Csevegő

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Sziasztok!

Ennek a hátteréről tudtok valamit?

http://vadaszlap.hu/2017/06/12/fotitkar-nelkul-marad-kamara/

A háttérről nem tudok semmit, de ha ez igaz, (bár így is marad belőlük elég) rögtön  iszok egy konyakot!

[Voldi]

Egy szakmailag meglepően jó cikk a vízlépcsőről!  Érdemes elolvasni!

http://index.hu/belfold/2013/06/14/jol_jott_volna_bos-nagymaros_az_ar_ellen/

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Egy szakmailag meglepően jó cikk a vízlépcsőről!  Érdemes elolvasni!

http://index.hu/belfold/2013/06/14/jol_jott_volna_bos-nagymaros_az_ar_ellen/

A vízügyes vadásztársaim már akkor a hajukat tépték, hogy elmarad a vízlépcső! Azt magyarázták, hogy a Duna rendszertelen és kiszámíthatatlan vízállása miatt nem tudják tervezni és végrehajtani a meder és ártéri munkákat.

[J.vadász]

Egy szakmailag meglepően jó cikk a vízlépcsőről!  Érdemes elolvasni!

http://index.hu/belfold/2013/06/14/jol_jott_volna_bos-nagymaros_az_ar_ellen/

 
Valóban érdemes!
Egy szakmai út keretében tegnap voltam Bősön.
 

[zsolt68]

Egy szakmailag meglepően jó cikk a vízlépcsőről!  Érdemes elolvasni!

http://index.hu/belfold/2013/06/14/jol_jott_volna_bos-nagymaros_az_ar_ellen/

Szóról szóra ugyanezt olvastam valahol vagy 5 éve. A professzor úr akkor is kifelejtett egy lényeges adatot, mégpedig hogy ez az erőmű rendszer az ország energiaigényének mindössze 2-3 %-át tudta volna fedezni. Szóval ha mindenki energiatakarékos módba állítja a számítógépét és kicserél 2 izzót ledre, akkor meg is vagyunk.

A másik pedig, hogy szeretünk erre úgy emlékezni, hogy a zöldek álltak szemben a szakemberekkel ebben a csatában. De ez nem igaz, számtalan energetikai, vízügyi, gazadasági szakember is azon az állásponton volt, hogy ez egy soha meg nem térülő beruházás. Csak ők. érthető okokból, nemigen ugráltak olyan intenzíven, mint a zöldek.
Számomra ez egy agyrém, síkon betonfalak közé szorítani egy folyót, magasan a fejünk fölé, az oldalról beérkező vizeket szivattyún beemelni, napi 4-5 méteres árhullámot generálni.. Ez szerintem inkább egy olyan keynesiánus gazdaságélénkítő, értelmetlen gigaberuházásnak tűnik, aminek átmeneti előnyök után csak kára van. és ha az ökológiai károkkal nem is foglalkozunk, azért az ivóvízbázist is elég keményen érintette volna, ami nem játék.

[Stefi]

Szóról szóra ugyanezt olvastam valahol vagy 5 éve. A professzor úr akkor is kifelejtett egy lényeges adatot, mégpedig hogy ez az erőmű rendszer az ország energiaigényének mindössze 2-3 %-át tudta volna fedezni. Szóval ha mindenki energiatakarékos módba állítja a számítógépét és kicserél 2 izzót ledre, akkor meg is vagyunk.

A másik pedig, hogy szeretünk erre úgy emlékezni, hogy a zöldek álltak szemben a szakemberekkel ebben a csatában. De ez nem igaz, számtalan energetikai, vízügyi, gazadasági szakember is azon az állásponton volt, hogy ez egy soha meg nem térülő beruházás. Csak ők. érthető okokból, nemigen ugráltak olyan intenzíven, mint a zöldek.
Számomra ez egy agyrém, síkon betonfalak közé szorítani egy folyót, magasan a fejünk fölé, az oldalról beérkező vizeket szivattyún beemelni, napi 4-5 méteres árhullámot generálni.. Ez szerintem inkább egy olyan keynesiánus gazdaságélénkítő, értelmetlen gigaberuházásnak tűnik, aminek átmeneti előnyök után csak kára van. és ha az ökológiai károkkal nem is foglalkozunk, azért az ivóvízbázist is elég keményen érintette volna, ami nem játék.

