Őzbak

[vegeza]

Ha élőhely fejlesztés nélkül toljuk el az ivararányt a suták javára,akkor egyszerű táplálék konkurrencia lép fel,az okozza a minőségromlást.

Egyáltalán nem!
A problémát a klasszikus értelembe vett üzekedés (lehet hogy ez rossz megfogalmazás) elmaradása okozza.
A leg gyengébb bak is könnyedén jut sutához, elmarad a párosodás jogához való küzdelem, a dominancia érvényesítése.
Az őz a gímmel ellentétbe nem háremgyüjtő.
Vadász szempontból, a vágyakozó hangal való hívás szinte eredménytelen, hívni gida hangal vagy a részemről gyűlölt és nagyon ritkán alkalmazott vészsirámmal lehet.
 

[Erdojaro (Molnár Attila)]

"Ha ez nem így lenne,az agancstő vastagodásának következtében azok vagy összeérnének,vagy egymásba nőnének!"
Hogy ez a kép mire bizonyíték,az szemlélet kérdése.
Biztos vagyok benne,hogy nem azonosan látjuk.
Ha az előző képeket nézegetjük,ott is van valamire bizonyíték.

Nekem ez a kép arra bizonyíték, hogy ez egy rendellenes fejlődésű agancs, és  van ilyen is.  Bizonyítéként akkor tudnám elfogadni arra, hogy a homlokcsapok szöge állandó, ha ez a jelenség tömeges lenne!   Ha ez bizonyító erejű lenne, akkor minden öreg bak így nézne ki.  Volt már a kezemben jó pár száz agancs, volt közötte 14 éves is, és egyáltalán nem volt így összenőve az agancstó egyetlen egynél sem! De mutass öt olyan, másod, harmadfüves bakot amelyiknek az agancsövei szétállnak, és mutass öt olyan öreg bakot amelyiknek az agancstövei össze felé tartanak.  Nem sérült, abnormis agancsot!  Ha azt igaznak fogadnám el amit írtál, akkor minden olyan baknak amelyiknek erősen össze felé tart az agancstöve öreg korára így kellene kinézni!  A felrakott "tömegképen" is jól látszik, hogy a fiatal bakok agancstöve összetart, a középkorúaké inkább párhuzamos, az öreg széttart! 


"Ha élőhely fejlesztés nélkül toljuk el az ivararányt a suták javára,akkor egyszerű táplálék konkurrencia lép fel,az okozza a minőségromlást."

Ebben a kérdésben maximálisan  Gézával értek egyet.  A táplálék konkurencia akkor lépne fel, ha olyan mennyiségű őz élne egy adott területen amelyiknek az eltartására már gondot okozna egy területnek. Én még a legjobb őzes területeken sem hallottam olyan mennyiségű őzről ahol táplálék konkurencia okozna gondot! 
  Ha eltolódik az ivararány az egyáltalán nem azt jelenti, hogy emelkedik az őzek száma. Tételezzük fel, hogy  egy területen él 300 őz. Jó az ivararány, ezért 150 bak, és 150 a suta. Ha rossz az ivararány akkor lehet 200 a suta, és száz a bak!    Mitől lépne fel itt a táplálék konkurencia??? 

[Balkóbátya]

Úgy gondolom, az 1 : 1 ivararány bak : suta vonatkozásban kiválónak mondható, illetve ,,árnyalatnyival" a női ivar javára, de ne érje el az 1 : 1,5 arányt lehetőleg. Viszont úgy tapasztaltam, hogy nagyobb őzlétszám sem rontja le az állomány minőségét, ha megfelelő számukra a terület. A területet meg nem viseli meg a nagyobb létszám sem, vagy csak elhanyagolható mértékben. Az idősebb, érettebb bakok egy részét ( nem mindet!!! ) viszont jó már április-májusban kivenni, mert ezek összeférhetetlenségükből adódóan nem tűrik meg a fiatalságot, és, ha a fiatalabb bak elmegy és területet talál máshol, az soha többet nem jön vissza. Persze nem szabad az összes korosabb bakot kivenni, nem erről van szó, de oda kell figyelni erre is, még, ha csábítóbb is lenne az érett, korosabb bakok meghagyása az üzekedési időszakra. 

