Apróvad gazdálkodás : fácán, fogoly

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Szia Steve!

Ez nálunk is hasonlóan van, szerintem kellene egy kicsit hidegebb idő, és akkor jobban együtt lesznek, bár van egy olyan területünt, egy kisebb de anál keményebb sűrű, ahol még januárban is hasonló az ivararány, de ez már évek óta...
 

Szia Pista!

Mi a fenének vadászol olyan rég óta! Ha most kezdenéd, el sem hinnéd, és nem fájna a szíved utána!

[Steve]

Szia Pista!

Mi a fenének vadászol olyan rég óta! Ha most kezdenéd, el sem hinnéd, és nem fájna a szíved utána!

[Horrido]

Olvastam egy érdekes eszmefuttatást a fácánvadászatról. Több mint tíz éve hasonlítgatják össze a terítékadataikat két szomszédos osztrák apróvadas társaságnál.
A terület adottságai ugyanazok, a kezelés(etetés, dúvadírtás) is ugyanolyan intenziv.
Nos az egyiknél lövik a tyúkot is, a másiknál csak a kakast. Vadfácánokról van szó, kibocsátás nincs.
A törzsállományok ugyanolyan stabilak maradtak immár több mint tíz éve. Ha a tavaszi időjárási tényező kapcsán kevesebb esik itt, akkor ott is.
A "tyúklövőknél" sem lett kevesebb a fácán.

Vélemény?

[Horrido]

Ugyanitt olvasom, hogy 1000 ha-on évente 100 és 150 db között fognak menyétet!
A fácán legnagyobb ellenségének tartják.

[Forend]

Ugyanitt olvasom, hogy 1000 ha-on évente 100 és 150 db között fognak menyétet!
A fácán legnagyobb ellenségének tartják.

Az szép adat

A fácánok valószínűleg, alkalmazkodnak az ivararányhoz, valamint a tyúkok között is feléphet az elvándorlás, bár ez nem tudományos megállapítás, de amelett mivel nagyobb a nem tyúk lövöknél a fiókfácán állomány, valószínűleg nagyobb lehet a predátorok sűrűsége, valamint kevesebb lehet az a szaporulat ami a vadászat kezdetét is megéli. Gondolom a görbecsőrűeket ők sem bánthaják
Amúgy igen érdekes adat, és még szebb benne, hogy nálunk meg egyre fogy az apróvad, ott pedig megmarad egy átlagos szinten.
 

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Szia János!

A fene sem tud ezeken a fácánokon eligazodni.
Én azt hiszem a legnagyobb szabályozó tényező az élőhely, és a víz.  
Nálunk az Alföld nyugati szélén -igen, igen kevés mezőgazdasági terület- nagyon jó fácánállomány volt amíg akác, fenyő, tölgy, hárs volt a domináns fa. Jó pár éve átrendezték a területet, és mindenhol soros nyár lett ültetve. Ezeket a sorokat évente többször tárcsázzák, rengeteg fácánfészket, kisnyulat eltaposnak.  A nyártól  - és a talajvízszint csökkenésétől- a vizek eltűntek, még harmat sincs sehol.
Ez utóbbi már nagyobb baj, mert a kisnyúlnak is nagy szüksége van a harmatra. Szépen csökken az is, bár évekig nem lőttük a nyulat.
A csatornák, tocsogók, teljesen kiszáradtak, már csak a gödrök, és a még erőlködő nádszálak emlékeztetnek arra, hogy itt valamikor volt víz is.
A menyét talán a legvérengzőbb kis ragadozó. Az csupán szórakozásból is öl. Egy régebbi társaságom vadász/vadőri házának kertjében, az egy csomóba rakott karók alatt,  tanyát vert egy család. Előbb az egerek, aztán szép lassan minden fogyni kezdett, de a "nagytudású" vadőrünk csak akkor kapott észbe, mikor egy reggel egy egész fészekalja kiscsirke kiterítve feküdt az udvaron.

