Ezzel a vadföld gazdálkodással csak az a problémám, hogy még több vadat szül, mivel a vadföld eltartja hisz azért létesült no meg azért hogy a vad itt táplálkozzon ne a telepítésben és a mezőgazdasági kultúrákban. Ezt viszont vad nem tudja és mivel mesterségesen többszörösére felduzzasztott állománnyal gazdálkodunk mint a valós vad eltartóképesség iszonyú vadkárokat hoznak létre azon területeken ami a territóriumuk.
Mi az oka a felduzzasztott állománynak!?
A rohanó élet!! A lehető legkevesebb idő alatt, a fizető vendéggel megtudjuk lövetni álmai trófeáját, ugyan is a vendégnek pénze van, de ideje nincs!
A normális az volna, ha erdeinket természetes úton, kerítések nélkül feltudnánk nevelni! Ekkor volna optimális a vadlétszám!
Üdv.: Győző.
Az egészet Frey és Freya ideje lőtt kell kezdenem. Azért nem Ádám és Éva,mert ahol Ők éltek,ott nem volt szarvas. Meg egyébként is én Frey leszármazottja vagyok!
Az Axis Mundi -hoz csúcsosodva a három nagy élettérben az ember előtt háromban,emberi időkben már csak kettő és félben éltek szarvasok.
Az emberi társadalmak fejlődésével négyzetes úttörvény sebességével egyik részen kipusztultak a szarvasok,a többi részen pedig a szarvasfélék fő táplálkozási területeit elvettük gabona,szőlő stb termelése okán.Volt olyan idő,hogy azonos típus Mandzsúriától Írországig mindenhol előfordult,akadály nélkül vándorolhatott,követve az időjárás adta táplálkozási lehetőségeket. Az élőhelyváltozás ilyen gyors mértékű változásához az evolúció során még az ember sem tud teljes mértékben alkalmazkodni,így ne várjuk el a szarvastól,hogy mutáció nélkül hozzászokjon egy teljesen más táplálékforráshoz,az erdőhöz úgy,hogy a mi önös érdekeinket nem sérti táplálkozásával,ösztönös életben maradási szándékával!
Az idők előtti sakktábla szerkezetű szarvasélőhelyet oly mértékben sikerült a háború után utánozni,hogy a szarvas a hetvenes évek végéig világcsodának számító mértékben megszaporodott. Még Nemeskéry Kiss Géza is rácsodálkozott és kíváncsi volt a receptre.
Az egyik rész a földművelés időszakos tönkretételével és az utána következő nagyüzemi rendszer akaratlanul is az idők előttihez hasonló sakktáblaszerű élőhely táplálékgazdagságát produkálta.
A hetvenes években már közel tíz éves rálátásom volt az erdei vad-erdőművelés viszonyokra.
Én így láttam:
Kerítés nélkül erdősítettünk,különösebben kiugró vadkár nélkül időben átadtuk a folyamatos ápolásokat.De gondoztuk szinte az összes nyiladékot,melyek a gondozást gazdag fehérhere és legelhető perjefélék nevelésével hálálta meg.A legkisebb vadföld is művelve volt,a rét-legelők kaszálva,vagy legeltetve voltak(Volt sarjú!)
Akkori megfigyelésemet a nyolcvanas évek közepén,mikor már az erőszakos szemléletváltoztatással szított erdész-vadász háború folyt, az akkori erdészetvezetőmnek a következőképpen adtam elő:
- Megfigyeltem,hogy a bükköseinkben kerítésen belül,vagy kívül a szarvas előszeretettel csipkedi tél végén a bükk csemetéket.Ez oda vezet,hogy a csemeték zöme bonsai - szerű alakúvá lesz.A bonsai-ok évről évre szélesednek,de a meg nem rágottakhoz képest függőlegesen állnak,mert a magasságukhoz képest erős törzsük lesz.
A szarvas mindig a szélső,rügyekben gazdag részt csipegeti.Egyszer csak a nagyon megszélesedett bonsai közepén a nagy asszimiláló felületben megfogyott csúcsrügyhormon a középsőben "felhalmozódva" egy oly mértékű magasságnövekedést produkál,hogy kinő a szarvas szájából.De a szarvas a következő évben is változatlanul a rügyben gazdag oldalát eszegeti.Az állomány közben rohamosan magasodva záródó koronaszintet alakít ki. A koronaszint záródásával leszáradnak az alsó oldalhajtások,a bükkös vidáman fejlődik,miközben a meg nem rágottak hódöntés áldozataivá válva kiesve az állományalakítás szerepéből, elszáradnak. Tudósaink pedig megállapítják,hogy a bükknek fiatal korában sokkal jobb a sarjadzó képessége,mint később.(Talán így választódtak ki)
Főnököm engem meghallgatva nagyon lassan tudott csak válaszolni. Neki a hivatalos szarvasellenes álláspontot kellett erősíteni,de szakmailag nem tudott kifogást találni az általam elmondottakban,így nagy nehezen következőt válaszolta:
- Azért ezt a megfigyelésedet ne nagyon hangoztasd!