Van benne valami.

[wildheger]

Úgy gondolom, az 1 : 1 ivararány bak : suta vonatkozásban kiválónak mondható, illetve ,,árnyalatnyival" a női ivar javára, de ne érje el az 1 : 1,5 arányt lehetőleg. Viszont úgy tapasztaltam, hogy nagyobb őzlétszám sem rontja le az állomány minőségét, ha megfelelő számukra a terület. A területet meg nem viseli meg a nagyobb létszám sem, vagy csak elhanyagolható mértékben. Az idősebb, érettebb bakok egy részét ( nem mindet!!! ) viszont jó már április-májusban kivenni, mert ezek összeférhetetlenségükből adódóan nem tűrik meg a fiatalságot, és, ha a fiatalabb bak elmegy és területet talál máshol, az soha többet nem jön vissza. Persze nem szabad az összes korosabb bakot kivenni, nem erről van szó, de oda kell figyelni erre is, még, ha csábítóbb is lenne az érett, korosabb bakok meghagyása az üzekedési időszakra. 

Álmodozunk és mellébeszélünk.
Amíg a nemi hormonszintje a bakoknak "plafonon van",addig természetes a territoriális viselkedés(kergetőzés) kortól függetlenül az ivarérett bakok között.
Még a mesés 1:1 ivararány esetén is ugyanazon területen mindig több a suta,mint a bak,tehát eltolódott az ivararány területi viszonylatban.Hogy egy bak hány sutát tud fedezni,senki nem tudja.Gondolkodtatok már azon,hogy télen főleg szántóföldi viszonylatban 20-25ős létszámnál miért nincs kergetőzés?
Amit sokan elfelejtenek,az őszi táplálékmennyiség a meghatározója az agancsfelrakásnak.Rákészülés a télre(testzsír%) és az agancsfelrakáshoz D vitamin kell,amely zsírban oldódó,tehát sok zsírban sok D vitamin tárolható.
A lövöldöző válogatással pedig csak hitegetjük magunkat,nem tudjuk ily módon az állomány minőségét javítani,de nem is biztos,hogy kell javítani.
Jó élőhelyen az un gyilkos bak is tud aranyérmes agancsot felrakni,ha meg van a kora hozzá.
A természet szór és védekezik! Ha erőszakosan eltoljuk az ivararányt,akkor a faj védekezéseként a születési ivararány ellentétes lesz néhány évig.
Embernél is van olyan válasz,férfi vonalat vizsgálva,ha három generáción át csak fiúk születtek,akkor a negyedik generációnál belép a változás.(pl. Nagyapámék heten voltak fiúk,Apámék ketten,Mi öcsémmel ketten,mindkettőnknek csak lányai vannak.Nem kell előhozakodni a virtuskodó dicsekvéssel,hogy fiút csinálni tudni kell,a fajnak ez a szabályozó képessége felülírja a büszkeséget!)
A mindenki által gyűlölt vadaskerti táplálékbőség az egyetlen állományjavító képességű módszer.Sem a válogató  selejtező kilövés,sem a korosztályviszonyok igazgatása az alkalmas minőségjavító módszer.Fogalmunk sincs,hogy a suták milyen géneket hordoznak,de ragaszkodunk a létszámuk apasztásához-lehet,hogy éppen a legszebb agancstípust örökítőt emeljük ki elsőként.
Ne lőj áprilisban,ne hidd,hogy egy nem kívánatos bak kilövésével tettél bármit is az állomány érdekében! Hagyd megöregedni mindegyiket és akkor bármelyiket lövöd meg,csodálatos trófeát kapsz jutalmul!

