Apróvad gazdálkodás : fácán, fogoly

[vizslás]

Sziasztok Fórumozók!
Most regisztráltam, úgyhogy bocsánat ha valamit még nem tökéletesen csinálok.
Szóval amiért itt vagyok: A novemberi Nimródban olvastam egy cikket amelyben fácán kihelyezésről irnak. A lényege az, hogy tyúkokat raknak ki március végén, illetve április elején. Teljesen logikus és életszerű dolgokat irnak ebben a cikkben. Érdemes elolvasni. A kérdésem, hogy valakinek esetleg tapasztalata ezzel kapcsolatban? Természetesen a cikket el kell olvasni, itt még a lényeget sem tudom kiemelni, összességében jónak tartom az egészet.
Szóval apróvadas(is) tagként várom a reagálásokat, hátha valakinek van ezzel kapcsolatban valami tapasztalata!
Nálunk eléggé katasztrofális az apróvad főleg a fácán helyzete. Valamit tenni kellene,mert az ősz eleji kibocsájtás nem nagyon nyerő.
Szóval kiváncsian várom, hogy mi a véleményetek, mert ahogy az irásokból láttam többen "értetek" a dologhoz.
  

Szia.Én nem olvastam a cikket ,de valahol azt olvastam ,hogy kis tyúkokkal keltetnek csibéket és azzal együtt helyezik ki területre ő tanítja az életre és a csibe nevelésre.A nevelt tyúkoknál a költési arány 0,3,de állítólag kis tyúkkal való nevelésnél a költési és nevelési arány az sokkal jobb.Ezzel kapcsolatba szívesen megosztom gondolataimat  

[goodman75]

Szia Vizslás!

Szívesen veszek minden ötletet. Már én is gondolkodtam sok mindenen. Például a kis japán kotlókkal való kihelyezésre, vagy a régebbi fórumhozzászólásokban már szereplő kappanra. Bár elsősorban tényleg a dúvadszámot kell lecsökkenteni a lehető legkisebbre. Szóval Fórumozók hajrá!

[mr.Hucul]

 Hát nem tudom uraim, nálatok hogy van, de amikor én kihelyezésre vetemedtem akkor a 12 hetesen kihelyezett fácánoknak talán 20-25 százaléka élte túl az első évet. Ez arra jó volt, hogy akkor adjon a populációnak egy lökést és létrejöjjön egy olyan egyedsűrűség amivel már lehet valamit kezdeni, de most mikor 2000-2500 ha-n (ekkora területen van értelme érdemben foglalkozni a fácánnal) simán meg lehet lövetni 180-200 kakast a szezonban már nincs az a pénz amiért megint belevágnék a fácánevelésbe. Most egy kicsit átestem a ló túloldalára és azt mondom, ha apróvadat akarsz, dúvadazz, csapdázz, télen meg etess tisztességesen. Mondjuk én könnyen pampogok, mert nálam olyan agyagos-vályog földek váltakoznak sóderos egykori folyómedrekkel, hogy azokba még a kolhoz-érába is csak bukfencet vetett az agronómus.

[vizslás]

Hát nem tudom uraim, nálatok hogy van, de amikor én kihelyezésre vetemedtem akkor a 12 hetesen kihelyezett fácánoknak talán 20-25 százaléka élte túl az első évet. Ez arra jó volt, hogy akkor adjon a populációnak egy lökést és létrejöjjön egy olyan egyedsűrűség amivel már lehet valamit kezdeni, de most mikor 2000-2500 ha-n (ekkora területen van értelme érdemben foglalkozni a fácánnal) simán meg lehet lövetni 180-200 kakast a szezonban már nincs az a pénz amiért megint belevágnék a fácánevelésbe. Most egy kicsit átestem a ló túloldalára és azt mondom, ha apróvadat akarsz, dúvadazz, csapdázz, télen meg etess tisztességesen. Mondjuk én könnyen pampogok, mert nálam olyan agyagos-vályog földek váltakoznak sóderos egykori folyómedrekkel, hogy azokba még a kolhoz-érába is csak bukfencet vetett az agronómus.

