Beírókönyv

[wildheger]

Igen, bár szerintem eltér, hogy hol mi nincs meg, mert ha van jó élőhely, de nincs kaja, akkor bukta, meg fordítva is, de ettől függetlenül általános probléma lett mindkettő. Örülök neki, hogy vannak olyan támogatási formák, amiben a gazdák áttérhetnek az ökológiai gazdálkodásra, remélem minél többen lesznek és elfelejtik azt, hogy betiltott rovarirtó szereket is meg lehet venni pult alól, mert sajnos ilyenre is hallottam példát olyantól, aki gazdálkodott pár éve.

Amúgy a beírókönyv "Agrárháború és béke" bejegyzésében foglaltakkal kapcsolatban még eszembe jutott, az ott leírt, gazdák mondataiból kiragadott szélsőséges példák esetében, hogy valószínűleg egyikük sem lenne ezen az állásponton, ha azt mondaná a vadászati hatóság 1-2 évre, hogy csak az egyéb apróvadfajok vadászhatóak.       

Hogy lehet egy élőhely jó,ha nincs kaja?

[puffadtpocok]

Hogy lehet egy élőhely jó,ha nincs kaja?

Ahogy többen írták, volt fasor, nádas, kaszálatlan részek, amik alkalmasak arra, hogy ott eléldegéljen az apróvad. De ha van is ilyen és legyomirtóznak mindent, akkor nem lesz rovar, a csibéknek hello, ha nem lesz annyi féle táplálékforrás, mint amit a mezei nyúl igényel, akkor nekik is hello. Ettől még az lehet egy jó élőhely, csak nem nekik, hanem mondjuk az őznek. Szóval a mondandómat az apróvadra szántam kivetíteni.

[Stefi]

Ahogy többen írták, volt fasor, nádas, kaszálatlan részek, amik alkalmasak arra, hogy ott eléldegéljen az apróvad. De ha van is ilyen és legyomirtóznak mindent, akkor nem lesz rovar, a csibéknek hello, ha nem lesz annyi féle táplálékforrás, mint amit a mezei nyúl igényel, akkor nekik is hello. Ettől még az lehet egy jó élőhely, csak nem nekik, hanem mondjuk az őznek. Szóval a mondandómat az apróvadra szántam kivetíteni.

Mégis miért az alföldi megyékben vannak a legjobb mezei nyúl állományok ?   

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Mégis miért az alföldi megyékben vannak a legjobb mezei nyúl állományok ?   

Azért ott is évről-évre lényegesen kevesebb!

[bferi]

Ahogy többen írták, volt fasor, nádas, kaszálatlan részek, amik alkalmasak arra, hogy ott eléldegéljen az apróvad. De ha van is ilyen és legyomirtóznak mindent, akkor nem lesz rovar, a csibéknek hello, ha nem lesz annyi féle táplálékforrás, mint amit a mezei nyúl igényel, akkor nekik is hello. Ettől még az lehet egy jó élőhely, csak nem nekik, hanem mondjuk az őznek. Szóval a mondandómat az apróvadra szántam kivetíteni.

Biztosan az élőhely is fontos szerepet játszik az apróvad fogyásában, bár a fácáncsibe nem igényli annyira a rovartáplálékot mint a fogoly, ergo nem is annyira érzékeny a gyomirtózásra. Annyira én sem értek hozzá és oldalakat lehetne erről okoskodni, de az utóbbi pár év azt mondatja velem, hogy az időjárás volt a legbűnösebb a fácánállomány alakulásában. Egyik évben a kotlási időben lehullott nagy mennyiségű hideg csapadék a kotlókat leverte a fészekről, persze az összes tojás bezápult és később csak a sarjúból vezettek a tyúkok néhány csibét. A következő évben pedig már olyan száraz meleg volt április végén-május elején, hogy az szintén nem kedvezett a kotlásnak (a sikeres keléshez kell a tojásoknak valamennyi páratartalom is, nem tudom pontosan mennyi), aztán pedig a kikelt csibék alig jutottak valami vízhez, reggelente nem volt harmat a növényeken, szintén hatalmas elhullás.
Nálunk elég nagy mezőgazdasági táblák vannak, szinte négy növényt termesztenek csak, őszi kalászost, kukoricát, napraforgót és repcét, kevés a vadföldünk, vagyis jóval több élőhelyet szeretnénk, de negyven aranykoronás földekbe nem ültethetünk susnyást, de feltételezve, hogy az előző évben kellő törzsállományt hagytunk kint (azaz a vadtyúkot soha nem puskázzuk) és totális dúvadkontroll mellett elkapunk egy jó időjárást tavasszal és kora nyáron, dúskálni fogunk a vadfácánba, mint ahogy a tavalyi idényben volt is rá példa.

