Gím tarvad

[Jager74]

Azért látszik, hogy este már lankadt a figyelmem, miközben írtam. Pl. az avatópálca nem hüvely, hanem hüvelyK átmérőjű volt 

Úgy is értelmes volt. Mivel a hüvely többjelentésű szó. Kinek-kinek ízlése-,fantáziája- és vérmérséklete szerint 

[Rzoli]

Úgy is értelmes volt. Mivel a hüvely többjelentésű szó. Kinek-kinek ízlése-,fantáziája- és vérmérséklete szerint 

Hát igen! Vadász vérszívó hüvely! Erről kinek mi jut eszébe?

[Németh Lajos]

Ez azért elég félelmetes, nem?

[Pyrus]

Ez azért elég félelmetes, nem?

Nincs több szarvas, mint régen volt. Csak többet lőnek...   : 

[Horrido]

A 60-as években qvázi nem volt szarvas Zalában?? Hihetetlen.

[Németh Lajos]

A 60-as években qvázi nem volt szarvas Zalában?? Hihetetlen.

Nem tudom, én a nyolcvanas évek derekán kerültem ide. Akkor már volt, rendesen.
Apósom mesélte, hogy a két háború között óriási szenzáció volt a környéken, hogy valamelyik uraság lőtt egy gímbikát.
Idősebb vadásztársak mesélték, hogy a 60-as-70-es években még fordultak egyet a szőlőhegyben, aztán mindenkinek volt egy nyúl a tarisznyájában.
Most ezeknek a szőlőhegyeknek a zöme összefüggő akácerdő.
Két dolog hozzátartozik még a képhez.
Az egyik, hogy a TSZ-ek az ötvenes évek második felében alakultak, elkezdődött és egészen a 70-es évekig tartott a termőföldek tagosítása, ekkor alakultak ki az összefüggő nagy táblák.
A másik, hogy ezek teríték adatok.
Politikai okok miatt egészen a 80-as évekig gyakorlatilag nem lehetett hétköznapi magánembernél golyós fegyver. A társaságoknál volt egy db kartonos puska. Valószínűleg ekkor évről évre növekedett a létszám, csak érdemi mennyiségű elejtés nem volt.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Hát, én nem úgy emlékszem.  Édesapám 1966- Pötrétén vadászott, és ott volt szarvas. Lentiről és környékéről ne is beszéljünk! 

[Németh Lajos]

Ezt a grafikont tegnap a Vadászkamara megyei elnökétől kaptam.
Feltételezem, hogy nem légből kapottak a benne szereplő számok.
Ismétlem: ezek teríték adatok. Nem azt jelentik, hogy nem volt szarvas, hanem hogy ennyi lőttek.

[Horrido]

Mifelénk is volt régen. Apu több bikát is lőtt a 60-as évek végén 70-es években aminek a hátársávi akna elvitte a lábát. Brenekével persze, nem tűnt tilosnak. Disznó viszont 65-ben esett az első, addig nem ismerték a soproni hegyekben. Volt is valami galiba akkorivan, amikor egy rögtönzött terelésen Tompa professzort átlőtték a mauserrel. Tanka Sanyibácsi csinálta az elsősegélyt, mondta a prof úrnak: Ne üvölcs már, nem döglesz meg bzdmeg! Az öreg tüzértiszt volt a fronton, látott sokmindent. Ennyit az itteni szarvashelyzetről.

[Harka Csaba]

  Volt is valami galiba akkorivan, amikor egy rögtönzött terelésen Tompa professzort átlőtték a mauserrel. Tanka Sanyibácsi csinálta az elsősegélyt, mondta a prof úrnak: Ne üvölcs már, nem döglesz meg bzdmeg! Az öreg tüzértiszt volt a fronton, látott sokmindent.

 
Hát ez beszarás!