Ez biztosan így van.Ezért írtam a kis tyúkkal való keltetése és területen való nevelést akkor talán kevesebb az elkóborlás és a ragadozó elleni védelem jobban kialakul a csibéknél és a kotlási hajlam is nagyobb!

[Forend]

Na akkor én is!   

Az apróvad gazdálkodásnak kettő nagy rákfenéje van, a többi meg persze jön magától.

Elsőnek is kell jó élőhely! Ezt manapság nem egyszerű megteremteni. Addig még gyökeres változás nem lesz a (Föld / Gazda)támogatási rendszerbe az apróvad állomány szépen lassan folytatja a csökkenését. Természetesen ez a nagy átlagba láttatja magát.
Én arra gondolok itt, hogy az igazi apróvadas területeket, főleg a tavalyihoz hasonló száraz években szépen kaszálják ki, kiszedik a kaszálók közepén szélén lévő bokros foltokat a nádasok is szépen lassan csökkenek le. Így  a fácánnak, és a nyúlnak is kevesebb lesz a búvóhelye. Mivel a fácánról volt szó leginkább, ha valamelyes utána nézünk, akkor a fácáncsibéknek az első hónapba bizony szüksége van állati táplálékra. Ha hozzá vesszük azt is, hogy a fácán a peremterületeken fészkel, gyorsan megvan a probléma rákfenéje. A földek széleit kikaszálják útig szántják, a bokrosokat kiszedik stb. akkor csak nagyon kevés táplálék marad neki, és sokkal nagyobb az elhullás.
Addig még a gazdának a támogatások miatt steril területet kell csinálni addig ezt egy vadásztársaság nem igazán tudja megoldani.
Van már próbálkozás Naturás kaszálók stb. de ezek csak fél megoldások.
Az hogy  a gazdának és  az apróvadnak is jó legyen: egy másik rendszerbe kellene gondolkozni, természetesen ezt csak központilag lehet megoldani.
Csak egy-kettő példa: Egy kaszálón 1 ha területen kellene lenni legalább egy 40 m2 bokrosnak. A bokros természetesen a helyi viszonyokra jellemző növényekkel kell megoldani: pl. Fűz (bármelyik) akár szilfa, galagonya, vadrózsa, tölgy stb. természetesen a gazda megkapná a támogatást ezután is, és kiveheti a fát belőle, de helyre kell állítani neki. Természetesen azért írtam bokros, hogy aljnövényzetet fel kell benne engedni.
A csatorna partokon a fákat, csak 10 éves forgással lehetne kivágni, és akkor is 100 méter után 100 métert fennhagyni. A nádasokra amik a kaszálókon van ugyanúgy támogatást lehetne felvenni. Így talán nem kaszálnának minden évbe ki belőle.
A szántók peremterületein szintén szélvédő sávokat kellene létesíteni, és egy kilométerenként újat kellene létrehozni, ezeknek legalább 20 m széleseknek kellene lenni, és csak 10 évente lehetne belőle termelni, hasonlóan meghagyva részeket amik fenn maradnak. Természetesen itt sem járhat rosszul a gazda megkapja a támogatást, a fa a sajátja.
A tarlók beszántását én nem bántanám, mert a földnek nem olyan jó a tavaszi szántás... (meg tudom a parlagfű...)
Ha már ennyit elérne az élőhely fejlesztés, nem csökkenne ilyen mértékbe az apróvad állomány.
A vadföldek természetesen kellenének ebben a rendszerbe is, de jó volna ha nem szólna bele senki, hogy a vadásztársaság milyen növényt és milyen vegyszerezés mellett használ.

Ha már van egy kis élettere az apróvadnak, jöhet a dúvad.

