Szia Steve!
"messze volt. 242 lépés.
Olyan tavalyi forma kan róka volt. A talátot blatt középen, lapocka mögött kapta. A kimeneti nyílás nem volt nagyobb mint 5-7mm, pedig bordát ütött be is, ki is a lövedék.
Kíváncsi lennék, hogy őzben hogyan teljesít ez a lövedék! Számomra meglepően keménynek tűnik."
Gratulálok!
Én 222.-sel két évig nem mertem őzet lőni, mert olyan "játék fegyvernek" tartottam, és inkább gyakorlásra használtam. Egyszer úgy hozta a sors, hogy nagyon kellett egy suta valakinek, és az a fegyver volt nálam, így hát meglőttem egyet vele. Igen csak meglepődtem ahogy szinte földhöz vágta a lövés. Azóta jó pár őzet és rókát lőttem ezzel a kaliberrel. (Gyakran messzebbről is, mint azt a nagygolyóssal megtenném.)
Én is azt tapasztaltam hogy, -még ha mindkét oldalon bordát ér a lövés akkor is- egy-egy kis luk látszik mindkét oldalon, de belűl igen csak nagy munkát végez! Olyan bevérzések vannak, ( főleg lapockáknál) ami egy nagy kalibernek is becsületére válna. A sokkhatása talán sokkal nagyobb, mint a lövés okozta sérülések. Szerencsére, nem kellett egyet sem keresnem, mert vérnyom az nem igazán van.
A közeli (40-50 m) lövéseknél, őznél, azt is tapasztaltam, hogy a lövés után, egy pár másodpercig áll helyben, vagy lép egyet-kettőt mint ha mi sem történt volna, és csak utána esik el. Azt szoktam mondani: szerencsétlen észre sem vette, hogy már halott!