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Úgy gondolom, az 1 : 1 ivararány bak : suta vonatkozásban kiválónak mondható, illetve ,,árnyalatnyival" a női ivar javára, de ne érje el az 1 : 1,5 arányt lehetőleg. Viszont úgy tapasztaltam, hogy nagyobb őzlétszám sem rontja le az állomány minőségét, ha megfelelő számukra a terület. A területet meg nem viseli meg a nagyobb létszám sem, vagy csak elhanyagolható mértékben. Az idősebb, érettebb bakok egy részét ( nem mindet!!! ) viszont jó már április-májusban kivenni, mert ezek összeférhetetlenségükből adódóan nem tűrik meg a fiatalságot, és, ha a fiatalabb bak elmegy és területet talál máshol, az soha többet nem jön vissza. Persze nem szabad az összes korosabb bakot kivenni, nem erről van szó, de oda kell figyelni erre is, még, ha csábítóbb is lenne az érett, korosabb bakok meghagyása az üzekedési időszakra. 

 

Nekem más a véleményem.

- Nem hiszek abban, hogy a bakok örökítő hatása akkora, hogy nagyban meghatározója lenne egy állománynak.  Abban inkább hiszek, hogy a táplálék, a talaj összetétele, a vitaminok, sók sokkal jobban meghatározzák egy populáció agancs felrakási milyenségét.(  Ilyenkor sokan azzal érvelnek, hogy a kutyatenyésztés a legjobb példa az örökítésre. Igen, de az egy mesterséges körülmények, optimális tartási viszonyok közötti tenyésztés, a vadaskertekhez hasonlítható!) Kérdezheti  bárki, hogy akkor hogyan lehet, hogy egy kiemelkedő  bak territóriumában több hasonló jó bak is található, máshol pedig nem. Szerintem pontosan - még egy adott területen belül is -  az életkörülmények közötti különbségek miatt. Ezért értelmetlennek tartom azt, hogy a jó bakok kilövésével meg kellene várni az üzekedés végét! (Azt aláírom, hogy üzekedésben a legjobb bakra vadászni.) Egyébként -ha rajtam múlna- nem engedném az őzbak vadászati idényének kezdetét csak május elseje után!  Nagyon visszatetsző a sokszor még véres, háncsdarabokkal teli, éretlen színű agancsú bak a terítéken.
Szívesen megnézném egy olyan kísérlet eredményeit, ahol egy terület jó bakjaiból és sutáiból kiemelt néhány  darabot átrakják egy más területre, más adottságok közé, és éveken keresztül figyelik az utódok agancsfelrakását.  Nem lennék meglepődve, ha az agancsok meg sem közelítenék az előző élőhely állományáét, vagy jobb adottságok között nagy mértékben megemelkedne az agancsok minősége. 

- Az ivararányt sem tartom annyira lényegesnek az őznél mint esetleg más vadfajoknál.  Véleményen szerint az ivararány az őzállomány nagyságára van nagyobb kihatással mint az agancs minőségében.  Ahol magas a suták száma ott növekszik az állomány, ahol alacsony, ott csökken.

- A territóriumot kereső fiatal bakok mozgásköre elég nagy anélkül is, hogy elzavarnák, de ez nem jelenti azt, hogy a világ végére megy, de jön is helyette máshonnan. Ez a természetes keveredés, vérfelfrissítés.   Ez a territórium harc minden őzre igaz, úgy az egy, mint a 15 évesre is. Itt is keményen az erősebb kutya elv érvényesül. Megfigyeléseim szerint inkább a középkorú bakok nem tűrnek meg más bakot a területükön, nem az öregek.

- az Ember önző módon a saját igénye, ízlése szerint alakítja a Világot, így a vadállományt is. Egyenlőre ilyen alapon határozzuk meg azt is, hogy melyik őzbakot, sutát, gidát ítéljük megtartandónak, és melyiket lőjük ki. (Az utóbbi évszázadokban elterjedt trófea centrikus szemlélet egyáltalán nem biztos, hogy jó irány, mert minden egyebet ennek rendelünk alá, és ezért rugaszkodtak el az árak is a normálistól.)    Nem hiszem, hogy minden állatnak végelgyengülésben, vagy legalábbis ahhoz közeli állapotban kellene terítékre kerülnie. A vadászatnak nem csak a "trófeagyűjtés" a célja, hanem az élelemszerzés is. Bár sokaknak ez nem  szimpatikus a  de azért IS! vadászunk, hogy az elejtett ehető vad nagy részét megegyük. Igen is az állományba nem kívánatos, egyedeket akkor kell kiemelni amikor elénk kerül.  Különösen fontosnak tartom ezt az un. gyilkos agancsot, vagy a satnya, gyenge agancsot viselő  bakokra.  És ha már az a vad nem kívánatos egy állományba, lőjük meg akkor amikor még gasztronómiai élvezetet is nyújt! 