A kóbor házi "motyónak" kellene egy egyszerű, és mindenki által elfogadott szabályozás. ami megvédi a vadászt is és a gazdát is. Ebben nem akarok tovább belemenni most.
A dúvad gyérítést a vadásztársaságoknak kell megoldani, egy jó példát említenék: minden tag aki dúvadat lő jutalmazást kap.
Nálunk ez így működik: 1000 Ft szarka, 2000 róka, dolmányos, borz, 10 eft  a sakál.
Ezt a pénzt megválthatja vadászatba, vagy pedig vadhúsba.
Természetesen be kel mutatni, aminek meg lehet találni a módját, hogy ne legyenek visszaélések, és  a korsó esete is fennáll.
Ez mellett még csapdázni-csapdázni és csapdázni.

Ha ez a kettő dolog működik, akkor már lehet majd beszélni arról, hogy az apróvad ne csökkenjen tovább merre és milyen módszerekkel induljunk.

 

 

[troger]

Ez az új EU-s agrártámogatási rendszer egyik igényelhető támogatása 2014-től. Nem tudom mennyire fog ez segíteni az apróvad állomány növelésében, de mindenképp jó dolognak tartom. 

Zöld komponens
 
A klímaváltozás és a környezet szempontjából hasznos gyakorlatot folytat, vagyis teljesíti az alábbi előírásokat a termelő:
 
-      növénytermesztés diverzifikálása. 3 hektár feletti szántóterület esetén legalább 3 növényt termel (kivéve a gyepgazdálkodást és az időszakosan vízzel borított kultúrákat), a fő növény területe nem haladja meg a szántóterület 70 %-át, és egyik növény vetésterülete sem kisebb, mint a szántóterület
5 %-a.
 
-      állandó legelőterületek fenntartása. Az állandó legelők területe a 2014. évi bázishoz képest nem csökkenhet 5 %-nál nagyobb mértékben.
 
-      ökológiai jelentőségű terület. A gazdaság szintjén a támogatásra jogosult terület (kivéve az állandó gyepterületet) 7% -át ökológiai célokra kell hasznosítani, ami megvalósítható például ugaroltatással, erdősítéssel, gyepsávok, teraszok kialakításával, stb.

[mr.Hucul]

 Hát kedves Forend csak most kezdem felfogni, hogy milyen jó is az egekbe kúszó üzemanyagár. Ennek -no meg a már említett vályogvető talajoknak köszönhetően - nálunk bizony van tarló, elbozótosodott árokpart, meg benádasodott lapos dögivel. Ez persze hozta magával a az apróvadat. Fácánból olyan jól állunk, hogy Kárpátaljai viszonylatokban példaként szokták felhozni a területemet. Az általam sokat emlegetett Nádast (kb1200ha) meg egyik oldalról a Tisza ártere, másik oldalról a Halványnak nevezett mocsaras, harmadrészt meg az Újbatár nevezetú árok határolja. Ezekben még a legnagyobb kánikulában is van víz, a költési időszakról nem is beszélve. A területen van ráadásul egy 50-80 méter széles sáv, a magasfeszültségű áramvezeték alja, ami alatt nem zajlik termelés, mert a kutyának sem kell. Tavasszal ebbe a sávba szeretnék vadföldeket rakni, noha ebbe még sok beleszólása lesz a hatalomnak is.
 Ami meg a fácáncsibék proteinigényét illeti csak egyetérteni tudok. A fácáncsibe 1 hetes koráig csak rovartáplálékon él, ezért lenne fontos az elhúzódó virágzású vadföld, ahol megtalálja azokat a bogarakat, bábokat, mifenéket a csibe ami az első tollváltásig szükséges.Tapasztalatom szerint ezt a természetes állati eredetű fehérjeforrást se hal lisztel, se tejporral nem lehet pótolni, és akkor még nem szóltam az említett takarmány-összetevők anyagi vonzatáról.

[bferi]

Sziasztok!

Egyetértek Forenddel, élőhely fejlesztés + totális kártevő kontroll.

