A vadgazdálkodás helyzete, jövőképe.

[Németh Lajos]

Ez működik a tarvágásos szisztémánál. Próbáld meg az agyonerőltetett szálalásos technológiánál...

Ott valószínűleg nem működik.
Nem tudom, milyen méreteket ölt ez a rendszer, talán két éve néztünk meg egy ilyen próbálkozást valahol Zalaegerszegtől nyugatra, az Erdészeti Egyesület szervezésében.
Maga az erdész, aki csinálta, sem volt elragadtatva az eredménytől, azt mondta az első adandó alkalommal abbahagyja az egészet.
Szerintem egyébként nem fog általánossá válni ez a technológia.
A régi időkben is inkább csak a közbirtokossági erdőkben működött, ahol télen szinte ingyen volt a paraszti munkaerő, meg az igavonó jószág.

[forester73]

Csak azért , hogy beleugassak a veteránok dolgába , teszem ezt tisztelettel és szakmai alázattal .

A gond ott kezdődött , hogy kitalálták a privatizációt a maga velejéig romlott , elkapkodott , sértetséget kiküszöbölő , szakmaiatlan valójában . Lehet , hogy ezzel belegázolok egyesek lelkivilágába én most és régóta vállalt elvem szerint , orbitális hiba volt az erdők magánkézbe adása . Mert rosszúl lett előkészítve , kijelölve és végrehajtva . A tulajdonosok körében elvétve lehet mutatni olyat aki értene hozzá és meglenne benne a kellő alázat az erdő iránt . A legtöbb gazdálkodó -tisztelet a kivételnek - szarik az erdőre , nem érdekli , hogy több emberöltőre kell tervezni , nem érdekli a tartamosság , csak a pillanatnyi haszon . Nem tudják felfogni , hogy -sarkosítva - az erdőböl csak 80-100-120 évente lehet pénz "kivenni " addig viszont törödést igényel . Nem lenne szabad , hogy a haszonszerzést oltárán feláldozzák az összes többi -szerintem- fontosabb dolgot . Azon sokat lehet vitatkozni , hogy sok e a vad v. nem . Karcsi bátyámmal egyetértve sok lehetőség van a vadnak az erdőben végzet károsításának a csökkentésére -100%-os nincs -  de ezt csak megfelő nagyságú erdőbirtokokban lehet megtenni ahol van felelős -emberileg , gazdaságilag és szakmailag- vezető aki átlátja és helyes döntéseivel jó irányba vezeti a birtok ügyeit . És ez fontos , hogy a birtok ügyeit - föld , erdő , vadászat- meghatározva a prioritásokat . Kicsi  (-1000 ha -alatti)  birtok egységeken  nagyon nehéz megtalálni a hosszú távú érdekeket szolgálló egyensúlyt . Addig amig a kicsinyes és önnös érdekek szorgalommal párosuló baromságokat szülnek addig ezen probléma nehezen lessz kezelhető . A kis birtokoknak jó alternatíva a szállalásos v. a lékeléses művelés úniós támogatással kiegészűlve , mert nem arra neveli a gazdálkodót , hogy rabolja le az erdejét és sz@rjon rá hanem a folyamatos gazdálkodásra és amedig ez az erdő környezet gazdálkodási rendszer fent tartható addig szerintem nem kell az országos fatömeg csökkenésétől tartani . Mert én azért arra is kíváncsi lennék , hogy országos szinten , hogyan alakultak az erdőink és itt nem a reklám szövek országos erdősültségi mutató érdekel , hanem az ezzel arányos fatömeg . Mert mint írtátok a vágás fordulók/éretségi mutatók igen csak lefelé mutatnak . El  kell jönni a Bükkbe és a Mátrába és öles bükkösöket csak mutatóban találni , pedig itt szervezettebb az erdők kezelése , de a nemzeti park a sötét zöldek , akiknek fontosabb egy gőte verem - ami a fahordó út kellős közepére ástak mert ott tudott megállni a gép- meg az , hogy egy részletet ötszörre hagynak levágni - már ha nem dönti le a szél- mint az , hogy együt müködjenek az erdészekkel és közösen egymást tiszteletben tartva az erdőt a környezetet szolgálják addig itt nem lessz rend . A kis gazdálkodóknál meg főleg nem , majd kíváncsi leszek ha elfogynak az erdők -mert már most is kevesebb vágási lehetőségük van-  akkor mi lessz az erdőkkel ? Ki fogja ápolni , nevelni , gondozni ? Mert pénzt a tulajdonosok nem fognak vissza forgatni , legfeljebb hagyják elúszni a tönkre tett erdőiket . Tehát akinek volt esze és belevágott az EU-s programba annak van jövője akinek meg nem annak zsebbe nyúlós időszak jön .