 

[wildheger]

Nekem más a véleményem.

- Nem hiszek abban, hogy a bakok örökítő hatása akkora, hogy nagyban meghatározója lenne egy állománynak.  Abban inkább hiszek, hogy a táplálék, a talaj összetétele, a vitaminok, sók sokkal jobban meghatározzák egy populáció agancs felrakási milyenségét.(  Ilyenkor sokan azzal érvelnek, hogy a kutyatenyésztés a legjobb példa az örökítésre. Igen, de az egy mesterséges körülmények, optimális tartási viszonyok közötti tenyésztés, a vadaskertekhez hasonlítható!) Kérdezheti  bárki, hogy akkor hogyan lehet, hogy egy kiemelkedő  bak territóriumában több hasonló jó bak is található, máshol pedig nem. Szerintem pontosan - még egy adott területen belül is -  az életkörülmények közötti különbségek miatt. Ezért értelmetlennek tartom azt, hogy a jó bakok kilövésével meg kellene várni az üzekedés végét! (Azt aláírom, hogy üzekedésben a legjobb bakra vadászni.) Egyébként -ha rajtam múlna- nem engedném az őzbak vadászati idényének kezdetét csak május elseje után!  Nagyon visszatetsző a sokszor még véres, háncsdarabokkal teli, éretlen színű agancsú bak a terítéken.
Szívesen megnézném egy olyan kísérlet eredményeit, ahol egy terület jó bakjaiból és sutáiból kiemelt néhány  darabot átrakják egy más területre, más adottságok közé, és éveken keresztül figyelik az utódok agancsfelrakását.  Nem lennék meglepődve, ha az agancsok meg sem közelítenék az előző élőhely állományáét, vagy jobb adottságok között nagy mértékben megemelkedne az agancsok minősége. 

- Az ivararányt sem tartom annyira lényegesnek az őznél mint esetleg más vadfajoknál.  Véleményen szerint az ivararány az őzállomány nagyságára van nagyobb kihatással mint az agancs minőségében.  Ahol magas a suták száma ott növekszik az állomány, ahol alacsony, ott csökken.

- A territóriumot kereső fiatal bakok mozgásköre elég nagy anélkül is, hogy elzavarnák, de ez nem jelenti azt, hogy a világ végére megy, de jön is helyette máshonnan. Ez a természetes keveredés, vérfelfrissítés.   Ez a territórium harc minden őzre igaz, úgy az egy, mint a 15 évesre is. Itt is keményen az erősebb kutya elv érvényesül. Megfigyeléseim szerint inkább a középkorú bakok nem tűrnek meg más bakot a területükön, nem az öregek.

- az Ember önző módon a saját igénye, ízlése szerint alakítja a Világot, így a vadállományt is. Egyenlőre ilyen alapon határozzuk meg azt is, hogy melyik őzbakot, sutát, gidát ítéljük megtartandónak, és melyiket lőjük ki. (Az utóbbi évszázadokban elterjedt trófea centrikus szemlélet egyáltalán nem biztos, hogy jó irány, mert minden egyebet ennek rendelünk alá, és ezért rugaszkodtak el az árak is a normálistól.)    Nem hiszem, hogy minden állatnak végelgyengülésben, vagy legalábbis ahhoz közeli állapotban kellene terítékre kerülnie. A vadászatnak nem csak a "trófeagyűjtés" a célja, hanem az élelemszerzés is. Bár sokaknak ez nem  szimpatikus a  de azért IS! vadászunk, hogy az elejtett ehető vad nagy részét megegyük. Igen is az állományba nem kívánatos, egyedeket akkor kell kiemelni amikor elénk kerül.  Különösen fontosnak tartom ezt az un. gyilkos agancsot, vagy a satnya, gyenge agancsot viselő  bakokra.  És ha már az a vad nem kívánatos egy állományba, lőjük meg akkor amikor még gasztronómiai élvezetet is nyújt! 