Annyit mondanék neked goodman75, hogy mi is 40 arnykoronás földeken vadászunk, vadföldjeinket azonban nem béreljük vagy kölcsönbe kaptuk (nem is adna nekünk senki), hanem még az átkosban a vt. vásárolgatott pár tanyahelyet, nadrágszíj parcellát, meg a földtulajdonos vadásztársaink adnak olyan területeket amelyen nem éri meg termelni (szikfolt, vízállásos rész). Ősszel egy fél holdas nádas is csodákra képes a "biliárdasztalon", körülálljuk és van benne 10-15 kakas. Másképp nem megy.
Csak érdekességképpen említem, olvastam egy régebbi felmérést mezőgazdaságilag művelt területen a fácánfészkek arányáról. 50%-a volt a fészkeknek őszi gabonában, 40%-a takarmányban és mindössze 10%-a réteken és egyéb helyeken. A kalászosok közül a rozs viszi a prímet 55%, második a búza (minél hamarabb elvetve annál jobb) 25%, zab 15%, árpa 5%. A tanulmány szerint tavasszal a fácán szívesen tartózkodik a bokros árokpartok környékén, nádasok szélén, gazosokban, nyáron átvándorol a magasranőtt mezőgazdasági növények közé, pl. kukorica, napraforgó. Utána ősszel, ahogy fogy a takarás, úgy húzódik vissza a szegélyekbe, bokros fás csenderesekbe. És itt jön a vadföldek szerepe, mert ha ősszel a fácán nem találja meg a neki megfelelő takarást, akkor el fog vándorolni a kopár területről.
A vadfácán szaporulat amúgy is nagyon időjárás függő, hiába próbálnád biztosítani a feltételeket, az időjárást nem te irányítod. Az utóbbi néhány évben két kimondottan sovány idényre emlékszem, az egyik a mostani a tavaszi nagy szárazság és a nyár eleji kánikula elvitte az első fészekalj javát, később pár csibét vezető tyúkokat láttunk a sarjúból. Meg is látszott a terítékeken. Három vagy négy éve pedig a májusi hideg esők verték le a kotlókat a fészkekről.

Üdv. bferi

[kalozba]

   Üdvözlettel

  Mindazonáltal, hogy egyetértek gazda ,földművelés,+egyéb tényezők az apróvad állomány csökkenésében én még hozzátenném okozatként a  növekvő vaddisznó állományt, valamint azokat a vadászterületeket amelyek bérelt területek, valamint, földtulajdonosi, vagy vadászati kft kezelésében vannak ezeknek a ténykedése (tisztelet a kivételnek) sokunk előtt ismert.Azért azt a tényt sem halgathatjuk el ,hogy a rendszerváltás előtti idökben sok erdészet tízezerszám nevelte és engedte szabadon a protokolvadászatokra nevelt fácánokat, meg a tsz vadásztársaságok melléküzemágának a tenyésztései csak csak javítottak a fácánállomány mennyiségi mutatóin.
  Tisztelettel:Bandi

[Karácsony Károly]

Tatán a Fácántelepen , csak tartalék kakasból volt 1000 db ...!      

 

[goodman75]