Mezei nyúl. Abban egyetérthetünk, hogy a nyulat nyáron nem kell etessük, talál magának kaját még akkor is ha egy ötven hektáros kukoricatáblába lakik. A nyugalom is fontos neki. Kora ősszel szívesen költöznek be a késő nyári-kora őszi mélyszántásokba. Ha szerencsések akkor késő őszre feljön a szántásba valami zöldkaja, pl vadrepce, de ha nem, akkor is ott laknak ebbe a kultúrsivatagba a nyulak és nem lesz "hello" nekik. A szálas takarmányt a nyúl csak havon veszi fel (mostanában nem volt sok belőle), a cukorrépás etetés jó, de az egész nyúlkaját az sem fedezi, azzal helyben tarthatjuk a nyuszikat, tehát nem éheznek, ellenkezőleg, az első fialásokból származó nyulakat már nem lehet megkülönböztetni az előző évi generációtól. Ilyen kultúrsivatagokon fogtuk idén is a legtöbb nyulat. Azt gondolom, hogy a hellot mi vadászok okozzuk a nyúlnak, a körvadászatainkkal (minden nyulat agyonlövünk a körben vagy olasz bérvadászoknak mindent eladunk csak a pénz jöjjön), hogy egy területet egy idényben többször vadászunk (az öregek szerint csak egyszer lehet, mindegy hogy háló vagy puska), tavasszal vadkáron a napraforgóba lelövöldözzük a nyulat reflektornál, stb. Ennek a szerencsétlen nyúlnak van a területen a legtöbb ellensége, mindenki nyúlpecsenyét akar enni (ezt egy nálam okosabb vadász mondta vagy írta, ha jól emlékszem), elég ha arra a nagy görbecsőrűre gondolsz amelynek a felszaporodását mostanában sikertörténetként emlegetik, ha az megjelenik a területeden, akkor napi -1 nyúl.

Szóval monokultúra vagy nagy táblák, vagy kizsigerlő mezőgazdaság, mindegy hogy nevezem, szerintem is bűnös az apróvad fogyásában, de talán nem annyira mint sokan hiszik, vagy sokan hinni vélik.

Üdv. bferi 

[puffadtpocok]

Szia!

Értem amit írsz, és igen, az időjárás is egy olyan tényező, ami egyáltalán nem elhanyagolható.
Napjainkra nagyon kevés apróvad van nálunk, ellenben rókából nincs hiány, ezt sem felejtem el, de felénk volt egy rész, ahol a nagy táblák között, a földút két oldalán sok családnak volt egy kis parcellája, mindenki mást vetett rajta, volt aki pl. konyhakertnek használta, aztán szépen lassan kikoptak az öregek és mindenkinek ”nyűg” lett. Arrafelé ha kimentünk mindig láttunk nyulat, most meg nincs, de hozzátartozik a dologhoz, hogy ezeket a kis parcellákat is bevonták a nagytáblába, mert ugye egyszerűbb, ha használati díj fejében hoz a gazdálkodó érte egy mázsa kukoricát, minthogy az ember kimenjen ültetni, kapálni, törni… Most helyette szereti az őz, jár rajta a disznó, meg röpköd a görbecsőrű.

Bár nem beírókönyv, de bevágom:        http://vadasz-vilag.hu/cikkek/meddig_nyul_a_nyul__a_vajdasagi_helyzetrol

Valószínűleg Balkóbátya véleménye adja ki a teljes képet, hogy mindegyikünk véleménye együtt adja ki a tényleges okokat, viszont az időjárás egy olyan dolog, amit kevésbé lehet rögtön befolyásolni, míg azt, hogy mennyi és milyen vegyszert szórunk ki, azt könnyebb (lenne), még akkor is, ha értem én, hogy nem poénból szórják a gazdák.