[bferi]

Olvastam egy érdekes eszmefuttatást a fácánvadászatról. Több mint tíz éve hasonlítgatják össze a terítékadataikat két szomszédos osztrák apróvadas társaságnál.
A terület adottságai ugyanazok, a kezelés(etetés, dúvadírtás) is ugyanolyan intenziv.
Nos az egyiknél lövik a tyúkot is, a másiknál csak a kakast. Vadfácánokról van szó, kibocsátás nincs.
A törzsállományok ugyanolyan stabilak maradtak immár több mint tíz éve. Ha a tavaszi időjárási tényező kapcsán kevesebb esik itt, akkor ott is.
A "tyúklövőknél" sem lett kevesebb a fácán.

Vélemény?

Sziasztok!

Én alapvetően nem hiszek ennek az osztrák terítékadatoknak. Hosszú távon biztos megsínyli az a fácánállomány ahol a tyúkokat is lövik. Sztem ez vétek. Kérdés az, hogy milyen mennyiségben hozzák terítékre a tyúkokat, lőnek minden tyúkra, vagy van valami kontroll.
De lássuk mit ír a szakirodalom:
"A törzsállomány létszámának megállapításakor vegyük figyelembe, hogy a szabadban élő fácán lassan szaporodik. Jó körülmények között átlagban a tyúkok két és félszeresére tehetjük az évi szaporulatot. Ha pl. ezer tojót akarunk törzsállománynak meghagyni és 200 kakast, mert szaporulatával együtt ennyit bír el a területünk, akkor a következőképpen kell számolnunk. Az ezer tojónak kb. 2500 csirkéje lesz. Így tehát törzsállomány 1000 tyúk, 200 kakas és 2500 csirke, összesen 3700. Ebből az állományból kilőhető 1250 kakas és kiválogatható, kifogható ill. kiselejtezhető 1250 tyúk. Így ismét megmarad a törzsállománynak szükséges 1000 tyúk és 200 kakas."
Azt is írják itt hogy, hogy a tyúkok selejtezésénél figyelmbe kell venni a korukat, mert a fiatal tyúkoknak jóval nagyobb a tojáshozamuk, mint a középkorúaké és az öregeké. Persze ezt vadászaton nyilván nem lehet megállapítani a felrebbenő tyúkról, de ha állománybefogást tartunk akkor igen.

Szóval a fenti okosságot 1957-ben írták, ami az akkori élőhelyekre, a terület vadeltartó képességére igaz is lehetett. Ma azonban más a helyzet.
A nevelt tyúkok kilövésével a kibocsájtó hely körül egyetértek, de ott is némi kontrollal (nem kell az összeset terítékre hozni). A vadállománynál a tyúkok kilövése sztem bűn. Meg lehet nézni azokat a környékünkön lévő szomszédos területeket, ahol a 90-es években az extraprofit miatt a vadtyúkokat is lövették olasz bérvadászokkal. Általában nyulazni jöttek az olaszok, de ha már itt voltak, kellett nekik fácán is. Na, a nyulakat soha nem a fácánnevelő körül lőtték, hanem messze kinn a területszéleken, és ott a csatornapartokon, tanyahelyeken, gazosokban felrebbenő fácánok is mind vadak voltak. Amit a helyi vadászok soha nem tettek volna meg, azt megengedték pénzért az olasznak. Nem sokat lőttek, alkalmanként 50-100 között, persze mindig több volt a tyúk mint kakas. Most ezeken a területeken meg lehet nézni a törzsállományt! Alig van madár, az egykor híres területeken 10-20-es terítékkel jönnek be a vadászok. A mai napig nem tért magához az állomány, lehet hogy nem is fog, vagy nagyon hosszú idő kell neki.
Szóval én nem hiszem ezt az osztrák okosságot...

Üdv. bferi

[antiszoc]

Sziasztok! Szerintem azon is nagyon sok múlik,milyen fajta mezőgazdasági kultúrát vet a paraszt,meddig nem tárcsázza be a már learatott tarlót,stb stb.Gondolok itt arra,meddig tudnak takarásban maradni a madarak,meddig tudják a ragadozók ellen felhasználni a természet adta takarást. A nyárfásban,mint már az Attila is írta,nem sok fácán található,én csak kultúrsivatagnak hívom az ilyen telepített nyarast. Sok függ a ragadózók számától,gondolok itt a kutya,macska örök ellenségre, rókára,galambászhéjjra,egyéb férgekre. Még vadőr koromban  figyeltem meg egy esetet,mennyi esze van egy héjának. Tudtam egy fogolycsapatról,akik rendszeresen a rétben tartózkodtak,etettem is őket rendesen nem nagyon "kóboroltak".Eljött a tél,megjelentek a farkaséhes héják. A réten egyetlen  helyen volt egy kis nádas,ami szélén két jegenyenyár állott. Na ezt használta lesnek az én kis héjám,és innen irtotta  módszeresen,egyesével, a foglyaimat a drága.Egy darabig... El lehet képzelni,mit művelnek ezek a madarak költési időben a fogoly,és fácán állománnyal. Minden másnap, ha csak egy fácántyúkot fog meg,az hány csibe is? ???