Tisztelettel az OGRE

[Németh Lajos]

Csak a történelmi hűség kedvéért.

A privatizáció az erdőket gyakorlatilag nem érintette.
A kárpótlás is csak nyúlfarknyit, sok helyen  semennyit. A kárpótlási területek döntő hányada szántó és rét volt.
A részaránytulajdonok kiosztása során kerültek vissza azok az erdők a volt tulajdonosok, illetve azok termelőszövetkezeteknél dolgozó utódai tulajdonába, amelyek valaha közbirtokossági erdők voltak és a tsz szervezés során szövetkezeti kezelésbe kerültek.  Gyakorlatilag ugyanebbe a körbe tartoztak azok, amelyeket a szövetkezetek telepítettek, ill. a szövetkezeti használat alatt spontán erdősült szántó és gyepterületek.

Azt gondolom, az erdő állapotát nem elsősorban az határozza meg, hogy ki szerepel a tulajdoni lapján. Az a lényeg, hogy hogyan használja.
Az én tulajdonomban lévő erdők minden négyzetmétere szövetkezeti kezelésben volt a kilencvenes évek közepéig.
Nyugodt szívvel állíthatom (ha itt lenne az erdőfelügyelő a Fórumon, remélem megerősítene ebben), hogy sokkal jobb állapotban vannak, mint mielőtt átvettem őket.

"Így jut el az emberhez, az intézmény helyett..."  /Cs.T.- B.G./

[Németh Lajos]

Még annyit: a privatizáció nem terjedt ki az Erdőgazdaságokra.
Ha kiterjedt volna (volt szó róla pár éve, aztán lekerült a napirendről) akkor sem érintette volna közvetlenül magát az erdőterületet, ugyanis az Erdőgazdaságok nem tulajdonosai, csupán kezelői az állami tulajdonban lévő erdőknek.
Egy közérthető példával megvilágítva: nem mindegy, hogy a Balatont adom el, vagy a Balatoni Halászati Rt-t.

Még egy picit a történelemről: 45 után a nagybirtokossági erdők kerültek állami tulajdonba és az erdőgazdaságok kezelésébe, ahol már a háború előtt is nagyüzemi gazdálkodás folyt, komoly szakembergárdával.
Termelőszövetkezeti kezelésbe a volt közbirtokossági erdők kerültek, ahol azért a szakszerűség a régmúltban is hagyott kívánni valót maga után. A termelés (kicsinykét sarkítva) úgy folyt, hogy kiment a falu ősszel, megbeszélték, hogy Jóskának kocsirúd kell, Pistának épületfa, Jancsinak meg tüzelő, aztán télen kivágták kinek mi kell.

[Karácsony Károly]

Jóskának kocsirúd kell, Pistának épületfa, Jancsinak meg tüzelő, aztán télen kivágták kinek mi kell.

A vadászat is ! Lásd a szálkai bika . Ha jól tudom , - répaföldön , lesgödörből , még az is lehet , hogy póstával . . . !     

[Kama]

A műveléskor sok rágófát kell meghagyni , ne csak a nagyterületű monokultúra lebegjen a szem előtt , meg a 120 évről 100-ra , aztán meg 80 évre levitt vágásérettség ... ! 

Ez - mármint a vágáskor lefelé vitele - most éppen nem divat.
Sőt!

Ahol kellene, ott is a magasabbat erőltetik...

[Vadász35]

A vadászat is ! Lásd a szálkai bika . Ha jól tudom , - répaföldön , lesgödörből , még az is lehet , hogy póstával . . . !     

Tolna megyei révén kikérem magamnak. "gömbölyű golyóval" történt a nevezetes eset

[Karácsony Károly]

Nem vagyok erdész , te nyilván jobban értesz a szakmádhoz ! Annyit azért tudok , hogy a vágásérettség fafaj és termőhely , na meg gazdasági kényszer függő . Úgy , mint a golyóérettség a bikánál . . . !  


   Fafaj   magról   sarjról   
      eredt állományok legkisebb vágáskora években   
   Tölgy   80   60   
   Cser   60   40      
   Bükk   80   60   
   Gyertyán   60

[Karácsony Károly]

"gömbölyű golyóval" történt a nevezetes eset

Köszönöm !  Nagy kő esett le a szívemről . . . !   