 

Akkor ezek szerint ezt a bakot túl későn lőtték meg?

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Akkor ezek szerint ezt a bakot túl későn lőtték meg?

Ez megint egy szélsőség!  Ugye nem azt akarod mondani, hogy minden bak öreg korára közel ilyen lesz?

[wildheger]

Ez megint egy szélsőség!  Ugye nem azt akarod mondani, hogy minden bak öreg korára közel ilyen lesz?

Szerény képgyűjteményemben hirtelen nem találtam a keresett képet (aranyérmes "gyilkos" bak),feltettem ezt,mert ugyanaz a kategória.
Csak az a bak tud ilyen lenni idős korára,mely fiatal korában is ilyen volt.
Mielőtt belekötsz,egy közönséges hatos bak nem ilyenre rak vissza.Tehát azt akarom mondani és nem csak akarom,de mondom is,hogy az ágszáma ennek is változatlan kortól függetlenül.
Egyszer ki kellene már próbálni etetni és akkor talán rájönne mindenki,hogy a kertek gyűlölete alaptalan.Én megtapasztaltam mindkét variációt.Természetes takarmánynál csak a vad számára rendelkezésre álló takarmány mennyiségében van különbség,de abban óriási. Talán azután nem akarná senki büszkeségből sanyargatni a vadat és elfogadná az etetettet is natur vadnak.

[Erdojaro (Molnár Attila)]

Szerény képgyűjteményemben hirtelen nem találtam a keresett képet (aranyérmes "gyilkos" bak),feltettem ezt,mert ugyanaz a kategória.
Csak az a bak tud ilyen lenni idős korára,mely fiatal korában is ilyen volt.
Mielőtt belekötsz,egy közönséges hatos bak nem ilyenre rak vissza.Tehát azt akarom mondani és nem csak akarom,de mondom is,hogy az ágszáma ennek is változatlan kortól függetlenül.
Egyszer ki kellene már próbálni etetni és akkor talán rájönne mindenki,hogy a kertek gyűlölete alaptalan.Én megtapasztaltam mindkét variációt.Természetes takarmánynál csak a vad számára rendelkezésre álló takarmány mennyiségében van különbség,de abban óriási. Talán azután nem akarná senki büszkeségből sanyargatni a vadat és elfogadná az etetettet is natur vadnak.

Akkor szerinted öreg korra miért rövidülnek meg, vagy tűnnek el teljesen az ágak?  Vagy nincs is ágvesztés?


Wildheger Barátom!

  Én is láttam (nem csak néztem) egy-két őzbakot életemben, és fogtam már a kezembe trófeát is.  Mivel több mint harminc évig szinte az egyetlen nagyvad volt amire vadászhattam, illetve több száz vendéget kísérhettem, vagy részt vehettem a kísérésében, hát igen csak odafigyeltem mindenre ami ezzel kapcsolatos.  Láttam évekig a volierünkben , vagy más háznál nevelt bakot és sutát is, melyeknek szaporulatai köszönő viszonyban sem voltak az apaállattal. Jól láttam, hogy mire képes az a második agancsot növesztett bak amelyiket nyúltáppal etettek!  Saját szememmel láttam ahogy az agancstő egymáshoz való viszonya változik ugyan azon baknál. Láttam, hogyan veszti el fokozatosan az ágait egy öreg bak.   ...és még sorolhatnám. 
Azzal sem tudok egyet érteni, hogy minden trófeás vadat meg kellene hagyni öregedni.  Pontosan te hivatkoztál pár hozzászólással ezelőtt  a táplálékkonkurencia veszélyeire, (amivel az általad írtak szerint nem értek egyet!)  akkor egy satnya, nyiszlett baknak miért kellene megérni a matuzsálemi kort? Ez nem ellentmondás? Az nem jelent táplálékkonkurenciát? 

