Tegnap este még jó lővilágnál futott be a koma az ingyen nyúlpecsenye reményében. Épp hogy befejeztem a nyúlsírást már ott is volt a lucernatarlón 80 m-re. Csodálkoztam is, mert nem érzem magam valami jó hívónak (Őrhalmi Mester biztos nem engedne át a nyúl-nyelvvizsgán
). De a rókának valószínű tetszett a furcsa akcentussal beszélő tapsifüles hangja.
A lovagiasság szabályait figyelembe véve adtam neki még egy esélyt, mivel a puskát kétszer is nekikoppantottam a lesdeszkának.
De ez sem volt elég a vörösnek, tovább kereste a zsákmányt. Egy cincogásra megtorpant és utána már nem volt lehetősége elgondolkozni, hogy most akkor nyulat, vagy egeret egyen...
Kifejlett kanróka:
Vele avattam fel az
M77-et.
Érdekesség, hogy egy nap híján pont egy éve is lőttem ugyanitt egy rókát.
