Gím tarvad

[Beregi Vadász]

A folyamatos legeltetés nem zavaró,hanem egyenesen kedvező a vadnak.

 

Nem a birkanyájra és tehéncsordára értettem én a zavarást. Nem az állatokról van itten szó és nem a legelő minőségéről. Az rendben van.
Hanem azokon a részeken a juhászok és a kutyáik rendszeresen a csendereseket és a kökényeseket bújták , amikor a nyáj/gulya legelt. Gondolom unaloműzőként. Csakhogy ezeken a helyeken gyakran a vad nappali pihenői voltak.
Én a legeltetés kapcsán azt tapasztaltam, hogy amíg az tartott, a vad nemhogy a szórót kikerülte, de magát a 20-30 hektáros legelőt is, amit azelőtt nagyon is kedvelt. A dámok tízesével érkeztek az őzekkel együtt azelőtt. Azt követően elmaradtak. Mikor a legeltetés befejeződött, eltelt néhány hét és visszatértek.
A közmunkaprogram ennél nagyobb ludas volt szerintem a dologban, mivel a vadbúvóknak a reggeltől délutánig tartó ritkítása, jobban mondva eltüntetése zajlott annak keretében. A sűrű kökénysorok és fiatal akácsorok és bújtatók helyén sok helyen pucér patakpart maradt.
Az irtás mellett a heteken-hónapokon át tartó hangos adomázás, ordítozás és gallyégetés sem biztos, hogy használt még pluszban az ügynek.
Szóval nem biztos, hogy általános érvényű ez, de nálunk ilyen hatást váltott ki, idővel abszolút egybe köthető. Így nem tudok másra gondolni. 

 

[Németh Lajos]

A birkaszagot valahogy nem nagyon kedveli a szarvas.

[aranyvesszo]

Lehet hogy a Ti területetek azt mutatja hogy csökken a vadlétszám a miénk az ellenkezőjét. Azt hiszem az országos statisztika is mást mutat. 
Csak 10-15 évet visszamenve 20 - 30 között lőttünk disznót most 70 és 100 között. Gím szarvast úgy 20 -25 között lőttünk úgy tartottuk hogy nincs törzsállomány csak vegetációs időben itt tartózkodó váltóvad . Most 40-50 szarvas esik évente szerintem 50-100 között az állandó állomány. Őz vadásztatás során világos nappal többször találkoztam kis rudlikkal. Az őz viszont szerintem 10-15% -al csökkent ami főleg a sakálok által elfoglalt területeken látszik. A Dám szinte ismeretlen volt illetve néha láttunk - tavaly már 4 vagy 5 esett.

Azt hogy annyi vad legyen mint amennyit azok a vadászok szeretnének akiket nem érdekel a vadkár úgyse érjük el szerencsére. Az új törvény tervezete is foglalkozik a "fenntartható  vadlétszámmal" ami valahol a között van amit a vadász és a mezőgazda szeretne. Nekünk megítélésem szerint egy optimális vadlétszám fenntartása az érdekünk és az egyik felet a mezőgazdászt arról kell győzködnünk hogy kell és a természet része a vad a sokat akaró vadászokat meg arról hogy a kevesebb is vagy a jelenlegi is elég.     

Hatalmas ma Magyarországon a nagyvadra nehezedő vadászati nyomás, amely ráadásul még a vad számára romló életfeltételekkel is párosul. Szétspriccel a nagyvad, minden irányban keresi a nyugodtabb területeket.....Egyre több a regisztrált vadász, egyre hatékonyabbak az eredményes vadászathoz alkalmazott részben engedélyezett, nagy részben tiltott, de mégis alkalmazott technikai megoldások, minden be van kerítve, már nincs olyan, hogy bent vagy kint, csökkenő élettér, folyamatosan növekedő vadászati nyomás, a temetőkbe, utakra, külvárosok gazos gyártelepeire, falvakba, tartós ott tartózkodásra kényszeríti a nagyvadat. Miközben ideiglenesen folyamatosan nő a teríték, mert a jelenlegi létszám felőrlése történik, látszatra soknak tűnik ez az egész ország területén szétzavart vad helykeresése, miközben azért vannak vadászterületek amelyek már a nagyvad szempontjából üresnek tekinthetők. Fog ez rendeződni, pár évtized múlva...de a jobb adottságú területeken mindig is több lesz a nagyvad, mint máshol....

