Nagyon jo, at tudom erezni nagyon is, en is lottem szajkot igaz parittyaval, legpuskam nem volt. Szarkat meg ugy lottem, (maskepp sehogyan nem sikerult ) hogy mikor a szuleim vakacio alatt hazavittek falura a nagymamam csirkeitol az eledeles tanyert (vizes korpa meg valami osszevagott zold level benne) az istalo, vagyis a csur, es annak pajtajanak az ajtojatol nehany lepesre leraktam ( biztos "parittya tavolba"...) es az ajtot jo arasznyira allitottam nyitva. Nem kellett tul soka varakozni habar fel napokat is eltoltottem ott bent a huvosbe olvasgatva a "lesen" ....12 eves vagy olyasmi lehettem.
Nem vettek eszre a szarkak mikor landoltak a tanyer melle, hagytam oket az elejen, hogy szokjak a kozelseget az ajtohoz, es mikor nyugodtabban elkezdtek falatozni a fel sotetbol lov- e kifele az ajto resen nem vettek eszre. Hibaztam sokat, es maz semigen maradt a nyar vegere a pleh korpas tanyeron, de lottem is nehanyat, de sok hetbe is telt .....de volt orom. Jo emlekek.
Nekem is volt csúzlim, de nem lőttem vele semmit, ráadásul nagyon korán megkaptam a légpuskát. Biztos innen maradt vissza valami szövődmény, mert most meg 40 éves fejemre itt van mellett a csúzlim, és szinte nincs olyan nap, hogy ne lőnék vele. És kik fertőztek vissza? 62 ill. 50 éves vadásztársak
A nagy gyerekek. Aztán rákaptam én is megint.
