MEZEINYÚL - LEPUS EUROPAEUS
Vadászati idények:
Mezeinyúl:
szeptember 01. - december 31.
Üregi nyúl:
január 01. - december 31.
A mezeinyúl egész Európában elterjedt vadfaj, csak azokról a területekről hiányzik, ahol nyáron sem olvad el a hó, illetve ahonnan egészségügyi problémák miatt kipusztult.
Magyarországon mindenütt megtalálható, de a Dunántúl jellemzően nagyvadas megyéiben számuk elenyésző, igazi otthonterületeit az Alföldön találjuk meg. Vadászata valamennyi apróvad fajé közül talán a legfárasztóbb, hiszen igazán eredményesen hajtóvadászaton lehet nyúlra puskázni. Az ilyen nyúlvadászatokon 20-30 vadász és kétszerannyi hajtó részvételével kör- vagy U alakban fogják közre a gyakran 100-200 ha-t meghaladó területrészeket, s ahogy szűkül a hajtás, úgy próbálják az őszi mélyszántás félméteres barázdái, vagy a leszántatlan kukoricatarló takarása közül a nyulat kiugrasztani és puskavégre kapni. A november-decemberi időjárás sokszor megtréfálja a vadászokat, és reggel mégoly fagyos, kemény földön induló hajtás egy-két óra elteltével sárdagasztássá válik. Fizikailag felkészületlen ember ezt a megpróbáltatást nehezen tudja végigcsinálni. Száraz vagy hideg időjárás esetén a nyúlban gazdag területeken a napi teríték elérheti a 200-300 db-ot is.
Amennyiben nem kizárólag nyúlra szervezik a vadászatot, akkor igen jó szórakozást nyújt a fácánnal, esetleg fogollyal együtt történő vadászata, ahol fedettebb területrészeket hajt meg 10-15 puskás és ugyanannyi hajtó, és a kis erdőfoltokból, nádasokból, gazos vagy éppen aratatlan területekből kiperdülő nyúl, vagy a vizsla elől felburranó kakas, netán az utolsó zsombékig kitartóan lapuló róka elejtése remek passzió, izgalmas és igen aktív kikapcsolódás. Az ilyen vegyes terítékek elérhetik a napi 100-200 db-ot is. A be nem fagyott vizek mellett vadászva számíthatunk még vadkacsa előfordulására is. A legjobb nyulas és fácános területek Békés, Csongrád, Szolnok, és Heves megyében vannak, ahová gyakran szervezünk vadászatokat.
A nyúlvadászat jól ötvözhető nagyvadvadászattal is, különösen izgalmas lehet a disznóhajtással való kombináció. Több vendégünk teszi próbára messzehordó fegyverét oly módon, hogy az apróvad vadászatok közti pihenő napon téli őzsuta selejtezést végez, melyhez még csak el sem kell hagyni a területet.
És az üregiről egy cikk:
Manapság, amikor egyre többször hallani a biodiverzitás fontosságáról, ami köztudottan az élőlények sokfélségének együttesét jelenti, úgy tűnik, hazánkban a kipusztulás szélére került egy vadfaj, amiért - érdekes módon - senki nem kongatja a vészharangot. Hivatalos "szakértők" faunaidegennek, sőt nem őshonosnak nyilvánították az üregi nyulat, ami történetesen a házinyúl őse, tehát természetes módon őshonos az egész európai kontinensen, és semmivel sincs kevesebb létjogosultsága Magyarországon, mint az újrahonosítani kívánt hiúznak és farkasnak.
Az üregi nyulat az egyik legkedveltebb apróvadként tartják számon azok a vadászok, akik voltak olyan szerencsések, hogy a semmi mással össze nem hasonlítható hangulatú vadászatát valaha is gyakorolhatták. A kistestű, föld alatti kotorékban lakó kinigli - máshol kanyigli, lukinyúl, lapi - még kifejlett kanként sem éri el a 2 kilogrammos súlyt, apró lábait gyorsan kapkodva, cikcakkos futásával őrületbe tudja kergeti a gyakorlatlan vadászt, aki - ha egyáltalán eljut a lövésig - többnyire csak a föld ólomtartalmát növeli hibázásaival.
A hetvenes években még országos elterjedésű fajnak számított, sőt, helyenként valóságos Isten csapásának tekintették az erdészek, mert az erdőtelepítésekben, csemetekertekben a rágcsálásával jelentős kárt okozott. Rohamos megfogyatkozásának okait nem vizsgálta még a tudomány, de annyi biztos, hogy számának csökkenése összefügg a szőrmés és szárnyas ragadozófajok túlszaporodásával. Mivel az üregi nyúlra egész évben, ráadásul éjjel-nappal szabad vadászni, feltehetően a korlátlan vadászat sem tett jót egyes régiók állományának. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy periodikusan az állományoknál fertőző betegségek, elsősorban a myxomatózis fertőzés lép fel (amelynek terjedését állítólag elősegítették egyes "jó szándékú" erdővédők) akkor bármennyire is nagy az üregik szaporulata - évente négyszer-ötször 3-6 fiat ellik - van magyarázat az állomány drasztikus csökkenésére.