[Horrido]

Szóval én nem hiszem ezt az osztrák okosságot...

Üdv. bferi

Azért vmit tudnak. Nem véletlenül lőnek a Marchfeldi területeken párszáz hektáron sok száz nyulat és kokast, meg foglyot is. Kisüzemi parcellák, de már júniusan etetik a nyulakat...Ragadozónak nincs esélye, sem papíron sem papíron kívül......
1000 hektáron több mint 400 predátor egy évben? Valamit valamiért....
Így csinálták a világhírű Tótmegyeren is, nincs új a nap alatt.....

[Steve]

Az én meglátásom szerint a két ország élőhelygazdálkodási gyakorlatában lehet a különbség. A sógorokét nem igazán tudom, de a honi az gyalázatos(tisztelet a kivételnek)! Mert minden okosság nélkül, ahol ideális élőhely rendelkezik a fácánnak, ott láthatóan van szépen fácán ivararánytól függetlenül....

[Kama]

Azért vmit tudnak. Nem véletlenül lőnek a Marchfeldi területeken párszáz hektáron sok száz nyulat és kokast, meg foglyot is. Kisüzemi parcellák, de már júniusan etetik a nyulakat...Ragadozónak nincs esélye, sem papíron sem papíron kívül......
1000 hektáron több mint 400 predátor egy évben? Valamit valamiért....
Így csinálták a világhírű Tótmegyeren is, nincs új a nap alatt.....

Hát igen. Hallani a szomszédból ezeket az 1 nyúl/ha hasznosítási(!!!) adatokat.
Gondoljuk csak meg egy apróvadas 3000ha-os vadászterületre:
Az csak nyúlból (6000Ft/db-al -szerintem nagyon vékonyan számítva) 18 milla. Plusz fácán, plusz őzbak.
Az ugye nagyon könnyen kikerekedhet 22-re.
És azért azt valljuk be, hogy ma Magyarországon kevés 3000ha-os területnek van 22 millás költségvetése...

Párszor már végiggondoltam, hogy micsoda lehetőség ez olyan helyeken, ahol a 3000ha (vagy több) egy-két-három gazdálkodó kezében van....

[Steve]

Hát igen. Hallani a szomszédból ezeket az 1 nyúl/ha hasznosítási(!!!) adatokat.
Gondoljuk csak meg egy apróvadas 3000ha-os vadászterületre:
Az csak nyúlból (6000Ft/db-al -szerintem nagyon vékonyan számítva) 18 milla. Plusz fácán, plusz őzbak.
Az ugye nagyon könnyen kikerekedhet 22-re.
És azért azt valljuk be, hogy ma Magyarországon kevés 3000ha-os területnek van 22 millás költségvetése...

Párszor már végiggondoltam, hogy micsoda lehetőség ez olyan helyeken, ahol a 3000ha (vagy több) egy-két-három gazdálkodó kezében van....

Kama!

Mi 2007-ig 8400 ha-on gazdálkodtunk évi 18-21 milliós költségvetéssel. Ma Magyarországon nem akkora lehetőség ez sem..... :'( Nem túl sok maradt belőle, vagy éppen semmi!

[bferi]

Azért vmit tudnak. Nem véletlenül lőnek a Marchfeldi területeken párszáz hektáron sok száz nyulat és kokast, meg foglyot is. Kisüzemi parcellák, de már júniusan etetik a nyulakat...Ragadozónak nincs esélye, sem papíron sem papíron kívül......
1000 hektáron több mint 400 predátor egy évben? Valamit valamiért....
Így csinálták a világhírű Tótmegyeren is, nincs új a nap alatt.....