Üdv.: P.pocok

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Azt hiszem, hogy az apróvad fogyása valóban egy több ismeretlenes egyenlet, amelyből csak párat tudunk megoldani. Az időjáráson kívül megoldhatatlannak látom a ragadozók csökkentését is. Ha visszagondolok a hatvanas, hetvenes évekre, sok területen ritkaságszámba ment a szarka, a szürke varjú, mégis minden tavasszal un. kötelező dúvadazásokat tartottunk. Aki még emlékszik a mérgezett tojás akciókra, tudhatja, hogy nem lehetett úgy eldugni a műfészket, hogy azt ne találta volna meg egy-két nap alatt a szarka, szajkó. Ugyan így megtalálják a fácánfészkeket is!  Évek óta azt látom országjárások során, hogy soha nem látott csapatokban repülnek a szarkák. Nagyon kevés társaságnál lehet hallani a tavaszi dúvadazásról, de még kevesebb helyen használják a Larsen csapdát, pedig az valóban egy kis odafigyeléssel jól működik.
Rengeteg a klf ragadozó madár is.  Nekem lehet mesélni arról, hogy az ölyv milyen válogatós, hogy nem nyúl az apróvadhoz. Nem egyszer láttam, ahogy a kisnyulat a földön ugrálva agyonveri. Ugyan már az ő szemében mi a különbség a hörcsög, ürge, vagy a nyúl között?  Töredéke volt a kóbor kutya és macska, de nem volt ennyi vaddisznó, róka, sakál sem. A pásztorkutyák nyakában kolonc volt, a csavargó kutya lelövése még a gazda számára is elfogadott dolog volt. A kóbor macskát meg a kutya sem kereste!    Azt tudom mondani, hogy ünnepnap számba ment ha társasvadászaton valaki rókát lőtt, most meg szinte nem látni olyan terítéket ahol ne lenne egy pár róka is.
Véleményem szerint a mesterséges fácánneveléssel is megástuk a vadfácán sorsát.  Az első időkben, (hosszú évekig) ahol fácánnevelés és kibocsátás volt, az egész területen lőttük a tyúkot is. Amit lehetett eladtunk az olaszoknak, ami maradt az meglőttük mi. Sokszor több volt a tyúk a terítéken mint a kakas, még a kibocsátástól a legtávolabbi területrészeken is. Szépen lassan kilőttük a teljes vad törzsállományt, az évtizedek óta nagyüzemileg táppal tojatott, géppel keltetett, és nagyüzemileg nevelt fácán pedig vagy kotlik, vagy nem. 

...és szépen lassan erre a sorsra jut majd minden vad amelyik nem tud gyorsan alkalmazkodni a gyors  és nagy járműparkhoz,a  nagy teljesítményű mezőgazdasági gépekhez, a kerítésekhez, a megváltozott életterekhez, a körülményekhez, és az egyre inkább szakszerűtlen, pénz centrikus  gazdálkodáshoz!  :

[vadasz75]

Azt hiszem, hogy az apróvad fogyása valóban egy több ismeretlenes egyenlet, amelyből csak párat tudunk megoldani. Az időjáráson kívül megoldhatatlannak látom a ragadozók csökkentését is. Ha visszagondolok a hatvanas, hetvenes évekre, sok területen ritkaságszámba ment a szarka, a szürke varjú, mégis minden tavasszal un. kötelező dúvadazásokat tartottunk. Aki még emlékszik a mérgezett tojás akciókra, tudhatja, hogy nem lehetett úgy eldugni a műfészket, hogy azt ne találta volna meg egy-két nap alatt a szarka, szajkó. Ugyan így megtalálják a fácánfészkeket is!  Évek óta azt látom országjárások során, hogy soha nem látott csapatokban repülnek a szarkák. Nagyon kevés társaságnál lehet hallani a tavaszi dúvadazásról, de még kevesebb helyen használják a Larsen csapdát, pedig az valóban egy kis odafigyeléssel jól működik.
Rengeteg a klf ragadozó madár is.  Nekem lehet mesélni arról, hogy az ölyv milyen válogatós, hogy nem nyúl az apróvadhoz. Nem egyszer láttam, ahogy a kisnyulat a földön ugrálva agyonveri. Ugyan már az ő szemében mi a különbség a hörcsög, ürge, vagy a nyúl között?  Töredéke volt a kóbor kutya és macska, de nem volt ennyi vaddisznó, róka, sakál sem. A pásztorkutyák nyakában kolonc volt, a csavargó kutya lelövése még a gazda számára is elfogadott dolog volt. A kóbor macskát meg a kutya sem kereste!    Azt tudom mondani, hogy ünnepnap számba ment ha társasvadászaton valaki rókát lőtt, most meg szinte nem látni olyan terítéket ahol ne lenne egy pár róka is.
Véleményem szerint a mesterséges fácánneveléssel is megástuk a vadfácán sorsát.  Az első időkben, (hosszú évekig) ahol fácánnevelés és kibocsátás volt, az egész területen lőttük a tyúkot is. Amit lehetett eladtunk az olaszoknak, ami maradt az meglőttük mi. Sokszor több volt a tyúk a terítéken mint a kakas, még a kibocsátástól a legtávolabbi területrészeken is. Szépen lassan kilőttük a teljes vad törzsállományt, az évtizedek óta nagyüzemileg táppal tojatott, géppel keltetett, és nagyüzemileg nevelt fácán pedig vagy kotlik, vagy nem. 

