Üdv.
Előfordult már olyan, hogy egy gazda azért nem kapott vadkárt, mert nem hagyta el az ajánlott 5 m-t az erdőtől, garádtól? Volt már erre precedens? Köszi előre is!
Előfordult már sokszor, hogy a vadászatra jogosult megtagadta emiatt a kifizetést.
De bíróság az általam ismert ügyekben még nem hozott olyan döntést, hogy csak az 5 méter miatt ne kellett volna fizetni.
A hiánya jogos alapja lehet a kármegosztásnak, de ha jogi úton zajlanak az események, akkor azt is bizonyítani kell, hogy
az mennyiben járult hozzá a kár bekövetkezéséhez, vagy mennyiben gátolta a vadkárelhárítást.
Jelenleg zajlik egy bírósági ügy, ahol én vagyok az elsőként eljáró szakértő.
A gazda nem hagyott el 5 métert sehol.
A területei nagyobb részt olyan elhelyezkedésűek, hogy ha el is hagyta volna, a vadászat csak úgy lett volna megvalósítható
ha a vadászok a szomszédos területek letaposásával jutnak be a táblákhoz.
Amúgy a szarvas az erdőszegélybena a napraforgót folyamatosan rágta, abból még egy őzgida is sok helyen kilógott,
így nehéz arra hivatkozni, hogy nem észlelték vizuálisan a károsító vadat.
Más: kiszámolta már valaki, hogy egy vadászterületen hány kilométer olyan táblaszegély van, ahol elméletileg foglalkozni
kellene ezzel az 5 méteres dologgal?
Ha ez a szám megvan, akkor hány vadász kell ahhoz a vad mozgásának időtartamában (kb. Napnyugta -1 óra és napkelte +1 óra között),
hogy 400 méterenként, mindenkinek 200-200 méter belőhető szakaszt biztosítva jobbra-balra el lehessen végezni a vadkárelhárítást?
Természetesen ugyanennyi magaslessel, mert földön állva nem lőhetünk egymás felé.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a rágáskárok jeletős részét a barkás bikák és a borjat gezető tehenek okozzák.
Velük kapcsolatban milyen hatása van/lenne az 5 méteres szegélynek?
És még egy apróság:
A törvény megfogalmazása eleve egy faszság.
Sem az erdőtörvényben, sem az erdészeti szakzsargonban nincsen definiálva az a kifejezés, ami a 79§-ban szerepel.
Nem létezik olyan, hogy "erdősült terület".
Ami jogilag nincsen, arra való hivatkozással hogyan lehet egy kötelezettséget vizsgálni?
A "jogtörténelmi jelentőségű" vadászati törvény vadkárral foglalkozó része (is) számos sebből vérzik.
Néha van olyan érzésem, hogy a jogalkotó nem véletlenül hagyott benne szabadon értelmezhető gumigolyókat,
hogy minden alkalomhoz illő módon lehessen azokat nyomorgatni attól függően, hogy melyik fél az unszimpatikus...
Nem csodálom, hogy a bírók között egyre többen figyelmen kívül is hagyják egyes részeit és inkább a polgárjogi szabályok
alapján vizsgálnak és hoznak ítéleteket.