Ha van köztünk vízügyi szakember akkor az természetesen kivétel de szerintem öcsik vagyunk mi ahhoz hogy reális megítéljük és kijelentsünk ilyeneket . Csak néhány dolog ami hirtelen eszembe jut . Visszaemlékezve nagyon is politikai felhangok alapján lett a magyar visszalépés . Szükség van az alaperőművek mellett csúcserőművekre mert a fogyasztás napszakok stb. alapján is erősen ingadozó és az "energiát" a víz felfogásával akkumulálni lehet . Erre kiválóak az ilyen erőművek . Szerintem inkább jót tesz a talaj vízháztartásának ha megemelik a vízszintet . A betonfalak közé szorított 4-5 vagy több méteres napi ingadozás inkább a kisebb hegyi  folyókra épített kis erőművekre jellemző . Én nem vagyok biztos benne hogy jót tettünk és akkor még nem beszéltünk az árvíz esetén lehetséges korai leürítés és az árvízi csúcs ez általi alacsonyabb szinten való tervezett levezetésének lehetőségéről.   

[J.vadász]

Szóról szóra ugyanezt olvastam valahol vagy 5 éve. A professzor úr akkor is kifelejtett egy lényeges adatot, mégpedig hogy ez az erőmű rendszer az ország energiaigényének mindössze 2-3 %-át tudta volna fedezni. Szóval ha mindenki energiatakarékos módba állítja a számítógépét és kicserél 2 izzót ledre, akkor meg is vagyunk.

Ez csak az egyik "funkció" lett volna...

Én nem vagyok biztos benne hogy jót tettünk és akkor még nem beszéltünk az árvíz esetén lehetséges korai leürítés és az árvízi csúcs ez általi alacsonyabb szinten való tervezett levezetésének lehetőségéről.   

Jó a gondolatmenet!
 

[rem223]

És akkor még nem is beszéltünk a Prédikálószékre tervezett éjszakai tározóra , amiböl a nappali csúcsban eresztették volna a vizet a turbinákra.

[zsolt68]

Ez a Bős-Nagymaros az a fajta beruházás lett volna, aminek ember nem mondja meg a kimenetelét előre. Politikától független szakértő pedig nem létezik, szakmai lobbik küzdenek egymással.
1956-ban szőttek tervet a KGST államok a Duna hasznosításáról a korra jellemző megalomán tervekkel.
1977-ben kötöttünk szerződést csehszlovákiával, amit 77-ben el is napoltunk közös megegyezéssel gazadasági nehézségek miatt.
83-ban a Tudományos Akadémia arra jutott, hogy az egészet el kell napolni a várható gazdasági (!!!) és ökológiai károk miatt.
86-ban osztrák befektetők újra belerángattak minket az építkezés folytatásába, ezen az osztrák közvélemény is háborgott.
88-ban volt ez első Duna kör töntetés Visegrádon, innentől kezdve érezhetünk politikai felhangokat.

Én a magam laikus fejével azt gondolom, hogy 2-3 száazék áramért kár bebetonozni a Dunát 120 km-en, főleg úgy, hogy fogalmunk nincs a következményekről.
És még egy apróság: a gát alatt nem hogy nő, hanem csökken a tajvízszint, márpedig az ivóvizünk 35 %-át sekély, 10-25 méter mély parti szűrésű kutakból kapjuk szinte ingyen.
Az árvízvédelmi szerepet pedig nem egészen értem. Ez megoldható lenne erőmű nélkül is, de nem nagyon van olyan kormány, ami hajlandó lenne egy ilyen kevésbé látványos ügybe pénzt ölni. Sokkal menőbb öltönyben, gumicsizmában szemlézni a homokzsákokon, jobban mutat a tévében, mint csendben rendes gátat és hullámteret kialakítani.

 

[Sanyooo]

Ez a Bős-Nagymaros az a fajta beruházás lett volna, aminek ember nem mondja meg a kimenetelét előre. Politikától független szakértő pedig nem létezik, szakmai lobbik küzdenek egymással.
1956-ban szőttek tervet a KGST államok a Duna hasznosításáról a korra jellemző megalomán tervekkel.
1977-ben kötöttünk szerződést csehszlovákiával, amit 77-ben el is napoltunk közös megegyezéssel gazadasági nehézségek miatt.
83-ban a Tudományos Akadémia arra jutott, hogy az egészet el kell napolni a várható gazdasági (!!!) és ökológiai károk miatt.
86-ban osztrák befektetők újra belerángattak minket az építkezés folytatásába, ezen az osztrák közvélemény is háborgott.
88-ban volt ez első Duna kör töntetés Visegrádon, innentől kezdve érezhetünk politikai felhangokat.

Én a magam laikus fejével azt gondolom, hogy 2-3 száazék áramért kár bebetonozni a Dunát 120 km-en, főleg úgy, hogy fogalmunk nincs a következményekről.
És még egy apróság: a gát alatt nem hogy nő, hanem csökken a tajvízszint, márpedig az ivóvizünk 35 %-át sekély, 10-25 méter mély parti szűrésű kutakból kapjuk szinte ingyen.
Az árvízvédelmi szerepet pedig nem egészen értem. Ez megoldható lenne erőmű nélkül is, de nem nagyon van olyan kormány, ami hajlandó lenne egy ilyen kevésbé látványos ügybe pénzt ölni. Sokkal menőbb öltönyben, gumicsizmában szemlézni a homokzsákokon, jobban mutat a tévében, mint csendben rendes gátat és hullámteret kialakítani.