Szia Horrido!

Egy kicsit elkanyarodtál az eredeti témától a vadtyúkok lövésétől. Engedd meg azért, hogy szkeptikus legyek, addig amíg nem látom a saját szememmel (ez nem mostanában lesz) az "osztrák csodát". Ha annyira tudnak és olyan nagy náluk a vadbőség, mégis miért jönnek hozzánk vadászni? Ha előző évben lelövik a vadtyúkot, akkor mi költ nekik a következő évben? A ragadozó gyérítés csak egy része a sikeres apróvadgazdálkodásnak. Ha a nyúlnál nézem a terület nyúleltartó adottságait, ott is csak egy a dúvadirtás a sok közül. Íme:
1. búza és cukorrépatermő talaj (ma felénk már nincs cukorrépa)
2. 600 mm alatti éves csapadék
3. meleg éghajlat (évi 8-9 C középhőmérséklet felett). És ehhez szorosan kapcsolódik a könnyen felmelegedő talaj (nem túlságosan kötött, agyagos-nyirkos, hanem lazább szerkezetű humuszban gazdag, csernozjom)
4. nagy kiterjedésű, összefüggő erdők hiánya
5. a nyulat pusztító állatfajok kis száma
6. a terület zavartalansága (kevés emberi település, orvvadászat hiánya)

Egy ilyen magas állománysűrűségnél nagyon könnyen jöhet egy betegség, különösen a nyúlnál, kétlem, hogy hosszú ideig fenn lehet tartani ilyen vadlétszámot pár száz hektáron.
A másik, miért kell etetni a nyulat júniusban, amikor terített asztal neki az egész határ, különösen ha kisparcellás művelésről van szó? Még ősszel-télen is a nyúl elsősorban a dús őszi vetések zöldjén él. Legalább is mifelénk. Ősszel mondjuk már mi is etetünk cukorrépával a nagy táblák szántásain (ez olyan az ott élő nyúlnak sztem mint a sivatag), de a repcébe meg a kellően megerősödött őszi vetésen felesleges mert úgysem veszi fel. Ha leesik a hó, akkor kapnak szénát is, mert a szénát nálunk a nyúl csak ha hó van, akkor eszi, amikor már a fiatal fák kérgét is rágja.
Szóval biztos tudnak valamit ők is, nem vitás, ha ennyi ragadozót levesznek a területről és kisparcellás művelés folyik ott, akkor az már fél siker, de én továbbra is kíváncsi lennék, hogy mi a helyzet azzal a vadtyúk lelövésekkel, ami nem befolyásolja a törzsállományt?

Üdv. bferi

[Kama]

én továbbra is kíváncsi lennék, hogy mi a helyzet azzal a vadtyúk lelövésekkel, ami nem befolyásolja a törzsállományt?

Anno tanulmányaimból emlékszek ezzel kapcsolatban két elméletre:

Az egyik azt mondja, hogy nem kell lőni a tyúkot, mert az szaporít. Kímélni kell teljesen.
A másik azt mondja, hogy télen úgyis elhullik valamennyi, tehát ha ezt a valamennyit tél előtt meglövöm, akkor nem fog elhullani.

Namost az igazság valahol a kettő között lehet.
Nyilván akkor is lesz téli elhullás, ha előtte hasznosítok, de pl. a nyúl szeptemberi idénykezdete asszem ilyen megfontolásból lett anno bevezetve. Hogy minél előbb lövik/lőjük annál jobb. Annál kevesebb marad a szűkös téli hónapokra, így a kevés kajából jobb kondíciót tud fenntartani.

[Horrido]

de én továbbra is kíváncsi lennék, hogy mi a helyzet azzal a vadtyúk lelövésekkel, ami nem befolyásolja a törzsállományt?

Üdv. bferi

Szia!
Mire vagy kiváncsi? Ottani tapasztalatok ezek, én nem tudom-akarom megvédeni, vagy cáfolni. Neked más a tapasztalatod és nem hiszed el, most mit modjak? Olyan ez mint a szódavíz, mondta anno valaki Ugodon...
Még talán annyi, hogy a rucánál, fogolynál (ahol lehet vadászni) pláne a nyúlnál sem válogatunk ugye, mégis megmarad a törzsállomány.

Üdv,H