Az üregi nyúl - azon kívül, hogy vadászható - jelenléte egy területen természetvédelmi szempontból is értékelhető lenne, ugyanis elsőrendű zsákmányállata a ragadozóknak. A görények, a nyestek, a nyusztok a kotorékban támadják meg és ejtik el, a róka, a vadmacska a kotorék kiásásával is megpróbálkozik, a héják és az ölyvek az öklömnyi fiatal állatok elfogásával ritkítják az állományát.
Lehet vele gazdálkodni !
Ez a családi kötelékben élő vad azon kevés vadfajok egyike, amellyel a szó szoros értelmében lehet gazdálkodni. Az állomány jól kézben tartható, mivel kis életteret igényel, könnyen behatárolható élőhelyeket választ magának, terjedése - mely a fiatalok kirajzásának, területfoglalásának eredménye - nyomon követhető, sőt irányítható !
Anélkül, hogy megjelölnénk a pontos helyszínt, egy olyan helyen készült képriportunk, ahol a terület "gazdája", mintegy négyezer hektáron évtizedek óta szabályos üregi-gazdálkodást folytat. Persze nem kell túlságosan nagy dolgokra gondolni, elég annyi, hogy Sáfrány Lajos tudatosan védi, óvja és kezeli az állományát.
Hogy mit csinál ? Nos, élve fogó csapdákkal, kitartó lesvadászattal, a kotorékok bejáratának leszűkítésével, stb. megpróbálja féken tartani a ragadozókat, Hihetetlenül hangzik, de szinte darabra ismeri az üregi nyúl családokat, merthogy időről-időre a jelölés és a gyógyszeres kezelés miatt befogja őket. A vadászatát is korlátozta, helyi tilalmi idő bevezetésével.
A terület adottságai egyébként ideálisak az üregik életfeltételeihez. A vízmosásokkal, árkokkal átszőtt, cserjékkel, fákkal lazán fedett dimbes-dombos, egymástól jól elkülönült völgyek mind-mind alkalmasak kisebb-nagyobb létszámú kinigli eltartására, anélkül, hogy bármiféle kárt okoznának a környezetben. A löszös-homokos talajban könnyen tudnak új kotorékot ásni, de a gazda a régi lakók "kilakoltatása" után felszabadult rókavárakat is átalakítja oly módon, hogy a széles bejáratokat maradandó módon, gallyakkal, földdel betömi, csak üreginek elegendő méretű bejárást alakít ki. Ezek aztán egyúttal az üregik élve befogásához használt - saját tervezésű - csapdák elhelyezésére is alkalmasak.
A befogás ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy az állomány egy részét a területen belül "mozgassa". A földtulajdonosokkal előre megbeszéli az áthelyezéseket, hogy az erdőtelepítésekben, napraforgóban ne tehessenek érzékeny kárt az üregi nyulak.
Az üregi nyúl vadászata manapság ugyancsak ritka és érdekes vadászatnak minősül, akár cserkelve, akár Sáfrány Lajos saját tenyésztésű, szemfogaitól megfosztott vadászgörényeivel ugrasztva történik. Személyesen tudjuk tanúsítani, hogy bizony nem igazán tölténytakarékos módja a vadászatnak. Egy délelőtt három puskával 93 lövést tettünk és a terítéken mindössze négy üregi nyúl feküdt.
Tanulságok, felhívás
Bármilyen furcsa, ma Magyarországon az üregi nyúl hivatalosan nem létezik …
merthogy a vadászati statisztikákban a nyolcvanas évek óta nem is szerepel. Pedig meggyőződésünk, hogy a manapság erősen csökkenő vadászati lehetőségeinket jótékonyan tudná bővíteni, ha az arra alkalmas területekre - márpedig ilyen szinte mindenhol található - újratelepítenénk.
Mivel természetvédelmi szempontból "érdektelen" fajról van szó, erdészeti és mezőgazdasági kártétele kis figyelemmel, okos gazdálkodással megelőzhető, országos állományának növelése vadászati szempontból mindenképpen kívánatos lenne. Ennek azonban pillanatnyilag két fő akadálya van. Az egyik: az érvényes vadászati jogszabályok szerint üregi nyulat csak az FVM és a KöVM együttes engedélyével lehet telepíteni, a másik, hogy a törzsállomány kialakításához alkalmas tenyészanyag nehezen szerezhető be.
Úgy is, mint vadászok, de úgy is, mint a természet harmóniájáért, a biodiverzitásért felelősséget érzők, meggyőződéssel állítjuk, hogy ez a vadfaj Magyarországon nem kerülhet a kipusztult fajok szomorú listájára! Ezért, első lépésként a Vadászati Kulturális Egyesület felvállalja, hogy a jövőben többet törődik az üregi nyulak sorsával és felhívja a tisztelt vadászokat, hogy akinek a területén él még üregi nyúl, ezt a tényt - egy reálisnak mondható állománylétszámmal együtt - közölje velünk, hogy megkísérelhessük a jelenlegi hazai állomány nagyságát és elterjedését feltérképezni.
Somfalvi Ervin