[wildheger]

A birkaszagot valahogy nem nagyon kedveli a szarvas.

Szerintem nem a szag,hanem a legelhető fű mérete ott a probléma.

[wildheger]

Nem a birkanyájra és tehéncsordára értettem én a zavarást. Nem az állatokról van itten szó és nem a legelő minőségéről. Az rendben van.
Hanem azokon a részeken a juhászok és a kutyáik rendszeresen a csendereseket és a kökényeseket bújták , amikor a nyáj/gulya legelt. Gondolom unaloműzőként. Csakhogy ezeken a helyeken gyakran a vad nappali pihenői voltak.
Én a legeltetés kapcsán azt tapasztaltam, hogy amíg az tartott, a vad nemhogy a szórót kikerülte, de magát a 20-30 hektáros legelőt is, amit azelőtt nagyon is kedvelt. A dámok tízesével érkeztek az őzekkel együtt azelőtt. Azt követően elmaradtak. Mikor a legeltetés befejeződött, eltelt néhány hét és visszatértek.
A közmunkaprogram ennél nagyobb ludas volt szerintem a dologban, mivel a vadbúvóknak a reggeltől délutánig tartó ritkítása, jobban mondva eltüntetése zajlott annak keretében. A sűrű kökénysorok és fiatal akácsorok és bújtatók helyén sok helyen pucér patakpart maradt.
Az irtás mellett a heteken-hónapokon át tartó hangos adomázás, ordítozás és gallyégetés sem biztos, hogy használt még pluszban az ügynek.
Szóval nem biztos, hogy általános érvényű ez, de nálunk ilyen hatást váltott ki, idővel abszolút egybe köthető. Így nem tudok másra gondolni. 

 

Hasonló,indokolatlan tevékenység mindenhol tapasztalható.
Szolgálati helyemnél egy valamikori legelőt,ami az erdőtömb szerves része lett,miután győzött a szukcesszió,most megvette egy  "vállalkozó".
Több száz köbméter gyertyánt termelt ki és értékesített.
Szándéka bekerítés után mangalica telep létesítése.
Itt,a "Bermuda négyszögben,ahol a megmaradt villanyoszlopot kalapáccsal elkalapálva ledöntik,mert nekik kell az az egy darab vas,ami a tetején van, ott még a nyomkövethető csip sem megoldás,mert helyben kivetkőztetve,feldarabolva fog távozni a java.
Aztán arról ne is beszéljünk,mennyi örömet fog okozni az illatékes vadásztársaságnak a legjobb bőgőhely búvóhelyének megszűnése.
Az más kérdés, hogy a tíz évvel ezelőtti területmódosítás óta elfogyott ott is a szarvas,mert Ők a nevetséges selejtezési elvekkel nem foglalkoznak,csak súlyra bírálnak.
Pedig tíz évvel ezelőtt az a terület adott 13 kg feletti bikát is,valamint két egymástól ötszáz méter távolságra álló magaslesről tíz perc különbséggel lőttek két tíz kiló feletti bikát.

[Németh Lajos]

Szerintem nem a szag,hanem a legelhető fű mérete ott a probléma.

Sokáig nem megy rá a birka után, akkor sem, ha megnőtt a fű.
Állattenyésztőktől hallottam, hogy a ló sem legel a birkalegelőn, még a következő évben sem.

[galoscsabus]

Sokáig nem megy rá a birka után, akkor sem, ha megnőtt a fű.

Még az őz és a dám úgy-ahogy elviseli a birkák közelségét, de a szarvas menekül tőlük jó messzire.
Ha elhagyja a birkás a területet, a gímnek akkor is hónapok kellenek míg visszatalál.
Benne lehet a birka intenzív szaga is, de az állandó zajos zavarás is, amivel egy nagyobb nyáj a mindennapjait éli.

