Miért ne használjunk éjjellátót?

Miért ne használjunk fegyver éjjellátót lőfegyverre?

Egyrészt azért sem javaslom, mert a téves tájékoztatások ellenére még mindig tiltott vadászati eszköz, a vadászati törvény megfogalmazása szerint a vadászat rendjének megsértésének minősül a használata.
Vadászati törvényben még mindig benne van:

"e) az elektronikus optikai eszköz;
k) elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló éjszakai lövésre alkalmas célzó eszközök;"”

És, akkor itt van még ez a Vtv. rendelkezése is:

"37. § (1)69 A vad és élőhelyének védelme érdekében tilos vadászni:

a) tiltott vadászati eszközzel;"

És még egy, az állatkínzást is említi a Btk.:

"Btk. 266/B. §

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

Fegyvertörvény szerint meg tilos annak felszerelése lőfegyverre.

2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről:

4. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:

e) huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer
megszerzése és tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése.„

Az ellenben valóban igaz, hogy már nem tiltott bármilyen generációs képcsővel épített éjjellátó készülék birtoklása, kivéve a „kifejezetten katonai felhasználásra készített” készülékeket.

De, hogy ne csak a törvényi rendelkezéseket említsem, szakmailag is megindokolom, hogy miért nem javaslom.
Szakmailag azért tehetem meg az indoklást, mert a szakmai múltam, végzettségem alapján pontosan tudom, hogy mi az előélete, felhasználási területe ezen éjjellátó készülékeknek.

Lényegében az éjjellátó készülékek a hadi felhasználásból lettek ismertek, onnét származik az elsődleges felhasználási területük.
Elsőként az úgy nevezett 0 generációs, vagyis csak aktív üzemre képes éjjellátó készülékek voltak hadi rendszeresítés alatt.
Ezeket könnyű volt felismerni és egyben felderíteni is.

Felismerni azért volt könnyű, mert kellett hozzá egy aktív sugárvető lámpa, amellyel a vizsgált területet bevilágította és a már bevilágított területet látta csak a vele párhuzamosított aktív éjjellátó készülék. (pld. NSP-2 gépkarabély éjjellátó készülék)
Felderíteni azért volt könnyű, mert számtalan keresőtávcső és hadi optikai eszköz rendelkezett infra bebillenthető ernyővel, amellyel képesek voltak felderíteni az ilyen eszközt használó katonát, vagy harcjárművet tartózkodási helyileg.

Ugye a régen katonai szolgálatot teljesítőknek nem ismeretlen a Csepelek elején és más harcjárművek elején található fekete üveges lámpa jelenléte. Nos, ez is egy aktív éjjellátó készüléknek volt a lámpája, csak a gépjárművezető a fejére még felhelyezte az úgy nevezett vezető éjjellátó binokuláris és páncélos fejvédőre szerelt készüléket.

Az aktív éjjellátó készülékeket a felderíthetőség miatt felváltotta a passzív éjjellátó készülékek rendszeresítése a varsói szerződés jelentős tagállamában.

Egy pld. említve az NSP-2-es aktív éjjellátót felváltotta a szintén gépkarabélyra felcsúszatható NSP-3-as, már passzív éjjellátó készülék.
Passzív az azt jelenti, hogy az emberi szem számára már nem látható maradék-fényt erősíti fel, és már nem igényelt külön sugárvető alkalmazást. Géppuska esetén pedig az PPN-3-as volt rendszeresítve.

A kitérő után a főcímre térnék rá, hogy miért is nem javaslom szakmailag a polgári felhasználásra gyártott fegyverre felhelyezhető éjjellátó készülékek használatát, annak ellenére, hogy az említett törvényi rendelkezések is tiltják.

Mint említettem is a passzív éjjellátó készülékek maradékfény-erősítés elvén üzemelnek, ennek logikus következménye, hogy a nappali vagy éjszakai "túl fény" tönkre is teheti az elektron-optikai képátalakító csövet.
Nappali túl fény egyértelműen nem javasolt a készülék számára, ellenben sokan nem tudják, vagy nem is gondolnak rá, hogy szürkületi, esti használat esetén még mi érheti az éjjellátó készüléket.

Nos, az a hihetetlen nagy torkolatláng, lángcsóva, ami a lövés kiváltását követően keletkezik a csővégnél, közvetlen az éjjellátó célzókészülék objektív lencséje előtt. Ezt a "túl fényt" az éjjellátó készülék nem tudja feldolgozni, mert a feladata a gyenge fény felerősítése, de nem alkalmas arra, hogy elviselje ezt a túlzott, erőteljes torkolatlángot.

Mit tesz ilyenkor az éjjellátó készülék?