" Egyszer ki kellene már próbálni etetni és akkor talán rájönne mindenki,hogy a kertek gyűlölete alaptalan."
 Ez most komoly? Szerinted a vadásztársaságok nagy része nem etet egész télen?  De,  többször elmondtad, hogy a természetbe az embernek nem kellene beavatkoznia, hogy a vad megkeresi a neki legjobb táplálékot, nincs rákényszerülve az etetésre!   A kerítésekkel, a vadaskertekkel tönkre tesszük a vadállományt! Akkor most mi van?  Azt, hogy mesterséges körülmények között, vitaminokkal és egyéb csodaszerekkel milyen eredményt lehet elérni, azt szerintem minden épeszű vadász tudja. Nehogy már azt mond, hogy a kertben és a szabadon élő vad takarmányában csak a mennyiség különbözik!  Ha ez így lenne senkinek sem okozna gondot a te általad "etetettnek" mondott vad natúr vadként elfogadása. De te is tudod, hogy ez nem igaz!  Azok a "szigeti csodaszarvasok" sem a fűtől növesztenek olyan ágas bogas agancsot mint egy fa! Bár már nem egyszer vitatkoztunk, de ismételten elmondom: Az unokahúgom férje egy olyan! szarvastelepen dolgozott évekig.  Igen, jó a természeti adottság, jó a táplálék, de tonnaszám kapták a "takarmánykeveréket" aminek összetételét csak a tulajdonos tudhatta.  Hidd el, nem csak természetes anyagok vannak benne.  Azok a szarvasok nagyrészt a mi zalai szarvasaink leszármazottai, mitől lesznek akkor ilyenek?  Nehogy azt mond, hogy mind visszaüt az ősszarvasra! 

 Nagyon sok mindenben igazat adtam neked eddig is, és ezután is , ha meg tudsz győzni az igazadról. Elfogadom a bizonyítékokat, akkor, és csakis akkor ha azok  nem egy-egy kiragadott példa, hanem törvényszerűségek.  Most azt hiszem nem igazán sikerült meggyőznöd.

[Kama]

Csaó! Megírom privátba.

Kár...
Szívesen olvastam volna...

 

[Kama]

Akkor ezek szerint ezt a bakot túl későn lőtték meg?

Hááááát.... 

Föltettél két képet két torz (lehet, hogy csinált???) bakról - nem hinném, hogy ez bármit bizonyítana, ill. bárkit bármiről meggyőzne.
Pár száz (talán pár ezer is  ) őzagancs már nekem is átment a kezeim között, és az Erdőjáró által leírtakat figyeltem meg én is.
Persze mindig vannak szabályt erősítő kivételek - pl. nekem is van egyéves bakom párhuzamos agancstövekkel.

Szóval szerintem is változik az agancstő állása, és az ágszám sem állandó.

[Genfi]

Egyszer ki kellene már próbálni etetni és akkor talán rájönne mindenki,hogy a kertek gyűlölete alaptalan.Én megtapasztaltam mindkét variációt.Természetes takarmánynál csak a vad számára rendelkezésre álló takarmány mennyiségében van különbség,de abban óriási. Talán azután nem akarná senki büszkeségből sanyargatni a vadat és elfogadná az etetettet is natur vadnak.

Szervusz!

Eddig 91 bakot hoztam teritekre es ebbol 24 ermes volt. A bakok par kivetellel mind fizetos bakok voltak.

Az nem buszkeseg kerdese, hogy hatarozottan elutasitom a kerti bakokat. En a penzemert vadaszni szeretnek, aminek resze a bak elugrasa, a sikertelen cserkeles es az, hogy a tapasztalt bak tudja, hogy a falu fele nem tudok loni ezert arrafele menekul. A kerti vadaszat valami teljesen mas.

Hogy plasztikusan korul irjam felvetesed elfogadhatatlan voltat, valami olyat irsz hogy:
"Egyszer ki kellene már próbálni a bernostenyeket és akkor talán rájönne mindenki, hogy a nyilvanos hazak gyűlölete alaptalan. Én megtapasztaltam mindkét variációt.... Talán azután nem akarná senki büszkeségből elutasitani a penzert vett sexet és elfogadná a bernostenyt is natur baratnonek."