Köszönöm a sok értékes hozzászólást!
Leszűrve a lényeget, az első számú dolog a dúvadírtás. Ebben egyet értünk. Rajta is leszünk a dolgon. Lehet nem leszek eretnek, de úgy gondolom a túlszaporodott ragadozómadár populáció is komolyan veszélyezteti nem csak a lőhető vadat, hanem az összes védett énekesmadár fiókáját, tojásait. Ez ellen sajnos tenni nem sokat lehet. A róka, borz állományt a vadászat mellett kotorékozással, és csapdázással fogjuk tudni normális szinten tartani. A szürkékre, amelyek szerintem a legfőbb gond csináltunk egy nagy csapdát, remélem működni fog, még ki sem próbáltuk. Bár nagyon okosak, de hátha túl tudunk járni az eszükön. Azt hiszem mégiscsak megpróbálkozunk jövőre a tyúk kihelyezéssel. Hátha. A tény az, hogy tényleg nincsen vadföldünk, és úgy néz ki nem is tudunk szerezni. Van pár erdősávunk, néhány tanyahelyünk, ezzel tudunk gazdálkodni. A belvizes években feljött néhány nádfolt is, de az már a múlté. Be vannak vetve. Nehéz elhinni, de tényleg nincsen egy talpalatnyi műveletlen földdarab sem a környéken. Tudom, már végigjártunk mindent, megkérdeztünk mindenkit. Olyan speciális helyzetben vagyunk, hogy vadászó földtulajdonos nincs is közöttünk. Egyszerűen nem érdekli őket a vadászat, ezáltal az élőhely sem. Szóval nehéz ám széllel szemben pisálni. Nagy gond még a területen a víz. Vagyis a teljes hiánya. Amikor felszáradnak a pocsolyák, akkor egy cseppet sem lehet találni. Tehát a következő feladat itatók készítése. Ez senkinek nem jutott eszébe eddig, pedig a társaságnak még felszerelése is van hozzá. Huh, van meló bőven. Szóval ezeket a dolgokat az idén szándékozunk megcsinálni. A fejünkbe vettük, meg is fogjuk csinálni.
A madárkihelyezés csak jövőre lesz aktuális.
Viszont ha van valakinek még továbbra is tapasztalata a tyúkkihelyezéssel, szívesen veszem a hozzászólást. Még mindig úgy gondolom, hogy ez a legjobb módszer.
Az idén 1000 darab augusztusban 6 hetesen hozott, és 14-15 hetesen kiengedett fácánból, amiben 700 darab kakas volt valami 170.et lőttünk. Tehát ez nem működik. Mondjuk nem is látunk nagyon fácánt a területen. Ez azért lehet köszönhető a vadőrünk "ténykedésének" illetve "nem ténykedésének" is.

Üdv.:  Goodman75

[Forend]

Köszönöm a sok értékes hozzászólást!
Leszűrve a lényeget, az első számú dolog a dúvadírtás. Ebben egyet értünk. Rajta is leszünk a dolgon. Lehet nem leszek eretnek, de úgy gondolom a túlszaporodott ragadozómadár populáció is komolyan veszélyezteti nem csak a lőhető vadat, hanem az összes védett énekesmadár fiókáját, tojásait. Ez ellen sajnos tenni nem sokat lehet. A róka, borz állományt a vadászat mellett kotorékozással, és csapdázással fogjuk tudni normális szinten tartani. A szürkékre, amelyek szerintem a legfőbb gond csináltunk egy nagy csapdát, remélem működni fog, még ki sem próbáltuk. Bár nagyon okosak, de hátha túl tudunk járni az eszükön. Azt hiszem mégiscsak megpróbálkozunk jövőre a tyúk kihelyezéssel. Hátha. A tény az, hogy tényleg nincsen vadföldünk, és úgy néz ki nem is tudunk szerezni. Van pár erdősávunk, néhány tanyahelyünk, ezzel tudunk gazdálkodni. A belvizes években feljött néhány nádfolt is, de az már a múlté. Be vannak vetve. Nehéz elhinni, de tényleg nincsen egy talpalatnyi műveletlen földdarab sem a környéken. Tudom, már végigjártunk mindent, megkérdeztünk mindenkit. Olyan speciális helyzetben vagyunk, hogy vadászó földtulajdonos nincs is közöttünk. Egyszerűen nem érdekli őket a vadászat, ezáltal az élőhely sem. Szóval nehéz ám széllel szemben pisálni. Nagy gond még a területen a víz. Vagyis a teljes hiánya. Amikor felszáradnak a pocsolyák, akkor egy cseppet sem lehet találni. Tehát a következő feladat itatók készítése. Ez senkinek nem jutott eszébe eddig, pedig a társaságnak még felszerelése is van hozzá. Huh, van meló bőven. Szóval ezeket a dolgokat az idén szándékozunk megcsinálni. A fejünkbe vettük, meg is fogjuk csinálni.
A madárkihelyezés csak jövőre lesz aktuális.
Viszont ha van valakinek még továbbra is tapasztalata a tyúkkihelyezéssel, szívesen veszem a hozzászólást. Még mindig úgy gondolom, hogy ez a legjobb módszer.
Az idén 1000 darab augusztusban 6 hetesen hozott, és 14-15 hetesen kiengedett fácánból, amiben 700 darab kakas volt valami 170.et lőttünk. Tehát ez nem működik. Mondjuk nem is látunk nagyon fácánt a területen. Ez azért lehet köszönhető a vadőrünk "ténykedésének" illetve "nem ténykedésének" is.