[Sanyooo]

Még az őz és a dám úgy-ahogy elviseli a birkák közelségét, de a szarvas menekül tőlük jó messzire.
Ha elhagyja a birkás a területet, a gímnek akkor is hónapok kellenek míg visszatalál.
Benne lehet a birka intenzív szaga is, de az állandó zajos zavarás is, amivel egy nagyobb nyáj a mindennapjait éli.

Ezek szerint a birka a legjobb vadkár elhárító!

[Karácsony Károly]

Nach Geschmack :  vadkár , birkár . . . !       

[svk]

Sokáig nem megy rá a birka után, akkor sem, ha megnőtt a fű.
Állattenyésztőktől hallottam, hogy a ló sem legel a birkalegelőn, még a következő évben sem.

Nálunk van egy csatorna, aminek az északi oldala viszonylag nagy, egybefüggő erdő, nagyon jó szarvas élőhely. A déli oldala kb 2 km hosszan egy 2-400 méteres sávban. pedig birka, tehén legelő. A legelőtől délre egy közepes méretű szántó, majd lakóház és ott kezdődik a falu. A szarvasok minden este átjárnak a földre a birkákon kersztül, jópár hullott agancsot találtunk a birkák között. Lehet, hogy igaz, hogy nem szeretik a birkaszagot, de úgy néz ki hozzá tudnak szokni.

[Németh Lajos]

Ezek szerint a birka a legjobb vadkár elhárító!

Ez teljesen biztos. Amit a birka már lelegelt, ott elenyésző vadkár. 

[Balkóbátya]

Ez teljesen biztos. Amit a birka már lelegelt, ott elenyésző vadkár. 

Van egy gyümölcsösünk,ami a vasútra fut ki. A vasúttól vissza kb. 15 fával álltak meg a szarvasok a friss hajtások lelegelésében. De legalább kevesebb a lisztharmat...

[Németh Lajos]

Van egy gyümölcsösünk,ami a vasútra fut ki. A vasúttól vissza kb. 15 fával álltak meg a szarvasok a friss hajtások lelegelésében. De legalább kevesebb a lisztharmat...

Ami ég, az nem rohad. 

[Fegbock]

2 hete egy nagyobb vegyes rudliból -lőbotról- meglőttem egy tehenet 40 méterről. Az elejét megemelve szépen jelzett és szerencsémre nem a 20 méterre lévő erdőbe menekült, hanem a többivel együtt a nyílt kukoricatarlón. Felfutottak egy kis emelkedőre (jó 80 méter) és a sebzett ott lefeküdt. Gondoltam, hogy már a végét járja (néhány még ott volt körülötte), de fél perc után felkelt és az emelkedő túloldalán eltűnt a többivel! Vadászcimborámmal csodálkozva néztünk, hogyan lehetséges ez? 40 méterről jó helyen kellett eltalálnom!
Hagytunk neki egy órát, aztán keresni indultunk! Végül könnyen megtaláltuk, mert a kukoricatarló melletti parlag szélében feküdt már kimúlva. Végig jól követhető vérnyom volt a tarlón, csak az a talány, hogy lapocka mögött keresztülvitte a tüdőt és a vadat is a lövedék, tehát a fél perc fekvés után hogyan tudott még újabb 100 métert megtenni? Ha netán az erdőbe menekül húzhattuk volna!!!
Kaliber: 30-06
Lőszer: 11,7g Winchester Silvertip
(Mint Forend írta múltkor: "Kincstári maradék!") Nekem még talán 5-6 darabom van, aztán vége az általam  több mint 10 éve használt kiváló lövedéknek!

[iblase]

csak az a talány, hogy lapocka mögött keresztülvitte a tüdőt és a vadat is a lövedék, tehát a fél perc fekvés után hogyan tudott még újabb 100 métert megtenni? Ha netán az erdőbe menekül húzhattuk volna!!!
Kaliber: 30-06
Lőszer: 11,7g Winchester Silvertip

Az aki vadászott már, az ilyenkor tudja, hogy megannyi eset tanúsítja, van amikor a vad elmegy sokáig akárhogy találja el a lövedék. Kitudja. Nem csinált elég nagy belső roncsolást, vagy a vad elég erős. Én 50 méterről lesről lőttem ünőborjút lapockán. Általában tűzbe rogy. Nekem ügetett még 50 métert.