...és szépen lassan erre a sorsra jut majd minden vad amelyik nem tud gyorsan alkalmazkodni a gyors  és nagy járműparkhoz,a  nagy teljesítményű mezőgazdasági gépekhez, a kerítésekhez, a megváltozott életterekhez, a körülményekhez, és az egyre inkább szakszerűtlen, pénz centrikus  gazdálkodáshoz!  :

[Hegedűs Sándor]

Szervusztok.
Mindenkienk van igazsága az ügyben.De a Fácán csibe életének első 2 hetében nagyon fontos az állatifehérje fogyasztása .ilyenkor alakul ki az emésztő készüléke és a hőháztartása is.
De amit lehet elrontottunk közösen.Kezdük avval,hogy átalakitottuk a mezőgazdaságot (nem részletezem) elkezdtünk erdősiteni 13-14% ról ma már 20% felet járunk  15% tól megjelenik a nagyvad .
Átalakult a vadászati jelleg ami eddig apróvadas volt ott megjelent a Vdisznó és aki eddig a rókát leste most szórózik és várja a disznót.
Elkezdtünk ki bócsátani,hogy evvel dúsitjuk majd fel a csökkenö állományt ( igen de a kibocsátot madár nem találja az othon területét elvándorol,nem képes a helyi betegségeknek ellenállni korcsosul az állomány).
Lehet sorolni még ami már írtatok a predátorok számát a rosszul megválasztot agrokulturát, kaszálást stb.
De a dúvad díj megszünesé stb .
szóval nem egyszerű a képlet és igazábol nincs is igény az apróvad gazdálkodásra . veszünk madarat ki engedjük le vadászzuk aztán kész addig legyen madár mig van időpont .aztán jövöre majd megint veszünk és kész.

üdv:HSanyi

                                                                                             

[wildheger]

Azt hiszem, hogy az apróvad fogyása valóban egy több ismeretlenes egyenlet, amelyből csak párat tudunk megoldani. Az időjáráson kívül megoldhatatlannak látom a ragadozók csökkentését is. Ha visszagondolok a hatvanas, hetvenes évekre, sok területen ritkaságszámba ment a szarka, a szürke varjú, mégis minden tavasszal un. kötelező dúvadazásokat tartottunk. Aki még emlékszik a mérgezett tojás akciókra, tudhatja, hogy nem lehetett úgy eldugni a műfészket, hogy azt ne találta volna meg egy-két nap alatt a szarka, szajkó. Ugyan így megtalálják a fácánfészkeket is!  Évek óta azt látom országjárások során, hogy soha nem látott csapatokban repülnek a szarkák. Nagyon kevés társaságnál lehet hallani a tavaszi dúvadazásról, de még kevesebb helyen használják a Larsen csapdát, pedig az valóban egy kis odafigyeléssel jól működik.
Rengeteg a klf ragadozó madár is.  Nekem lehet mesélni arról, hogy az ölyv milyen válogatós, hogy nem nyúl az apróvadhoz. Nem egyszer láttam, ahogy a kisnyulat a földön ugrálva agyonveri. Ugyan már az ő szemében mi a különbség a hörcsög, ürge, vagy a nyúl között?  Töredéke volt a kóbor kutya és macska, de nem volt ennyi vaddisznó, róka, sakál sem. A pásztorkutyák nyakában kolonc volt, a csavargó kutya lelövése még a gazda számára is elfogadott dolog volt. A kóbor macskát meg a kutya sem kereste!    Azt tudom mondani, hogy ünnepnap számba ment ha társasvadászaton valaki rókát lőtt, most meg szinte nem látni olyan terítéket ahol ne lenne egy pár róka is.
Véleményem szerint a mesterséges fácánneveléssel is megástuk a vadfácán sorsát.  Az első időkben, (hosszú évekig) ahol fácánnevelés és kibocsátás volt, az egész területen lőttük a tyúkot is. Amit lehetett eladtunk az olaszoknak, ami maradt az meglőttük mi. Sokszor több volt a tyúk a terítéken mint a kakas, még a kibocsátástól a legtávolabbi területrészeken is. Szépen lassan kilőttük a teljes vad törzsállományt, az évtizedek óta nagyüzemileg táppal tojatott, géppel keltetett, és nagyüzemileg nevelt fácán pedig vagy kotlik, vagy nem. 

