Üdv a Vadásznak!
Sokadik alkalommal lesem már a bakokat ezen a területen, változatos élőhely, erdővel mezővel lucerna a vadfölbe vetve, van itt repce- búzavetés is.
Ebben a szezonban már két bakot is zsákmányoltam itt.
Az utóbbi három hétben azonban csak sutákkal találkoztam, na meg ezzel a kistestű kan rókával.
Először két hete láttam, akkor egy mezei nyulat lesett a frissen kaszált lucernán. Akkor nagyon elmatekoltam a célzást.
140 méterre volt, és egy kicsit belebonyolódtam a távolság-célzó jelek párosításba, úgyhogy a 300 méteressel jellel célozva durrantottam fölé.
Egy hete a bebálázott lucernák tetején ugrálva kereste a pockokat, akkor mire pozícióba kerültem, már beváltott az erdőbe.
Tegnap is a bakokat lestem, dél körül értem ki a területre, de megint csak a suták eszegettek a lucernában és a lekaszált réten.
A lucerna és a rét találkozásában egerészett a kis vörös bundás.
Először gondolkodtam a hívásán, de ha elindul felém, akkor a lucernába vált be, amiből az ott legelésző sutának is csak a feje látszott ki.
Ezért inkább vártam, és szerencsémre a mező felé vette az irányt, rámértem 200 méterre volt tőlem, amikor a jobb oldalát mutatva megállt.
A bipodra állított fegyverrel fekve vártam ezt a pillanatot, begyorsítottam a sütést, és lőttem. Jól hallható becsapódás után ugrott egy nagyot, majd elterült a fűben.
Pár perc várakozás után értementem, pár fotó után elhoztam a leskosárhoz, és vártam a bakokat, amik persze megint nem jöttek.
Két óra körül ismét megjelentek a suták legelészni kezdtek, majd az eső visszazavarta őket az erdőbe.
Én is összeszedtem magam, de mire a kocsiig értem rommá is áztam.
Üdv a Vadásznak