Lesötétedik a képcső, mert érzékelte a "túl fényt", de azt már megkapta, ennek idővel az lesz a következménye, hogy vagy beégések, foltok keletkeznek a képcsőben láthatóan, vagy idővel legyengül az éjjellátó készülék és majd ezt követően bekövetkezik a végleges üzemvesztés.

Téves az a szövegezés, hogy "túl fény" ellen védelemmel rendelkeznek az éjjellátók!
Valóságtartalma csak annyi, hogy léteznek éjjellátó készülékek, melyek fényérzékelővel vannak ellátva, annak érdekében, hogy nappali fény, vagy "túl fény" esetén a kezelő ne tudja véletlen bekapcsolni a készüléket.

Nézzük csak a lövésállóságot is.

Maga az első generációs képcsővel szerelt készülékek esetében egy üveg ballont kell elképzelni, amely a régi képcsöves tévékhez hasonlatos felépítéssel rendelkeznek. Ezek a ballonok nem képesek az erőteljes lövési energiát elviselni és vagy letörik a belsejükben található vékony és vákuum részben található üveg szál, vagy maga a balon reped meg. Nagyobb generációval rendelkező éjjellátó készüléknél más az elektron-optikai képátalakító működési elve és felépítése is, de a túl fény ellen ezek sincsenek levédve az ellenkező híresztelésekkel szemben.

Visszatérve, hogy akkor a hadi felhasználásra gyártott és rendszeresített éjjellátó célzókészülékek miért is tudtak azért üzemelni?

Nos, egyrészt az ilyen kézi fegyverzeten (is) a fegyver cső végén volt egy lángrejtő felszerelve, melynek nem csak az volt a szerepe, hogy az ellenség elől valamilyen szinten a lövést leadót „elrejtse”, ha nem az is, hogy az éjjellátó készüléket óvja a "túl fénytől", ami a fegyvercső végén keletkezik.
Hangtompítóval szerelt gépkarabély esetén meg egyáltalán nem is keletkezik torkolatláng.

Volt mélységi felderítők ismerik pontosan ezt a hangtompítóval, éjjellátó célzókészülékkel kombinált gépkarabélyt.
Ezen kívül még az éjjellátó készülékeket felszerelték egy vagy két fényrekesszel, optikai mezőbe billenthető fényszűrő üveg lemezekkel, melyeknek a feladata az volt, hogy szabályozni lehetett, mennyi fényt is tudjunk juttatni az elektron-optikai képátalakítóra, hogy az még nem hibásodjon, ne vakuljon meg.

És még egy érdekes megoldás, pld. a géppuska esetén, mert ott egy az elsütő billentyűvel kapcsolt rudazatot hoztak létre, mikor annak meghúzásakor az éjjellátó készülék üzemmódját félállásba helyezte, ezzel is védve azt a meghibásodástól.

Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb hadifegyver vagy félautomata volt vagy sorozatlövésre alkalmas, és mint ilyenek a jellegükből adódóan az újratöltésnél keletkező és lövéskor érzékelő céltávcsőre is ható energia nagyon nem azonos egy ismétlő vagy egylövetű nagy kaliberű puskával.

Vadász, hosszú huzagolt tűzfegyver, csak ismétlő vagy egylövetű lehet, és mint ilyen esetében a lövéskor kiváltott energia nagy része nem csak a lövő személyére hat, de erőteljesen a céltávcső szerelékére és a céltávcsőre is.
Ezt nevezzük a céltávcsövek lövésállóságának és ezt a feladatot a polgári éjjellátó készülékek nem vagy nem sokáig képesek elviselni.
Hogy egy kicsit komplikáljam is a magyarázatot, szét is boltom, hogy milyen éjjellátó készülékek léteznek technikailag, rögzítésileg manapság.

Van a fegyver tokozatára közvetlen oldható vagy fix szerelékkel felhelyezhető kimondott éjjellátó célzókészülék. Ennél elmagyaráztam, hogy miért nem javasolt, de kitérek még két megoldásra és egyben magyarázom is, hogy miért nem javasolt szakmailag.

Céltávcső szemlencse rendszerére (okulárra), azért nem célszerű, mert minden céltávcsőnek van egy pupillatávolsága, ahol a felhasználó 7-10 cm-ről teljes és élvezhető képet kap.
Ez a távolság eleve biztonságot is ad a lövő személy számára, hogy vadászatot követően ne kelljen egy gügye vágással hazafelé díszelegnie.
Ha egy hagyományos céltávcső szemlencserendszerére felhelyezünk egy adaptert, majd a hozzá kapcsolódó éjjellátó készüléket, akkor meg fog erőteljesen változni a fegyverfogásnál alkalmazott szemtávolság.

Ez csak egy dolog, de mivel az ilyen, eredetileg kézi monokuláris éjjellátó készülékek képminősége úgy lett legyártva, tervezve, hogy közvetlen a szemkagylót kell a szemgödörbe helyezni, mert akkor kapunk megfelelő képminőséget, nos, ilyenkor süsse valaki el a fegyverét.
Garantált a minimum gügye vágás egy bizonyos kaliberhasználat felett, de az sem elképzelhetetlen, hogy a közvetlen szemgödröt, szemet ért ütés akkora lesz, hogy az súlyos sérüléseket, akár azonnali súlyos sérülést fog okozni a felhasználónál szélsőséges esetben.

Ezt azért tudva a gyártók, kitalálták, hogy akkor nem a szemlencsére, ha nem az objektívre helyezzük a nagy mérettel és nagy súllyal rendelkező éjjellátó készüléket, hogy ezzel a nappali céltávcsövet effektív éjjellátásra tesszük alkalmassá.
Ezzel csak az a gond, hogy a céltávcső gyártó cégek mérnökei nem tervezték arra egyik céltávcsövet sem polgári felhasználás estén, hogy plusz mérettel és súllyal rendelkező optikát tegyenek az objektív csőre.

Lövéskor kiváltott felcsapódási energia hatására úgy köszöni meg a plusz súllyal és mérettel megáldott céltávcső, hogy az objektív nyaknál a kúpos résznél le fog szakadni, jobb esetben szét fogja rázni a céltávcsövet belsőleg.

Ezzel sikeresen leamortizáltuk a céltávcsövünk értékét azonnal.

Céltávcső garanciális létét ezennel elfelejthetjük, mert a gyártók, forgalmazók nem fogják benyelni a céltávcső nem rendeltetésszerű használatából eredő károkat.

Megoldást jelentene a katonai felhasználásban is ismert és alkalmazott weaver sínre külön felhelyezett éjjellátó készülék, de akkor sem megoldott a "túl fény" és a lövésállóság védelme polgári lőfegyver esetében.

Azt még a végén azért megjegyzem, hogy a vadászati etikát is szem előtt kellene tartani, mert ha a vadászatba is beengedjük a (hadi felhasználásból ismert), korszerű technikát, akkor az egésznek el fog veszni a feelingje.

Valamilyen szinten az éjjellátó fegyverre helyezhető célzókészülékek engedélyezése után már csak egy lépés lenne a hangtompító engedélyezése.

Éjjellátó célzókészülék esetében is nagyon kevés már a vad esélye, pedig azt az esélyt megérdemli a vad, mert attól vadászat a vadászat, ellenkező esetben csak technikai segédlettel való kiirtás a következménye.

Maga a kézi éjjellátó készülékekkel semmi gondom, sőt maga a puskalámpa használata is szabályozható vele, mivel célirányosan már a kézi éjjellátó készülékkel felderíthető a lőirány és nem kell a puskalámpával az egész területet pásztázni.

Még megemlítem, hogy a jogszabály könnyítése okán az eddig feketén üzemelő és éjjellátó készülékekre szakosodott feketézők manapság már felélénkültek, legalizálták magukat részben.

De legyünk észnél, mert sokan hirdetik magukat gyártók kizárólagos képviseletének, szakszerűtlen és szakmailag nem helyes javításokat végeznek, mindenféle szakmai tudás, végzettség és engedélyek megléte nélkül.

Sajnálatosan azt tesznek és mondanak, amit csak akarnak, mert pld. egy képcső generációs tudását a felhasználó nem tudja leellenőrizni, és jó pár százezer forinttal tudják átvágni.

És végezetül!
Ha már nem látunk, sem a nappali keresőben, sem a nappali céltávcsőben, akkor haza is lehet menni, a vadnak is megadva a nyugalmat, pihenést.

Befejezve, megkérem a kommentálókat, hogy az írásomkor vegyék figyelembe azt, hogy nem kívánok sem forgalmazókkal, a tiltott eszközök felhasználóival sem vitatkozni, sem eszmecserét folyatni, csak abban az esetben, ha szakmailag egy súlycsoportot képviselünk.
De eleve tiltott eszközt forgalmazó és használó cégek, személyek nem is lehetnek mások számomra, mint a nem kívánatos pörsenések.
Emberileg szintén nem kívánok vitát folytatni arról az eszközfelhasználásról, ami mint írtam is, törvénytelen és etikátlan.
Hogy a szakmai érvelésemet elfogadják, avagy megfogadják, az már más kérdés.

Tisztelettel: TAL
2014-05-09.

Kérném a tisztelt fórumtársakat,hogy a véleményeket, hozzászólásokat a "csevegőben" tegyétek meg, ez a topik maradjon továbbra is lezárva. Köszönettel: Voldi