...és szépen lassan erre a sorsra jut majd minden vad amelyik nem tud gyorsan alkalmazkodni a gyors  és nagy járműparkhoz,a  nagy teljesítményű mezőgazdasági gépekhez, a kerítésekhez, a megváltozott életterekhez, a körülményekhez, és az egyre inkább szakszerűtlen, pénz centrikus  gazdálkodáshoz!  :

A tangens alkalmazása megoldást jelentene! Csak be kell rajzolni!

[U.Péter]

Még egy adalék az Általatok felsoroltakhoz a fácán ügyében: Szász Imre: Ez elment vadászni c. könyvében idézi S. Laci bácsit (egyértelmű, hogy Studinkáról van szó), aki azt mondta: "... a fácánnevelés klasszikus mesterei az angolok. Azok füvön, félvadon nevelik a madarakat, erre mi átvesszük a franciák módszerét, és baromfit nevelünk."

[S.Peti]

Még egy adalék az Általatok felsoroltakhoz a fácán ügyében: Szász Imre: Ez elment vadászni c. könyvében idézi S. Laci bácsit (egyértelmű, hogy Studinkáról van szó), aki azt mondta: "... a fácánnevelés klasszikus mesterei az angolok. Azok füvön, félvadon nevelik a madarakat, erre mi átvesszük a franciák módszerét, és baromfit nevelünk."

Készül Magyarországon ilyen módszerrel fácán.
Sikeres.

[Bwana]

Szervusztok.
Mindenkienk van igazsága az ügyben.De a Fácán csibe életének első 2 hetében nagyon fontos az állatifehérje fogyasztása .ilyenkor alakul ki az emésztő készüléke és a hőháztartása is.
De amit lehet elrontottunk közösen.Kezdük avval,hogy átalakitottuk a mezőgazdaságot (nem részletezem) elkezdtünk erdősiteni 13-14% ról ma már 20% felet járunk  15% tól megjelenik a nagyvad .
Átalakult a vadászati jelleg ami eddig apróvadas volt ott megjelent a Vdisznó és aki eddig a rókát leste most szórózik és várja a disznót.
Elkezdtünk ki bócsátani,hogy evvel dúsitjuk majd fel a csökkenö állományt ( igen de a kibocsátot madár nem találja az othon területét elvándorol,nem képes a helyi betegségeknek ellenállni korcsosul az állomány).
Lehet sorolni még ami már írtatok a predátorok számát a rosszul megválasztot agrokulturát, kaszálást stb.
De a dúvad díj megszünesé stb .
szóval nem egyszerű a képlet és igazábol nincs is igény az apróvad gazdálkodásra . veszünk madarat ki engedjük le vadászzuk aztán kész addig legyen madár mig van időpont .aztán jövöre majd megint veszünk és kész.

üdv:HSanyi

                                                                                             

De mi lenne a megoldás?

[puffadtpocok]

De mi lenne a megoldás?

Valamelyik nimrórban volt egy Békés megyei Vt-ről egy cikk. Ott pl a voliernek nem volt teteje, ha jól emlékszem, félvad lesz a madár és röpképes. Egy irő után elszokik onnan... Stb...

[Bwana]

Azért mert a voliernek nincs teteje attól még nem lesz félvad a fácán. Kotlóval keltetve, nevelve inkább.