Nem is tudom, hova tegyem ezt az élményt, a tacskósba, vagy a vaddisznósba, a fegyveresbe, kezdő vadászosba, de inkább a tacskósba…
Elindultuk a minap etetni, csak a tacskóim és én. Ráfogtam egy vasra a páncélban, mégis legyünk felfegyverkezve ebben a holtidőben is, kínálkozott a 6,5 –es Mannlicher, úgy is volt, a másik páncélban az elején volt a tár, kicsit könnyűnek tűnt, de elindultunk. Srácok be a platóra, néhány perc alatt ott voltunk a szórónál. Szokás szerint tacskók kiugráltak, magam pedig vacakoltam a zacskókkal, hol a kukorica, hol a só.
Osztán egyszer csak a kistacskóm elkezd éktelenül ugatni és máris fog vagy három csíkos malacot a szóró mellett….Olyan igazi tacskómódra, csak acsarkodni, de még véletlenül sem direkt támadni. A malacok vonulnak vissza. Fogom a puskát és igyekszem utánuk, visszaszerezni a méregzsákomat. Közben egyre mélyebbre keveredünk a susnyásban, egyszer csak törés roppanás és előttem egy nagy koca, csattogtatja a habos kampókat és cseppet sem tűnik félénknek. Magam elég szorongatott helyzetben, az éppen rügyező szederbokrok és gyertyánsarjak fogságában, jobb híján odalőttem a lába elé vagy fél méterre. Hanyattvágódott és kicsit visszavett a lendületből, de továbbra is nagyon határozottnak tűnt. Ekkor ért oda a kitudja honnan az öreg tacskóm és azonnal belecsípett a hátsó lábába a nagy disznónak és kezdte határozottan fogni. Koca visszamart, kutya elugrott, ugyanez néhányszor, közben kikeveredtem a szederből, beismételtem a mint kiderült utolsó előtti töltényemet ( az őszi sutázásból eredően csak három volt a tárban, hiba ()
Ekkor érkezett meg a kistacskóm és látva, hogy az öreg pozícióban a disznó mögött, én pedig előtte puskával, nagyon bátran ment a koca fülére. Ennek eredményeképpen a disznó rávágott a kutyára (szerencsére nem harapott, mint szokta) kutya elrepült a gyertyánsarjak csúcsa irányában. Disznó pedig nekem indult! Öreg kutya belemert a lábikrájába, én pedig odalőttem közel 1 méterről közvetlen melléje vagy 10 centire egy fenyőfába! Disznó szőre és bal füle a légnyomástól az egekbe ugrott, maga az állat félretántorodott, elesetett, majd összeszedte magát és elszaladt…..
Öreg kutyám mellém jött, a kicsi utána a disznónak. Nem volt egyszerű a helyzet.
Beismételtem az utolsó töltényemet és megkötöttem az öreg kutyát. A kicsi a kocsinál várt.
Sokak után újra lejött, hogy miféle iszonyú eszköz birtokában is vagyunk, amit puskának hívnak. Jó-jó, hogy ellövöldözünk többszáz méterre, de ha közvetlen közelre kell bevetni az eszközt az valami iszonyú hatással van. Az az energia, légnyomás ami felszabadul…
Kedves fiatal vadásztársak, miután már biztosan használjátok a távlövőt és szép a szóráskép százon, lőjetek egynéhányat pár méterre, persze odafigyelve! Akkor látszik mi is van a kezünkben, ami a puska….
Srácok:
A főnök, a kedvenc időtöltését végzi:
