Maga a töltésnek több feladata is van.
Egyrészt a túlnyomásnak az a feladata, hogy a tömítéseket nekifeszíti a háznak, ezáltal létrejön a tömítettség.
Más részt, és ezt senki nem említette, hogy szobahőmérsékleten összeszerelt távcsövek esetében ha nem megfelelő a tömítés, akkor az optikai szerkezetek penészesedhetnek, amely ha időben nincs kitisztítva, tömítve, akkor visszafordíthatatlan kárt képez okozni az optikai felületeken.
Penész, baci megeszi az optikai felületeket.
Fátyolréteget ( fehér ködszerű) biztos már sokan láttak távcső belsejében, az optikai elemeken, amely azt jelzi, hogy az idő vas foga rátelepedett.
( ez tisztítható)
Harmadik, hogy gázzal való töltés esetében tisztább képet képesek létrehozni, amely nem látható szabad szemmel, de a gyártók kimutatták műszeres ellenőrzéssel, tehát van benne valami.
Általában elmondható ( nem minden esetben), de a porro prizmás távcsöveknél, ahol a szemlencserendszer szabadon emelkedik ki és be, azokat tölteni nem lehet, csak nitrogénpadon áthúzni, de túlnyomás alá tenni nem lehet, mert van szabadon mozgó része.
Tetőéleseknél, mikor belső lencsemozgatás van, akkor lehet és csinálják is.
Céltávcsövek esetében megoldható, de sajnos a sok reklám címke ellenére itt is csak a minőségi termékekben van töltés.
Régi Zeiss Jena céltávcsőbe és keresőbe ne keressen senki gázt, mert nincs és nem is volt.
De, ezeket legalább úgy rakták össze, hogy a mai napig 90-99%-an lehet tisztítani, tömíteni.
