Szia, nem erre gondolok, hanem arra az "urban legend-re, amikor azt állítják, hogy közelről (nagy sebességnél) a vadászlövedék expanzió, alakváltozás nélkül átszalad a vadtesten, mert - mint sokan így indokolták - "nincs ideje gombásodni"
, míg messzebbről, már lassulást követően, alacsonyabb becsapódási sebességnél, jól gombásodik-öl, mert "van ideje gombásodni"?
Na, erre gondoltam...
Szia! Kimondtad a lényeget: urban legend; és mivel urban legend, így nincs is magyarázata. Ha FMJ lőszerrel lősz, az átszalad a vadtesten még sokszor akkor is, ha csonttalálat van, "átszúrja". De nagy sebességnél, mivel nagyon nagy erőhatás éri a test tehetetlensége miatt a lövedéket, még ekkor is torzulhat a lövedék geometriája ami exponenciális expandáláshoz vezet. Itt az időtényező irreleváns, mert az anyag torzulása azonnali. A nagy sebesség által okozott hidrosokk teljesen más jelenség és van még több egyéb fontos élettani hatás, pl. a kavitáció amit a lövedék mögött az áthaladás és forgó mozgás egymást erősítve alakít ki: a vérgázokat ért vákuum nagy szövetroncsolást tud okozni (ehhez még a 800m/s sebességre sincs szükség) biztos ismerős a seb körüli rengeteg szövetek közti vér amit a lőcsatorna körül "összeránt" a lövedék. Ezt azért fontos megjegyezni, mert ez a jelenség lassabb lőszer használata mellett is kialakulhat, amikor a hidrosokk kialakulása az alacsony sebesség miatt nem lehetséges. Az expanzió kialakulása, mértéke mindig a sebesség, találati pont, a lövedék anyagának valamint a lövedék geometriájának függvénye. Fontos még megjegyezni, hogy nem csak a folyadékok nem összenyomhatók, hanem a gáznemű anyagokon kívül semmilyen anyag nem az (csak elhanyagolható mértékben). Az alacsonyabb sebesség sok lövedéknél (SP és társai) azért kedvezőbb, mert nem torzul annyira a lövedék, hogy jelentős tömegvesztés miatt ne képezzen kimeneti nyílást, így vércsatornát. Tulajdonképp egy kényes egyensúlyi állapot a kellő átütőerő, kellő gombásodás ami kinek milyen vadászati habitus, kaliber, lőszerfajta, vadfaj, találat függvénye...