Biztosan van olyan ember, akinek egy bernosteny tokeletesen potolja a baratnot. En nem tartozom kozejuk es amig vadaszni tudok, addig el fogom utasitani a kerti bakokat.

Ha meg valaki erre vagyik, es van gusztusa es penze hozza, akkor csinalja! DE ne akarja SENKI bemeselni nekem, hogy ezt EL KELL fogadnom mint hagyomanyos, igazi vadaszatot, ahol van lehetosege a vadnak arra, hogy elmenekuljon.

Szerencsere van arra penzem, hogy ott es ugy tudjak vadaszni, ahogy akarok es egyszeruen elutasitsam a szamomra nem elfogadhato dolgokat.

[galoscsabus]

Az nem buszkeseg kerdese, hogy hatarozottan elutasitom a kerti bakokat. En a penzemert vadaszni szeretnek, aminek resze a bak elugrasa, a sikertelen cserkeles es az, hogy a tapasztalt bak tudja, hogy a falu fele nem tudok loni ezert arrafele menekul. A kerti vadaszat valami teljesen mas.

Ha meg valaki erre vagyik, es van gusztusa es penze hozza, akkor csinalja! DE ne akarja SENKI bemeselni nekem, hogy ezt EL KELL fogadnom mint hagyomanyos, igazi vadaszatot, ahol van lehetosege a vadnak arra, hogy elmenekuljon.

Közel 29 éven át dolgoztam egy olyan állami vadgazdálkodónál, ahol az országban, sok szempont szerint a legmagasabb szinten folytattunk zártkerti vadgazdálkodást és vadásztatást.
Nyugodt szívvel merem kijelenteni, hogy olyan tökélyre sikerült fejleszteni ezt a "műfajt", hogy ha akartuk volna, a legtöbb vendégünket be tudtuk volna palizni, hogy azt gondolja,
szabad területen vadászik. (Én soha nem csináltam ezt meg, bár az igény a szervezők és néha a cégvezetés részéről megvolt rá)
Mégis, ennek ellenére .... vagy pont emiatt?....teljesen meg tudom érteni, amiről írtál.
A kerti vadászat mindig valamiféle pótlék lesz, amíg lesz szabad területen élő, vadászható vad a Földön.
Szinte senkit nem ítélek el amiatt, hogy kertben vadászik, mert annak számos oka lehet, no meg belőlük éltem sokáig, nem is volna korrekt tőlem.
És az is tegyük hozzá, hogy igen nagy különbség lehet kert és kert között. Nagyon nem mindegy, hogy egy 7600 hektáros komplett vadászterület van körbekerítve,
és ott cserkelhetsz napokig úgy pl. dámbikára, hogy nem jársz kétszer ugyan azon a helyen, vagy 60 hektáron "él" 250 kan és azt hajtják neked egy "üvegnyakon" át.
Míg ez utóbbitól lilát hányok, az előbbivel kapcsolatban egyáltalán nincsenek averzióim. Igen, sokszor volt részem mindkettőben, meg ami még közéjük csak befér.
De pl. az őzbak vadászat és a kert, nálam egyáltalán nem alkot egy képet, bárhogy erőltetem magam.
És nem is lennék rá kíváncsi.
Ja, és ha tehetném, szinte csak hegyekben vadásznék
 

[Kama]

Ja, és ha tehetném, szinte csak hegyekben vadásznék

  Zergéskert? Tudok egy jó helyet. 

 

[Genfi]

Zergéskert? Tudok egy jó helyet. 
 

Ugy tudom a zerge Magyarorszagon a vadaszhato fajok kozott szerepel, de vadaszati ideny nelkul. Ez maskent elmondva azt jelenti, hogy kertben lehet tartani es lehet ra vadaszni is.

A problema csak az, hogy a zerget nem lehet etetni. Csak a nyalosot fogadja el, a takarmanyt nem.

Ezek szerint ismersz olyan kertet, ahol zerge van?