Az este én bele is futottam ebbe az "az meg mi lehet
" állatba.
El is szerencsétlenkedtem a szituációt balfaszul!
Két fiatal bika legelészett előttem és az esti szürkületbe egyszer csak vigyázzba vágták magukat és erősen fixíroztak a falu felé. Húzom arra a keresőt...áháá...róka jön a napraforgó 3-4. sorában. Itt fog elmenni előttem. Talán ha beér 80-ra meglövöm. De nem! A bikák hirtelen megugranak, a jókora róka leül....bikák félkörben kerülik az ülő ragadozót...erősen fixírozzák egymást közben. A zaj elült, puska vállamnál, másik kezemben a kereső...koma meggondolja, nem jön felém tovább, olyan 140-150 re átvág a napraforgón az erdő felé....erősen beszürkült már....hú a jó életbe mekkora ez a róka....SAKÁL...
a céltávcsőben már csak azt látom ahogy valami vonul a közepén...elmosódott, kontúr nélküli, megcélozhatatlan homályos valami. Lemaradtam, rám esteledett.
Szomszéd lesen ülő cimbora felől lövés, majd telefon:
Képzeld akkora kani sakál jött felőled az előbb. Mintha téli bundában lett volna, olyan vaskos volt. Elcsesztem, mert beengedtem nagyon a les alá és a lámpámra elugrott, de aztán a kocsi felé meglőttem a nagy talpút, a kocsi felé akart kisunnyogni a vetésre.....
No, ennyi volt tegnap.