja a nyulat, mind a két lövés ereje feltaszítja, oldalra dönti, de mintha mi sem történt volna, a nyulam felpattan és bevágtázik a fasorba. Szidom a puskát, lőszert, magamat. Nincs kutyám, kétséges, hogy a sebzett nyulat meg fogom-e találni a gazosban. Mindegy, kiválok a körből, hátraszólok a mögöttem jövő vadásznak, hogy most már ő az első, megyek a sebzett nyulat keresni, ha nem jönnék időben, a kör végén küldjön majd ide egy kutyás vadászt, ne vesszen el ez a nyúl.
Beérek a fasorba, az akácsurják és a ritka csanalasba semmi, vér sehol, nincs mese, át kell menni a fasoron be a derékig érő gazosba. Egyre jobban fogy a remény, csak úgy találomra esélytelen, hogy megleljem a nyulamat. Azonban alig lépek kettőt a gurgyingba, megkönyörül rajtam Diana, ott fekszik a nyúl előttem, már elszállt belőle az élet. Trappolok vissza a körbe, még időben be tudok csatlakozni az első helyre, kiabál is mögöttem a jobbkettő, nem gondolta volna, hogy ilyen gyorsan megtalálom a meglőtt nyulat.
Szóval mi lehetett ezen a vadászaton? Azóta is gondolkodom. Páncélmellény volt a nyulakon? Kizárt. A lőszerrel lehetett a gond? Nem tudom. A lőtudományt kell csiszolni? Lehetséges, de úgy láttam és éreztem, hogy a lövéseim jól "fogták" a nyulakat. Mindenesetre leírom a technikát: 12-es Beretta bock negyed-háromnegyed choke-kal, 36 grammos Armusa 3.5 mm-es lőszer. A nyulak nem voltak messze, igaz közel se, saccperkábé 35-40 méteres lövéseket tettem. Szerencsém volt, hogy minden "piszkolt" nyulam meglett, de ezt csak a körülményeknek köszönhettem, ha más a helyszín, ködös az idő, vagy az a szerencsétlen nyúl még tudott volna pár száz méterrel többet futni, akkor ma három nyúldögön lakomázhattak volna a szarkák, dolmányosok.