[Harka Csaba]

Érdekes dolog ez a szarvaskérdés. Amikor 32 éve elkeztem vadászni meg elötte gyerekkoromba a Mecskbe rengeteg szarvas volt. Rendszeresen láttunk több százas rudlikat. Napjainkra sokkal kevesebb van ugyanitt. Ez köszönhető a túlhasznosításnak, illetve nagyobbrészt az erdők cserjeszintjének kipucolása miatt. Az új szelek hozták magukkal azt az erdészeti gyakorlatot, hogy az a jó erdő amibe "kilométereket" el lehet látni. Ez a szarvasnak nem ékőhely...
30km-el délebre az ormánságba, viszont érezhetően sokkal több a szarvas.
A mi területünk az öregek szerint 50 évvel ezelött gyakorlatilag apróvadas terület volt. A szarvas váltóvad volt, és csak pár  disznó esett. Most apróvadunk alig van  (hálistennek úgy érzem jön fel), viszont szarvassal disznóval igen jól állunk. A vadkárunk jelentősebb  részét a szarvas okozza. A disznó kártétele szerintem elhanyagolható a szarvashoz képest. Szóval van ahol kevesebb, és van ahol több egy megyén belűl.

[Fegbock]

Ez köszönhető a túlhasznosításnak, illetve nagyobbrészt az erdők cserjeszintjének kipucolása miatt. Az új szelek hozták magukkal azt az erdészeti gyakorlatot, hogy az a jó erdő amibe "kilométereket" el lehet látni. Ez a szarvasnak nem élőhely...

Jőnnél csak el hozzánk! Itt sok helyen alig látsz el pár métert. Milyen nehéz vadásztatni így, hogy ott bőg már a bika 20-30 méterre és még egy szőrszálat sem látsz belőle!
Másrészt viszont hatalmas élmény, ha sikerül valamit elejteni pár méterről. Pl. az idén már négy disznót lőttem 10 méteren belül és mindet cserkelve, nem lesről!

[hlajos]

 

[Harka Csaba]

Jőnnél csak el hozzánk! Itt sok helyen alig látsz el pár métert. Milyen nehéz vadásztatni így, hogy ott bőg már a bika 20-30 méterre és még egy szőrszálat sem látsz belőle!
Másrészt viszont hatalmas élmény, ha sikerül valamit elejteni pár méterről. Pl. az idén már négy disznót lőttem 10 méteren belül és mindet cserkelve, nem lesről!

Hála istennek! Ha nem lenne cserjeszint, szarvasotok sem lenne annyi.  Ha kinő az erdő a szarvas szájából és kipucolják az alját akkor az nekik nem élőhely. A csemetéseket meg lekerítik. Ha békén hagynák a természetes megújúlást, a telepítésekben is kissebb lenne az erdőgazdasági vadkár. Sőt a széleken a mezőgazdasági kár is. Szemethy előadását hallgattam, szerinte a szarvas szívesebben eszi meg az akácot mint a kukoricát, ugyanis magasabb a fehérje tartalma. Ha jól tudom valami változtatást ezközöltek is erre törvényileg, de ebbe nem vagyok biztos..
Különbenis a cserkelés a vadászat csúcsa..

[Németh Lajos]

Hála istennek! Ha nem lenne cserjeszint, szarvasotok sem lenne annyi.  Ha kinő az erdő a szarvas szájából és kipucolják az alját akkor az nekik nem élőhely.

Ez így van.

A csemetéseket meg lekerítik. Ha békén hagynák a természetes megújúlást, a telepítésekben is kissebb lenne az erdőgazdasági vadkár. Sőt a széleken a mezőgazdasági kár is.

Azért csemete és csemete között nagy különbség van. Az akác gyökérsarj 2 év alatt nő meg akkorára, hogy nem éri el a szarvas a csúcsrügyet, ugyanehhez a tölgynek háromszor-négyszer ennyi idő kell.

Szemethy előadását hallgattam, szerinte a szarvas szívesebben eszi meg az akácot mint a kukoricát, ugyanis magasabb a fehérje tartalma.

Valószínűleg ez így is van. Ennek ellenére eddig még nem kellett akácot bekerítenem, fel tudtuk hozni szabadon is. Mondjuk hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy Dél-Zala nagyon jó termőhelye az akácnak.
Egy aszályos év volt, amikor vakartuk a fejünket az erdőfelügyelővel együtt egy 2 hektáros akác felújítást nézegetve, mert holdbéli tájjá tette a szarvas. Aztán jött egy csapadékosabb időszak, szépen helyrejött.