[Pyrus]

Nem vagyok erdész , te nyilván jobban értesz a szakmádhoz ! Annyit azért tudok , hogy a vágásérettség fafaj és termőhely , na meg gazdasági kényszer függő . Úgy , mint a golyóérettség a bikánál . . . !  


   Fafaj   magról   sarjról   
      eredt állományok legkisebb vágáskora években   
   Tölgy   80   60   
   Cser   60   40      
   Bükk   80   60   
   Gyertyán   60

Vágáskor az erdőtervezéskor az erdőtervezők állapítják meg, a termőhelytől, elsődleges rendeltetéstől függően.
Amit leírnak, abból felénk nemigen szoktak engedni. Talán csak EÜ okok miatt.

Nálunk gazdasági elsődleges rendeltetés esetén:
Tölgy 90-120
Cser 80-110
Bükk 80-120

Ha ok nélkül ezek alá mennek, akkor ott valami "turpisság" van. És nem állítom biztosan, hogy ilyen nincs. 

[pnorbi]

Vágáskor az erdőtervezéskor az erdőtervezők állapítják meg, a termőhelytől, elsődleges rendeltetéstől függően.
Amit leírnak, abból felénk nemigen szoktak engedni. Talán csak EÜ okok miatt.

Nálunk gazdasági elsődleges rendeltetés esetén:
Tölgy 90-120
Cser 80-110
Bükk 80-120

Ha ok nélkül ezek alá mennek, akkor ott valami "turpisság" van. És nem állítom biztosan, hogy ilyen nincs. 

Ne vegyél rá mérget...

[krisaaaak]

Sziasztok!

Reggeli olvasgatás közben találtam ezt a cikket. Érdekelne a véleményetek.

http://index.hu/mindekozben/poszt/2014/11/10/1865_damszarvas_retteghet_most_a_simaboruektol/

[Boar]

Sziasztok!

Reggeli olvasgatás közben találtam ezt a cikket. Érdekelne a véleményetek.

http://index.hu/mindekozben/poszt/2014/11/10/1865_damszarvas_retteghet_most_a_simaboruektol/

Nézd a jó oldalát. Legalább a fotót eltalálták...
 

[wildheger]

Ezzel a vadföld gazdálkodással csak az a problémám, hogy még több vadat szül, mivel a vadföld eltartja hisz azért létesült no meg azért hogy a vad itt táplálkozzon ne a telepítésben és a mezőgazdasági kultúrákban. Ezt viszont vad nem tudja és mivel mesterségesen többszörösére felduzzasztott állománnyal gazdálkodunk mint a valós vad eltartóképesség iszonyú vadkárokat hoznak  létre azon területeken ami a territóriumuk.
 Mi az oka a felduzzasztott állománynak!?
A rohanó élet!! A lehető legkevesebb idő alatt, a fizető vendéggel megtudjuk lövetni  álmai trófeáját, ugyan is a vendégnek pénze van, de ideje nincs!
 A normális az volna, ha erdeinket természetes úton, kerítések nélkül feltudnánk nevelni! Ekkor volna optimális a vadlétszám!

 Üdv.: Győző.

Mi az oka a felduzzasztott állománynak?
A varázslatos statisztika,aminek a legnagyobb feladata,hogy önmagával megegyezzen.
A vadgazdának,aki nagy szarvaslétszámot akar,csak járulékos haszon a rövid idejű eredményes vadásztatás.
Sokkal fontosabb,hogy a nagy populáció létszám csökkenti a génveszteség esélyét.Bár a nagy populációban működik a stabilizáló szelekció,ami a szélsőséges variánsok számát kordában tartja,növeli az élőhelyhez optimálisabb típus jelenlétét.
De ha mi az élőhelyet sem fejlesztjük és az egyedszámot is a minimumra csökkentjük,akkor csak Elaccc állítása szerint cselekszünk,természetesen negatívan.
Ne felejtsük el,hogy nem a szarvas vette el a mi élőhelyünket,hanem mi vettük el az övékét és a számára részben megfelelő helyre,az erdőbe kényszerítettük őket!

[Karácsony Károly]

. . .a nagy populáció létszám csökkenti a génveszteség esélyét.Bár a nagy populációban működik a stabilizáló szelekció,ami a szélsőséges variánsok számát kordában tartja,növeli az élőhelyhez optimálisabb típus jelenlétét.

Végső konklúzió :  a "csontsovány" dámon nagyobbat mutat a lapát . . . !