Üdv.:  Goodman75

Elég komoly munkának nézel elébe, és sok kudarc fog érni, ehhez kitartás kívánok neked.
Az hogy nincs víz, és hozzá társul a  biliárd asztal effektus, az komoly gond. Sőt így nincs is értelme az egésznek de ezt te is tudod.
700-170 az katasztrófa  így nincs értelme, de jó irányba indulnátok. De ettől függetlenül, ha nincs meg a madárnak az életere (kaja víz takarás), akkor ugyanúgy el fog  vándorolni.

Ui.: "túlszaporodott ragadozómadár"

Sokan mindig a görbecsőrűekkel kezdik az apróvad problémát, pedig nem ott kellene.
-Egyrészt nem vadászhatóak
-kettő-részt ha elfogy a tarka-szarka-róka-borz-kutya-macska, akkor kell utána nézni a problémának, ha egyáltalán ez már akkor az lenne.

Hogy milyen görbecsőrű van túlszaporodva azt mondja meg nékem valaki???
Mert tény hogy ilyenkor sok ölyvet lehet látni (sok a vándor), és bár "rossz" vadász, sok mindent megfog, főleg kaszálás/aratási időszakba. Az hogy a héja-sas-sólyom el lenne szaporodva túlságosan azt nem hinném, bár lehetnek szigetek az országba. A karvaly meg nem igazán sok hasznos apróvadat fog.
A másik probléma, hogy  a vadászok 90% még képen sem tudja felismerni a ragadozó madarakat nem hogy kint. Az tény, hogy a fácántelepeken minden héja volt...

Meg nem szabad elfelejteni, hogy nem is olyan rég, még ők is a vadásztársaink voltak, így inkább tiszteljük őket.

 

[Guszti]

Mindenképp élőhelyet kell fejleszteni, ami nem hoz rögtön látványos javulást. Mi azt csináljuk, hogy a földtulajdonosokat megkérdezzük, van e olyan területe, ahol lehetségesnek tart mezővédő erdősáv kialakítást. Ha igen, azt befásítjuk, és a későbbi hasznosítás őt illeti. Szerintem még felétek is lehetnek olyan földek, amiknek a művelése nem gazdaságos. Nálunk is van, pedig itt is nagyon jó a föld. Azokat kell vadföldként hasznosítani, és meghagyni a tél végéig. 

[mr.Hucul]

 Ami a szarka-hamvasvarjú-róka -borz-kutya-macska dolgot illeti teljes mértékig egyetértek, de azért a görbecsőrűekkel is lenne némi elszámolni valóm. Rugdaltam le novemberben, sarjúfészekből származó, "penészes" kakasról egerészölyvet, lőttem fácántyúkról galambászhéját (akkor még szabad volt, 1980-as évek végefelé), a barna rétihéja fészekpusztásáról meg szerintem senkit nem kell meggyőznöm. Félre ne értsetek nem akarom én ezeket a ragadozókat kipusztítani, de amikor egy tavaszi területbejáráson 10-12 barna rétihéját látok nászrepülésbe, az már egy kicsit sok, amikor meg azt látom, hogy az alig röpképes fácáncsirkéken trenírozza a gondos héjamama a fiókát, hát igencsak rángatódzik a kezemben a puska. Szerintem legalábbis jóócskán túllihegik az említett fajok védettségét. Csak fegyverrel komoly kárt nem lehet okozni az állományukban ( a karbofurános szemétládákról külön megvan a véleményem) . Attól biztos nem pusztulna ki a galambászhéjja vagy az egerészölyv, ha azt az egy két "jómadarat" amelyik rákapott a fácánetetőre jobblétre szenderíthetném, de gondolom ezt nem nektek kell magyarázni.

[Karácsony Károly]

  hát igencsak rángatódzik a kezemben a puska.

Hát ne rángatódzon !  Úgy nehéz eltalálni ... !