 
Én nagy ellenzője voltam a rendszer-gengszter-módszer váltás hajnalán az erőműnek, de ma már nem vagyok biztos benne, hogy jól gondoltam. Sajnos annyira bevitték a politika dzsungelébe ezt a tisztán mérnöki-közgazdasági kérdést, hogy kevesen látnak tisztán.
A pesti horgászok viszont akkora harcsákat fognak manapság, hogy hihetetlen. A meder süllyed, nem hoz hordalékot a folyó, viszont visz. Ennek hosszú távon súlyos következményei lesznek.

[Stefi]

Én a magam laikus fejével azt gondolom, hogy 2-3 száazék áramért kár bebetonozni a Dunát 120 km-en, főleg úgy, hogy fogalmunk nincs a következményekről.

 

A 2-3 % "jól hangzik" de csúsztatás. Ha azt vesszük hogy az alaperőművek 24 órán keresztül folyamatosan tudnak energiát szolgáltatni akkor mondjuk a csúcsidőszak legyen 4 óra (az egyszerűség kedvéért) ami 1/6 része a napnak az az a szükséges időszakra vetítve ( 6x 2-3) 12-18 % ami igen jelentős és a csúcserőművek kikerülhetetlenek . Miben lehet még "környezetbarát" módon gazdaságosan villamos energiát illetve villamos energia termelő kapacitást tárolni és adott időben indítani , leállítani , szabályozni ? 

[Sanyooo]

A 2-3 % "jól hangzik" de csúsztatás. Ha azt vesszük hogy az alaperőművek 24 órán keresztül folyamatosan tudnak energiát szolgáltatni akkor mondjuk a csúcsidőszak legyen 4 óra (az egyszerűség kedvéért) ami 1/6 része a napnak az az a szükséges időszakra vetítve ( 6x 2-3) 12-18 % ami igen jelentős és a csúcserőművek kikerülhetetlenek . Miben lehet még "környezetbarát" módon gazdaságosan villamos energiát illetve villamos energia termelő kapacitást tárolni és adott időben indítani , leállítani , szabályozni ? 

Ahhoz meg kellett volna építeni a prédikálószéki víztárolót is, de ettől, már a gondolatától is sikítófrászt kaptak a zöldek!

[J.vadász]

Az árvízvédelmi szerepet pedig nem egészen értem.
 

Akkor inkább ne menjünk bele...
Úgy látom, hogy hosszadalmas lenne magyarázni ezt az egész történetet.

[Voldi]

Szóról szóra ugyanezt olvastam valahol vagy 5 éve. A professzor úr akkor is kifelejtett egy lényeges adatot, mégpedig hogy ez az erőmű rendszer az ország energiaigényének mindössze 2-3 %-át tudta volna fedezni. Szóval ha mindenki energiatakarékos módba állítja a számítógépét és kicserél 2 izzót ledre, akkor meg is vagyunk.

Az energia csak az egyik dolog. Ab másik a Duna mindenkori vízállásnál való hajózhatóvá tétéele. Iszonyatos pénzeket fizetünk ma, mert közepes vizállásnál is csak fél terheléésel tudnak közlekedni a hajók. Márpedig úniós kötelességünk a hajózás feltételek nélküli biztosítása.

Számomra ez egy agyrém, síkon betonfalak közé szorítani egy folyót, magasan a fejünk fölé, az oldalról beérkező vizeket szivattyún beemelni, napi 4-5 méteres árhullámot generálni..

Beton, igen kell hozzá, de max a felvíz csatorna 10 km szakaszám, meg az alvíz csatorna 3 km-es részén. 4-5 m-es árhullám az alföldön? Nem a Grand Canonról beszélünk. Sőt a számtalan német és osztrák erőműnél sem látsz ekkora ingadozást! A felének a felét.

[zsolt68]

A 2-3 % "jól hangzik" de csúsztatás.  

Lehet, de akkor ezt nem rajtam kell számon kérni, hanem Aszódi Attilán. Gondolom tudod/tudjátok, hogy ő is meg Juszt László is nagyon fájlata, hogy az erőmű nem épült meg. Egyszer egy tévéműsorban fanyarkás mosollyal erről beszélgettek egy órán át. A vége felé Juszt felette a kérdést, hogy milyen arányban tudott volna minket ellátni ez az erőmű. Aszódinak nem akaródzott válaszolni sokáig, de a végül kibökte, hogy kb ennyit, ha megépül mind a három erőmű. Juszt abban a pillanatban fogyott vagy 5 kilót, de azt mind a fejéről. Látszott, hogy nem erre a válaszra számított.